Ahogy mélyül a válság, úgy csökken a munkavédelemre, olykor a szakszerű munkavégzésre fordított összeg, de ami még elkeserítőbb, az erre fordított figyelem is. Az első negyedéves ellenőrzési adatok rácáfolni látszanak arra a korábbi szakszervezeti észrevételre, amely szerint ha már nem tud bért emelni a munkaadó, legalább igyekszik a munkakörülményeken javítani. Persze nyilván erre is akad jó néhány példa.

Egyes, kiemelten ellenőrzött, fokozott veszélyességű ágazatokban, mint az építőipar, a feldolgozóipar, de akár a kereskedelem, a munkáltatók egyre kevésbé követelik meg a szabályok betartását. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) idei első negyedéves ellenőrzésekről szóló jelentése ennél ugyan óvatosabban fogalmaz, azonban a trend egyértelmű. A hatóság az első három hónapban 5559 munkáltatónál ellenőrizte a biztonságos és egészségre nem veszélyes munkakörülmények meglétét, azonban ezen munkáltatók 87,3 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ami az ellenőrzött munkavállalók 61,6 százalékát érintette. A súlyos szabálytalansággal érintettek száma 28 079 volt, ami a szabálytalansággal érintett munkavállalók 35,3 százaléka. Az azonnali intézkedést előíró 4354 határozathoz és a hiányosság megszüntetéséről szóló 4127 határozathoz képest 322 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot. Az első negyedévben összesen 121 millió forint munkavédelmi bírságot róttak ki.

Az évek óta szigorúan ellenőrzött ágazatokban rendre ugyanazok a legjellemzőbb jogsértések, hiányosságok. Ágazattól függetlenül elmondható, hogy a munkaadók előszeretettel mulasztják el a kockázatértékelések elkészítését, vagy ha végeznek is ilyet, az nem teljes körű - így akár tudatlanságból, akár spórolásból nem mindig biztosítanak a tevékenységnek megfelelő egyéni védőeszközöket vagy ha valamilyet mégis adnak, nem szerveznek oktatást a használatukról, sőt a dolgozóktól sem követelik meg, hogy használják azokat. A kisvállalkozások többségének fogalma sincs arról, hogy kémiai, biológiai, zaj- vagy rezgésártalom is van a világon, ami maradandó egészségkárosodást okozhat, ezért sem megfelelő foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra nem küldik el a munkavállalót, sem megfelelő védőeszközt nem biztosítanak.

Az idei év meglepő tapasztalata, hogy az egészségügyben és szociális ellátásban ellenőrzött munkáltatók a kockázatok nyilvánvaló ismerete ellenére nem biztosítanak megfelelő védelmet, illetve oktatást a dolgozóknak például a biológiai, kémiai kockázatokról. A munkavédelmi dokumentációk többsége szakszerűtlen, adminisztratív jellegű volt, nem tükrözte az egészségügyi, szociális tevékenységek valós veszélyeit.

AZ OMMF 58 munkáltató ellenőrzése kapcsán 51, hiányosság megszüntetését előíró határozatot adott ki. A nem privatizált kórházi infrastruktúrát (belső szállítás, karbantartás) rossz létesítési feltételek, idős eszközpark és minimális létszám jellemezte. A karbantartási tevékenység az egészségügyi és szociális intézményekben csak az eszközök hibajavítására korlátozódott. Ebben persze az intézmények rossz anyagi helyzete is közrejátszik, az azonban már komoly hiányosság, ha például - egyéb lehetőség hiányában - egy szövettani laboratóriumban kénytelen étkezni a dolgozó.

Az építőiparban még mindig gyakori, hogy az évi több, híradóban is bemutatott halálos baleset ellenére nem használnak támasztékot a csatornázási, alapozási munkáknál, ahogyan az is, hogy az állványozásnál nem fordítanak figyelmet a védőkorlátok és egyéb be- és leesés ellen védő eszközök beépítésére. Bár évek óta folyamatosan felhívják rá a figyelmet, több munkaadó is elmulasztotta, hogy a hideg ellen megfelelő védőruhát, védőitalt biztosítson a munkavállalóknak. Erre nemcsak a téli rekordhidegben dolgozó építőmunkások esetében látott példát a hatóság, de a kereskedelmi raktárakban a fagyasztott termékek pakolásánál is.

A feldolgozó- és gépipar területén végzett ellenőrzések során az előző évhez hasonlóan továbbra is a leggyakrabban tapasztalt hiányosságok a munkaeszközök üzemeltetésével kapcsolatosak, csak azoknál a munkáltatóknál érezhető változás, ahol a fejlesztéseknek köszönhetően új eszközökkel végzik a munkát.

A legtöbb veszélyeztetés a biztonsági berendezések hiányából vagy nem megfelelő alkalmazásából adódik, ami a feldolgozóipar szinte minden területére jellemző. A felügyelők gyakran tapasztalják, hogy hiányzik a forgó, mozgó alkatrészek, gépelemek védőburkolata. Gyakran elmaradnak a gépek használatával kapcsolatos vizsgálatok is. A tapasztalatok szerint bőven lesz mire felhívni a figyelmet a most kezdődött kétéves karbantartási kampány kapcsán is.