9/2001. (IV. 5.) GM RENDELET 

A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÉS RENDSZEREK BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS MEGFELELŐSÉG TANUSÍTÁSÁRÓLA kazánok és nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a következőket rendelem el:

 

I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

A rendelet hatálya1. § ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 1. §.)) E rendelet hatálya kiterjed olyan nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0,5 bart meghaladja, valamint az ezeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra.
2. § (1) A III. fejezet rendelkezik a nyomástartó berendezések és a nyomástartó rendszerek tervezéséről, gyártásáról és megfelelőségértékeléséről.

(2) ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 2. §.)) Nem vonatkoznak a III. fejezet rendelkezései

a) a létesítményhez csatlakozó – töltet vagy egyéb anyag szállítására tervezett – távvezetékre, a létesítmény határain belül lévő utolsó zárószerelvénytől számítva. Ez a kivétel nem vonatkozik az olyan szabványos nyomástartó berendezésre, amely például nyomáscsökkentő vagy kompresszor állomásokon található;

b) a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, valamint a vízerőműi üzemvíz-létesítményre (pl. szivattyúkamrára, nyomással igénybe vett csatornára és kamrára, továbbá ezek speciális tartozékaira);

c) a IV. fejezetben tárgyalt egyszerű nyomástartó edényekre;

d) a termékek aeroszol csomagolásáról szóló 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet((Helyébe lépett: 1/2010. (I. 8.) NFGM r.)) hatálya alá tartozó termékre;

e) a járművek működéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hatálya alá tartoznak;

f) a berendezésre, ha az legfeljebb a rendelet 17. § szerinti I. kategóriába tartozik és a következő jogszabályok egyike vonatkozik rá:

 

• a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKM rendelet, ((Helyébe lépett: 16/2008. (VIII. 30.) NFGM r.))
• a felvonók és mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet,
• az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség-értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet,
• az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet, ((Helyébe lépett: 4/2009. (III. 17.) EüM r.))
• az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet,
• a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelet;

g) a kizárólag haditechnikai célú berendezésre;

h) a nukleáris berendezésre, amelynek meghibásodása esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;

i) az olaj, gáz vagy geotermikus kutató és kitermelő iparban vagy föld alatti tárolásban használatos kútellenőrző berendezésre, amelynek rendeltetése a kút nyomásának tartása, vagy a kút nyomásának tartása és szabályozása. Ehhez tartozik a kútfej, a kitörésgátló, a csővezeték, az elosztócső-rendszer és minden kapcsolódó berendezés a kút körzetében;

j) a gépi berendezés olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyagkiválasztási és gyártási előírásai elsősorban a statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítő szilárdsági, merevségi, stabilitási és egyéb működési kritériumokon alapulnak, és amelyeknél nem a nyomás a meghatározó tervezési tényező. Ilyen berendezés:

 

• a motor, beleértve a turbinát és a belső égésű motort,
• a gőzgép, gáz- vagy gőzturbina, turbógenerátor, kompresszor, szivattyú és hajtómű;

k) a nagyolvasztóra, beleértve a kemence hűtést, a forrólevegő rekuperátort, a porleválasztót és a gázmosót, valamint a kupolókemencére, beleértve a kemencehűtést, továbbá a gázkonverterre és az acél és nemvas fémek olvasztó, újraolvasztó, gáztalanító és öntő üstjére;

l) a nagyfeszültségű berendezés (pl. fokozatkapcsoló, fokozatszabályozó, transzformátor és forgó gép) nyomással igénybe vett házára;

m) a villamos vezeték és telefonkábel nyomással igénybe vett burkolatára;

n) a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó tengeri bázis speciálisan fedélzeti beszerelésre vagy meghajtásra tervezett nyomástartó berendezésére;

o) a hajlékony burkolatú nyomástartó berendezésre (ilyen pl. a pneumatikus kerék, légpárna, játéklabda, felfújható vízi jármű és más hasonló eszköz);

p) a kiáramló és beszívó jellegű hangtompítóra;

q) a szénsavas italok palackjára és dobozára;

r) az ital szállítására és árusítására használatos edényre, amelynek PS x V szorzata legfeljebb 500 bar x liter, és legnagyobb megengedhető nyomása legfeljebb 7 bar;

s) az ADR Megállapodás, a RID Szabályzat, az IMDG-kódex és az ICAO Műszaki Utasítások hatálya alá tartozó berendezésre;

t) a melegvíz fűtőrendszerhez tartozó fűtőtestre és csővezetékre;

u) a folyadék töltetű edényre, ha gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar.
3. § (1) A IV. fejezet tartalmazza a sorozatban gyártott egyszerű nyomástartó edényekre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 3. §.)) Nem vonatkoznak a IV. fejezet rendelkezései

a) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyeket kizárólag a nukleáris technika területén használnak, és amelyek sérülése esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;

b) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyek kizárólag vízi vagy légi közlekedési jármű hajtására szükségesek vagy speciális felszerelésükhöz tartoznak;

c) a tűzoltó készülékekre.

