A munkavégzés szokásos, átlagos feltételeit ugyanis a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor már az alapbér megállapításánál figyelembe vették.Vasárnapi pótlékra így jelenleg azok jogosultak, akik több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, illetve a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál vannak foglalkoztatva.

A pótlék mértéke 50%, amely azonban csak abban az esetben jár, amennyiben vasárnapi munkavégzés nem rendelhető el esetükben az Mt. 101.§-ában nevesített bármely más okból. A bármely más okra leggyakoribb példa a megszakítás nélküli tevékenység (erőmű, kórház stb.) vagy például a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató vagy munkakör (pláza, vendéglátás, múzeum stb.).

2016 júliusától változik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.)

Hatályba lépett az Mvt. legutóbbi módosítása, mely több ponton hozzányúl a jogszabályhoz. A változások közül a legfontosabb, hogy a jövőben már 20 főtől kötelező lesz munkavédelmi képviselőt választani. Változnak a választhatóság szabályai is. A jövőben a munkavédelmi képviselő választásánál az Mt. 238.§-ában foglaltakat, azaz az üzemi tanácsi választás választhatóságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem választható munkavédelmi képviselővé az sem, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

Az átmeneti rendelkezések értelmében azon munkáltatóknál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a megváltozott szabályokat a mandátum lejártát követő választástól kell alkalmazni. Egyéb esetekben pedig a 2016. július 8-i hatálybalépést követő fél éven belül munkavédelmi képviselő választást kell tartani.