Magyarországon a munkahelyre bevitt saját eszközökkel kapcsolatban nincsen önálló törvényi szabályozás. Az erre vonatkozó joggyakorlatot részben a munkatörvénykönyv, részben pedig az Adatvédelmi törvény alakítja ki.
Így például az Adatvédelmi törvény paragrafusai határozzák meg az adatkezelés tartalmát és formáját, illetve összefoglalják az azok tárolására, nyilvánosságra hozatalára, illetve továbbítása vonatkozó szabályokat is.

A szakértő szerint ezek alapján egyértelmű, hogyha a vállalati adat a munkáltató által nem ellenőrzötten, azaz erre vonatkozó szabályzat, vagy erre is kiterjedő munkaszerződés nélkül kerül a munkavállaló saját eszközére, a munkáltató máris megsérti az adatkezelésre vonatkozó adatvédelmi kötelezettségét.
Ha ez kitudódik, az érintettek akár kártérítést is kérhetnek, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 100 ezer és 10 millió forint közötti összegben bírságolhat, és az eset nyilvánosságra kerüléséből adódó vállalati reputációs veszteség sem elhanyagolható.

A Munka törvénykönyvének szabályai alapján – külön megállapodás hiányában a munkáltató eleve nem írhatja elő a munkavállaló számára saját eszközeinek használatát.

A szakértő szerint a saját használatú mobileszközök elterjedése miatt, különösen irodai munkák esetében egyre kevésbé életszerű a BYOD(Bring Your Own Device – BYOD) teljes tiltása, ugyanakkor az adatvédelmi előírások komplexitása miatt egyértelmű, hogy a munkaadó csak akkor alhat nyugodtan, ha teljes körűen szabályozza ezt a gyakorlatot. „Kiemelten fontos a vállalat működésének sajátosságait szem előtt tartó, testreszabott BYOD-stratégia és a kapcsolódó, mindenre kiterjedő szabályrendszer kialakítása” – mondta.