 

Fogalommeghatározások4. § ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 4. §.)) E rendelet alkalmazásában:

1. Nyomástartó berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék. A nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek (pl. karimák, csonkok, csatlakozó elemek, alátámasztások, emelőfülek).

a) Edény: nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat.

b) Csővezeték: töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt különösen cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, csőkompenzátor, hajlékony cső vagy egyéb nyomástartó elem, valamint a levegő hűtésére vagy fűtésére szolgáló csöves hőcserélő értendő.

c) Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen:

 

• a közvetlen nyomáshatároló készülék (pl. biztonsági szelep, hasadó tárcsa, törő- vagy nyíróelem és vezérelt túlnyomásvédelmi berendezés);
• a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályozó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezárásról és reteszelésről (pl. nyomás-, hőmérséklet- vagy szintkapcsoló, valamint biztonsági, mérő és szabályozó készülék).

d) Nyomástartó tartozék: üzemeltetési feladattal és nyomástartó házzal rendelkező szerelvény.

2. Nyomástartó rendszer: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggő működési egységet alkot.

3. Egyszerű nyomástartó edény (a továbbiakban: egyszerű edény): minden olyan levegő vagy nitrogén befogadására szolgáló hegesztett edény, amelynek belső túlnyomása nagyobb, mint 0,5 bar, és nincs kitéve tüzelés hatásának, továbbá

 

• nyomással igénybe vett alkotórészei és csatlakozásai ötvözetlen minőségi acélból, ötvözetlen alumíniumból vagy öregedésálló alumíniumötvözetekből készülnek; és
• az edény
  • domború és/vagy sík fenekekkel lezárt körhenger, amennyiben a két fenék és a hengeres rész forgástengelye közös, vagy
  • két közös forgástengelyű kifelé domború fenékből készül; és

   

• az edény legnagyobb üzemi nyomása legfeljebb 30 bar, és e nyomásból és a térfogatából képzett PS x V szorzat legfeljebb 10 000 bar x liter; és
• a legkisebb üzemi hőmérséklet nem kisebb, mint -50 °C, és a legnagyobb üzemi hőmérséklet acél edények esetében legfeljebb 300 °C, az alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült edények esetén legfeljebb 100 °C.

4. Nyomás: a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomás. (A vákuum negatív értékű nyomás.)

5. Legnagyobb megengedhető nyomás (PS): az a legnagyobb nyomás, amelyre a berendezést tervezték, amelynek értékét és helyét a gyártó adja meg.

6. Megengedhető hőmérséklet (TS): az a legkisebb/legnagyobb hőmérséklet, amelyre a berendezést a gyártó méretezte.

7. Térfogat (V): a nyomással igénybe vett tér belső térfogata, beleértve a csonkok belső térfogatát – az első csatlakozási pontig (pl. karima, varrat) -, levonva az állandó belső szerkezeti elemek térfogatát.

8. Névleges méret (DN): a névleges méretet DN jellel és az azt követő számmal jelöljük. Ez hivatkozási célú, kerekített szám és csak közelítőleg azonos a gyártási méretekkel. Alkalmazható a csőrendszer minden elemére, ha nem a külső átmérő vagy a menetméret adott.

9. Töltet: egy vagy több komponensű gáz, folyadék, gőz és a szuszpenzió.

10. Állandó kötés: csak roncsolással szétválasztható kötés.

11. Európai anyagjóváhagyás: műszaki dokumentum, amelyben harmonizált szabványban nem szereplő, nyomástartó berendezés gyártásánál ismétlődő felhasználásra alkalmas anyag jellemzőit rögzítik.

12. Sorozatgyártás: a IV. fejezet alkalmazásában az a gyártás, amely során azonos típusú több edényt egy adott időtartam alatt, folyamatos gyártásban, közös méretezés alapján, ugyanazzal a gyártási eljárással állítanak elő.

13. Megfelelőségi jelölés: a 12. §-ban és a 10. számú mellékletben meghatározott, a 4. számú mellékletben rögzített szimbólumot jelenti.

14. Megfelelőség-értékelés: a 23. §-ban és a 8. számú mellékletben rögzített eljárásokat jelenti.

15. ((Módosította: 10/2012. (V. 18.) NGM r. 2. § (1).)) Bejelentett szervezet: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 10. § (3) bekezdés szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 2. számú mellékletben foglalt feltételeket.

16. ((Módosította: 10/2012. (V. 18.) NGM r. 2. § (2).)) Elismert harmadik félként működő szervezet: a kijelölő által, jogszabály alapján kijelölt és a 10. § (4) bekezdés szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 2. számú mellékletben foglalt feltételeket.

17. ((Módosította: 10/2012. (V. 18.) NGM r. 2. § (2).)) Üzemeltetői ellenőrző szervezet: a kijelölő által, jogszabály alapján kijelölt és a 11. § szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 3. számú mellékletben foglalt feltételeket.

18. ((Beiktatta: 48/2002. (XII. 28.) GKM r. 2. §.)) veszélyes töltet: a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben meghatározott anyag vagy készítmény.

 

II. Fejezet
KÖZÖS SZABÁLYOK5. § ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 5. §.)) A rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény (a továbbiakban együtt: termék) csak akkor hozható forgalomba, ha megfelel e rendelet követelményeinek.

 

Piacfelügyelet6. § (1) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. b).)) A külön jogszabályban meghatározott hatóság köteles megtenni minden szükséges intézkedést azért, hogy a rendelet hatálya alá tartozó termék úgy kerüljön forgalomba és használatbavételre, hogy ne veszélyeztesse személyek életét és biztonságát, illetve adott esetben háziállatok vagy anyagi javak biztonságát, amennyiben a telepítés és karbantartás megfelelő, valamint a használat rendeltetésszerű.

(2) A rendelet előírásai nem érintik a külön jogszabályban meghatározott hatóság jogát olyan követelmények meghatározására, amelyeket szükségesnek tart a személyek és különösen a kezelőszemélyzet védelmére az adott nyomástartó berendezés vagy rendszer, valamint egyszerű edény használata közben, feltételezve, hogy azokból nem következik e berendezések semmilyen – a rendelet előírásaihoz viszonyított – megváltoztatása.

(3) E rendelet hatálya alá tartozó, de követelményeinek meg nem felelő termék bemutatását a külön jogszabályban meghatározott hatóság köteles megengedni ipari vásár, kiállítás, bemutató vagy más hasonló célú rendezvények alkalmával, ha mindaddig jól láthatóan feltüntetik a termék nem-megfelelőségét és forgalmazásra való alkalmatlanságát, ameddig a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a termék előírásoknak megfelelő állapotát nem biztosítja. Bemutató alkalmával meg kell tenni a külön jogszabályban meghatározott hatóság által előírt követelményeknek megfelelő intézkedéseket a személyi biztonság védelmére.

 

Szabad forgalmazás7. § (1) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. b).)) A külön jogszabályban meghatározott hatóság a nyomásból eredő veszélyre hivatkozva nem tilthatja meg, nem korlátozhatja és akadályozhatja a rendelet hatálya alá tartozó és a rendelet követelményeinek megfelelő, a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásnak alávetett és az ezt tanúsító megfelelőségi jelöléssel ellátott termék forgalmazását és használatbavételét a gyártó által meghatározott feltételek mellett.

(2) A külön jogszabályban meghatározott hatóság a nyomásból eredő veszély alapján nem tilthatja meg, nem korlátozhatja vagy akadályozhatja olyan nyomástartó berendezés vagy rendszer forgalmazását és használatbavételét, amely megfelel a 16. § (3) bekezdésének.

(3) A 4. § 1-3. pontok szerinti berendezések biztonságos és szakszerű használatához szükséges – a 6. számú melléklet 3.3. és 3.4. pontjában, vagy az adott esetben a 10. számú melléklet 2. pontjában hivatkozott – útmutató magyar nyelvű legyen.

 

A megfelelőség8. § (1) A 12. § szerinti megfelelőségi jelöléssel, valamint az 5. számú melléklet szerinti EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező nyomástartó berendezést és rendszert úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a rendelet valamennyi követelményének, beleértve a 18. § szerinti megfelelőségértékelést is.

(2) ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 6. §.)) A 12. § szerinti megfelelőségi jelöléssel ellátott egyszerű nyomástartó edényeket úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek a 22. § szerinti biztonsági követelményeknek, beleértve a 23. § szerinti megfelelőség-értékelést is.

(3) Azokat a nyomástartó berendezéseket és rendszereket, illetve egyszerű edényeket, amelyek megfelelnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (HL) közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványok átvételével készített nemzeti szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a 16. vagy 22. §-ban hivatkozott követelményeknek. Az előzőek szerinti nemzeti szabványok hivatkozási számait a Magyar Szabványügyi Szervezet Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(4) Az olyan egyszerű edényeket, amelyekre a gyártó nem vagy csak részben alkalmazta a (3) bekezdés szerinti szabványokat, vagy amelyekre nincsenek szabványok, úgy kell tekinteni, hogy a 22. § szerinti követelményeknek megfelelnek, ha az EK-típusellenőrzési tanúsítvánnyal jóváhagyott modellnek való megfelelőséget a megfelelőségi jelölés tanúsítja.

 

Biztonsági intézkedések9. § (1) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. b).)) Ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság meggyőződik arról, hogy a rendelet hatálya alá tartozó, megfelelőségi jelöléssel ellátott termék előírás szerint karbantartva és rendeltetésszerűen használva veszélyeztetheti személyek, háziállatok vagy anyagi javak biztonságát, köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a termék kivonására a piacról, megtiltani a forgalomba hozatalt, szállítást, üzembe helyezést vagy használatot, vagy korlátozni a szabad forgalmazást.

(2) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. b).)) A termék nem megfelelő, ha

a) nem teljesülnek a 16. § és a 22. § adott termékre vonatkozó követelményei;

b) a 8. § (3) bekezdésben hivatkozott szabványok alkalmazása hibás;

c) a 8. § (3) bekezdésben hivatkozott szabványok hibásak;

d) nem megfelelő a 19. § szerinti – nyomástartó termékek anyagára vonatkozó – európai anyagjóváhagyás.

(3) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. c).)) Ha a nem megfelelő terméken a megfelelőségi jelölést alkalmazták, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a 15. § szerinti intézkedéseket köteles tenni a jelölést alkalmazó gyártóval vagy megbízottjával szemben, és intézkedéseiről a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően tájékoztatnia kell a Bizottságot és a Tagállamokat.

 

Bejelentett szervezet10. § (1) A kijelölő jelöli ki a szervezeteket

 

• a nyomástartó berendezések és rendszerek esetében a 18-19. §-ok és a 6. számú melléklet 3.1.2. és 3.1.3. pontjai, valamint
• az egyszerű edények esetében a 23. § (1) és (2) bekezdés szerinti feladatok ellátására.

(2) E szervezetek kijelölése az 1. és 2. számú mellékletben előírt feltételek alapján történik. A szervezet köteles e feltételek teljesítését a kijelölőnek teljes körű tájékoztatással és megfelelő dokumentumokkal bizonyítani. A vonatkozó harmonizált szabványok feltételeinek megfelelő szervezeteket úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az 1. és 2. számú melléklet követelményeinek.

(3) ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 7. § (1).)) A kijelölő a 14. §-ban meghatározott jogszabálynak megfelelően bejelenti a Bizottságnak és a Tagállamoknak a 18-19. §-ban meghatározott, valamint a 23. § (1)-(2) bekezdés szerinti eljárások lefolytatására általa kijelölt szervezeteket, e szervezetek feladatainak rögzítésével, valamint a Bizottság által előzőleg adott azonosító számaikkal együtt.

(4) ((Beiktatta: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 7. § (2).)) A kijelölő a 14. § szerinti jogszabálynak megfelelően bejelenti a Bizottságnak és a Tagállamoknak a 6. számú melléklet 3.1.2. és 3.1.3. pont szerinti eljárások lefolytatására általa kijelölt szervezeteket, e szervezetek feladatainak rögzítésével.

(5) ((Újraszámozta: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 7. § (2).)) A kijelölő, amely kijelölt egy szervezetet, visszavonja a kijelölést, ha úgy ítéli meg, hogy a szervezet már nem felel meg a (3) bekezdésben leírt követelményeknek.

A kijelölés visszavonásáról a Tagállamokat és a Bizottságot a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően egyidejűleg értesíteni kell.

 

Üzemeltetői ellenőrző szervezet11. § (1) A kijelölő kijelölhet a 10. § előírásaitól eltérően üzemeltetői ellenőrző szervezeteket a (2) bekezdés alapján a 4. § 1. és 2. pont szerinti nyomástartó berendezések vagy rendszerek megfelelőségértékelésére.

(2) A kijelölő az üzemeltetői ellenőrző szervezet kijelölése során az 1. és 3. számú mellékletben felsorolt feltételeket alkalmazza. A szervezet köteles e feltételek teljesítését a kijelölőnek teljes körű tájékoztatással és megfelelő dokumentumokkal bizonyítani.

(3) Az üzemeltetői ellenőrző szervezet kizárólag saját gazdálkodó szervezete részére dolgozhat.

(4) Az üzemeltetői ellenőrző szervezetre vonatkozó külön feltételek:

a) ha a kijelölő üzemeltetői ellenőrző szervezetet jelölt ki, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a nyomásból eredő veszélyre hivatkozva nem tilthatja meg, nem korlátozhatja vagy akadályozhatja olyan nyomástartó berendezés vagy rendszer forgalmazását és használatbavételét e § feltételei alapján, amelynek megfelelőségértékelését egy másik Tagállam által az e §-ban hivatkozott feltételeknek megfelelően kijelölt üzemeltetői ellenőrző szervezet végezte el;

b) a nyomástartó berendezésen és rendszeren a megfelelőségi jelölés nem alkalmazható, ha a megfelelőségértékelést üzemeltetői ellenőrző szervezet végezte;

c) a hivatkozott nyomástartó berendezést és rendszert csak olyan gazdálkodó szervezet üzemeltetheti, amelyhez az üzemeltetői ellenőrző szervezet tartozik. A gazdálkodó szervezet köteles a nyomástartó berendezés és rendszer tervezésére, gyártására, vizsgálatára, karbantartására és használatára vonatkozó műszaki előírásokat egységes biztonságpolitika alapján készíteni;

d) az üzemeltetői ellenőrző szervezet csak a 8. számú melléklet szerinti A1, C1, F és G modulok szerinti megfelelőségértékelési eljárásokat használhatja.

(5) ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 8. §.)) A kijelölő a 14. § szerinti jogszabálynak megfelelően tájékoztatja a Tagállamokat és a Bizottságot az általa kijelölt üzemeltetői ellenőrző szervezeteiről, kijelölt feladataikról, és az üzemeltetői ellenőrző szervezetekhez a (4) bekezdés c) pontja szerint kapcsolódó üzemek jegyzékéről.

(6) A kijelölő, amely üzemeltetői ellenőrző szervezetet jelöl ki, köteles visszavonni a kijelölést, ha megállapítja, hogy a szervezet már nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

A kijelölés visszavonásáról a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a Tagállamokat.

 

Megfelelőségi jelölés12. § (1) ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 9. §.)) A megfelelőségi jelölés a „CE” betűket tartalmazza, a 4. számú mellékletben megadott minta szerint. A megfelelőségi jelölés mellett a 6. számú melléklet 3.3. pontjában, vagy a 10. számú melléklet 1. pontjában megadott adatokat kell feltüntetni a berendezésen, vagy olyan adattábláján, amelyet a berendezésről nem lehet eltávolítani.

(2) A megfelelőségi jelölés mellett fel kell tüntetni az ellenőrzés egyes szakaszaiba bevont bejelentett szervezet 10. § (3) bekezdés szerinti azonosító számát.

(3) A megfelelőségi jelölést jól láthatóan, egyértelműen és maradandóan kell elhelyezni.

(4) Tilos a rendelet hatálya alá tartozó terméken az olyan jelölés, amely hasonlít a megfelelőségi jelölés jelentésére vagy formájára, és így harmadik felet megtéveszthet. Minden egyéb jelölés, amely nem rontja a megfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát, feltüntethető a nyomástartó berendezésen vagy rendszeren.

(5) A nyomástartó berendezés és rendszer jelölésére vonatkozó külön előírások:

a) a jelölést akkor kell elhelyezni, amikor a berendezés elkészült, vagy olyan állapotban van, amely lehetővé teszi a 6. számú melléklet 3.2. pont szerinti átvételi eljárást;

b) a megfelelőségi jelölést nem kell a 4. § (2) bekezdés szerinti rendszert alkotó nyomástartó berendezések mindegyikén alkalmazni. A nyomástartó rendszerbe épített, megfelelőségi jelöléssel rendelkező nyomástartó berendezések jelölését meg kell tartani;

c) ha a nyomástartó berendezésre vagy rendszerre több olyan – más szempontokat tartalmazó – jogszabály is vonatkozik, amely szerint szintén megfelelőségi jelölés szükséges, a jelölés arra utal, hogy az adott nyomástartó berendezés vagy rendszer minden vonatkozó jogszabály előírásainak megfelel.

 

Jogosulatlanul feltüntetett megfelelőségi jelölés13. § A 9. §-ban foglaltak fenntartásával:

a) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. b).)) ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság megállapítja, hogy a 12. § szerinti megfelelőségi jelölést jogosulatlanul tüntették fel a rendelet hatálya alá tartozó terméken, kötelezi a gyártót vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjét, hogy a terméket módosítsa a megfelelőségi jelölésre vonatkozó előírások szerint, és akadályozza meg a további szabálytalanságot a külön jogszabályban meghatározott hatóság által előírt feltételeknek megfelelően;

b) ha a nem-megfelelőség továbbra is fennáll, a külön jogszabályban meghatározott hatóság köteles minden szükséges intézkedést megtenni – a 9. §-ban leírt eljárásnak megfelelően -, hogy az adott termék forgalomba hozatalát korlátozza, megtiltsa, vagy e terméket kivonja a forgalomból.

 

Nemzetközi együttműködés14. § ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 10. §.)) A rendeletben szereplő, nemzetközi együttműködést igénylő tevékenységek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

 

Szankciók15. § A rendelet előírásainak megszegése esetén a külön jogszabályban meghatározott hatóság köteles minden szükséges intézkedést megtenni a jogellenes állapot megszüntetésére, beleértve adott esetben szabálysértési eljárás kezdeményezését is az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján.

 

III. Fejezet
NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÉS NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK 

Műszaki követelmények16. § (1) Az e bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott nyomástartó berendezéseknek meg kell felelniük a 6. számú melléklet műszaki biztonsági követelményeinek.

a) Az alábbi edények, a b) pontban meghatározottak kivételével, ha

aa) a töltet gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) túlnyomás (a viszonyítási alap: normál légköri nyomás, 1013 mbar), a következő határokon belül:

 

• ha térfogata nagyobb, mint 1 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 25 bar x liter, vagy a nyomása (PS) nagyobb, mint 200 bar, és töltete mindkét esetben az 1. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 1. ábra),
• ha térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS x V szorzat nagyobb, mint 50 bar x liter, vagy a nyomása (PS) nagyobb, mint 1000 bar és töltete mindkét esetben a 2. csoportba tartozik, továbbá minden hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palack (7. számú melléklet, 2. ábra);

ab) a töltet olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nem nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) túlnyomás (a viszonyítási alap: normál légköri nyomás, 1013 mbar), a következő határokon belül:

 

• ha térfogata nagyobb, mint 1 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, vagy a nyomása (PS) nagyobb, mint 500 bar, és töltete mindkét esetben az 1. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 3. ábra),
• ha nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar és a PS x V szorzat nagyobb, mint 10 000 bar x liter, vagy a nyomása (PS) nagyobb, mint 1000 bar és töltete mindkét esetben a 2. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 4. ábra).

b) Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb mint 110 °C hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló nyomástartó berendezés, ha a térfogata nagyobb, mint 2 liter, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény (7. számú melléklet, 5. ábra).

c) Az alábbi csővezeték, ha

ca) a töltet gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) túlnyomás (a viszonyítási alap: normál légköri nyomás, 1013 mbar), a következő határokon belül:

 

• ha DN értéke nagyobb, mint 25 és a töltet az 1. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 6. ábra),
• ha DN értéke nagyobb, mint 32 és a PS x DN szorzat nagyobb, mint 1000 bar és a töltet a 2. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 7. ábra);

cb) a töltet olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nem nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) túlnyomás (a viszonyítási alap: normál légköri nyomás, 1013 mbar), a következő határokon belül:

 

• ha DN értéke nagyobb, mint 25 és a PS x DN szorzat nagyobb, mint 2000 bar és a töltet az 1. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 8. ábra),
• ha nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar és DN értéke nagyobb, mint 200 és a PS x DN szorzat nagyobb, mint 5000 bar és a töltet a 2. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 9. ábra).

d) Az e bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott nyomástartó berendezéshez, valamint nyomástartó rendszerhez beépített biztonsági szerelvény és nyomással igénybe vett tartozék.

(2) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott nyomástartó rendszer, amely legalább egy, e § (1) bekezdésében hivatkozott és e bekezdés a)-c) pontjában felsorolt nyomástartó berendezést tartalmaz, feleljen meg a 6. számú melléklet követelményeinek.

a) A nagyobb mint 110 °C hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló nyomástartó rendszer, amely legalább egy – tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő-nyomástartó berendezést tartalmaz.

b) Egyéb, a (2) bekezdés a) pontjában nem említett rendszer, ha a gyártó nyomástartó rendszerként kívánja forgalmazni vagy üzembe helyezni.

c) Az a) ponttal ellentétben, a legfeljebb 110 °C hőmérsékletű meleg vizet előállító nyomástartó rendszer, amelyet kézi úton szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és a PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter, elégítse ki a 6. számú melléklet 2.10., 2.11., 3.4., 5. a) és 5. d) pontjaiban rögzített követelményeket.

(3) ((Megállapította: 48/2002. (XII. 28.) GKM r. 1. §.)) Azt a nyomástartó berendezést, illetve rendszert, amely legfeljebb az (1) bekezdés a)-c) pont és a (2) bekezdés szerinti határértékeket éri el, a biztonságos használat érdekében az Európai Unió tagállamai és Magyarország helyes mérnöki gyakorlatával összhangban kell tervezni és gyártani. A nyomástartó berendezést, illetve rendszert megfelelő használati útmutatóval kell ellátni és úgy kell megjelölni, hogy a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője azonosítható legyen. Az ilyen berendezésen, illetve rendszeren nem szerepelhet a 12. §-ban hivatkozott megfelelőségi jelölés.

 

A nyomástartó berendezések besorolása17. § (1) A 16. § (1) bekezdésben meghatározott nyomástartó berendezéseket a 7. számú melléklet szerint – a növekvő veszélyszintnek megfelelően – kategóriákba kell sorolni.

(2) A tölteteket az a) és b) pontnak megfelelő két csoport valamelyikébe kell sorolni.

a) ((Felvezető szöveget megállapította: 48/2002. (XII. 28.) GKM r. 3. §.)) Az 1. csoport a veszélyes tölteteket tartalmazza. Az 1. csoportba tartoznak:

 

• a robbanásveszélyes töltetek,
• a rendkívül gyúlékony töltetek,
• a könnyen gyulladó töltetek,
• a gyúlékony töltetek (ha a legnagyobb megengedhető hőmérséklet nagyobb, mint a lobbanáspont),
• a nagyon mérgező és mérgező töltetek,
• az oxidáló töltetek.

b) A 2. csoportba tartozik minden egyéb, az a) pontban nem említett töltet.

(3) Ha az edény több nyomással igénybe vett térből áll, az edényt az egyes terekhez rendelt kategóriák közül a legnagyobb sorszámúba kell sorolni. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a legnagyobb sorszámú kategória tartozik.

 

A megfelelőségértékelés18. § (1) a) A gyártó köteles a forgalomba hozatal előtt minden egyes nyomástartó berendezést – az e §-ban megadott feltételek szerint – a 8. számú mellékletben leírt megfelelőségértékelési eljárások egyikének alávetni.

b) A nyomástartó berendezésre alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást, amelynek célja a megfelelőségi jelölés alkalmazása, az a kategória határozza meg, amelybe a berendezést a 17. § szerint besorolták.

c) Az egyes kategóriákhoz rendelt megfelelőségértékelési eljárások:

– I. kategória

A modul;

– II. kategória

A1 modul,

D1 modul,

E1 modul;

– III. kategória

B1 + D modul,

B1 + F modul,

B + E modul,

B + C1 modul,

H modul;

– IV. kategória

B + D modul,

B + F modul,

G modul,

H1 modul.

d) A nyomástartó berendezést – az adott kategóriához tartozó megfelelőségértékelési eljárások közül – a gyártó által kiválasztott valamelyik eljárás alá kell vonni. A gyártó nagyobb sorszámú kategóriához tartozó eljárást is választhat, ha van ilyen.

e) A III. és IV. kategóriába tartozó, a 16. § (1) bekezdés aa) pontjában és az ab) pont első gondolatjeles bekezdésében, továbbá b) pontjában hivatkozott berendezés minőségbiztosítási eljárása keretében a bejelentett szervezet a váratlan látogatás során mintát vesz a gyártás helyszínén vagy a tárolás helyén a 6. számú melléklet 3.2.2. pontjában meghatározott átvételi eljárás elvégzésére vagy elvégeztetésére. Ezért a gyártó köteles tájékoztatni a bejelentett szervezetet a gyártás tervezett ütemezéséről. A gyártás első évében a bejelentett szervezet legalább két váratlan látogatást köteles tenni. A további váratlan látogatások gyakoriságát a bejelentett szervezet a megfelelő modul 4.4. pontjában meghatározott követelmények alapján határozza meg.

f) A 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, III. kategóriába tartozó, egyedi gyártású edény és nyomástartó berendezés esetén a H modul szerinti módszernél a bejelentett szervezet az átvételi eljárást minden egyes darabnál a 6. számú melléklet 3.2.2. pontja szerint köteles elvégezni vagy elvégeztetni. Ennek érdekében a gyártó köteles tájékoztatni a bejelentett szervezetet a gyártás tervezett ütemezéséről.

(2) A 16. § (2) bekezdés szerinti nyomástartó rendszert teljes megfelelőségértékelési eljárás alá kell vonni, amely a következőket tartalmazza:

a) a rendszert alkotó minden egyes, 16. § (1) bekezdése szerinti nyomástartó berendezésének értékelése, ha előzőleg nem volt megfelelőségértékelési eljárása, és nincs saját megfelelőségi jelölése; az értékelési eljárást minden berendezés saját kategóriája alapján kell kiválasztani;

b) a különböző rendszerelemek összeépítésének értékelése a 6. számú melléklet 2.3., 2.8. és 2.9. pontja szerint történik, az adott berendezéshez alkalmazható legnagyobb sorszámú kategória alapján kiválasztva. Ilyenkor a biztonsági szerelvények besorolását nem kell figyelembe venni;

c) a rendszer üzemi jellemzőire megengedhető határértékek túllépése elleni védelem értékelése a 6. számú melléklet 2.10. és 3.2.3. pontja szerint történik, az egyes nyomástartó berendezésekhez tartozó legnagyobb sorszámú kategória alapján.

(3) A külön jogszabályban meghatározott hatóság indokolt esetben az (1) és (2) bekezdéstől eltérően megengedheti a forgalomba hozatalt és használatbavételt a 4. § 1. és 2. pontjaiban meghatározott, olyan kísérleti célra készült egyedi nyomástartó berendezések és rendszerek esetén, amelyre nem alkalmazták az e § (1) és (2) bekezdésében hivatkozott eljárásokat.

(4) A megfelelőségértékelésre vonatkozó jegyzőkönyveket és levelezést el kell fogadni, ha vagy annak a Tagállamnak a hivatalos nyelvén készült, amelyben a bejelentett szervezet működik, vagy amely nyelvet e szervezet elfogad.

 

Európai anyagjóváhagyás19. § (1) Az európai anyagjóváhagyást az anyagok vagy berendezések gyártója kérésére köteles kiállítani az e feladatra bejelentett szervezetek egyike. A bejelentett szervezet feladata az anyagtípus – e rendelet megfelelő előírásai szerinti – megfelelőségének tanúsításához szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat meghatározni, elvégezni vagy elvégeztetni. Ha az anyag használatát 1999. november 29. előtt biztonságosnak ítélték, a bejelentett szervezet a megfelelőség felülvizsgálatakor a rendelkezésre álló adatokat köteles figyelembe venni.

(2) ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 11. §.)) A bejelentett szervezet, mielőtt európai anyagjóváhagyást adna ki, köteles erről három hónappal megelőzően értesíteni a megfelelő adatok megküldésével a Tagállamokat és a Bizottságot. A bejelentett szervezet, az illetékes szakbizottság állásfoglalása és az esetleg benyújtott észrevételek figyelembevételével köteles az európai anyagjóváhagyást kiadni.

(3) A nyomástartó berendezés európai anyagjóváhagyásának egy példányát a 14. § (1) bekezdése szerinti jogszabálynak megfelelően meg kell küldeni minden Tagállamnak, a bejelentett szervezeteknek és a Bizottságnak.

(4) Ha a nyomástartó berendezések gyártásához használt európai anyagjóváhagyásnak megfelelő anyag hivatkozási száma megjelent az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (HL), azt úgy kell tekinteni, hogy a 6. számú melléklet vonatkozó követelményeinek megfelel.

(5) A bejelentett szervezet, amely nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos európai anyagjóváhagyást ad ki, a jóváhagyást köteles visszavonni, ha megállapítja, hogy a kiadás nem volt indokolt, vagy az anyagtípus harmonizált szabvány hatálya alá tartozik. A 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően haladéktalanul értesítenie kell a Tagállamokat, a bejelentett szervezeteket és a Bizottságot a jóváhagyás visszavonásáról.

 

Szabványok és műszaki előírások szakbizottsága20. § Ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság úgy ítéli meg, hogy a 8. § (3) bekezdésben hivatkozott szabványok nem felelnek meg teljes mértékben a 16. §-ban hivatkozott követelményeknek, akkor e hatóság a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően köteles megindokolva, az illetékes szakbizottság elé terjeszteni az ügyet.

 

Nyomástartó berendezés szakbizottság21. § Ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság súlyos műszaki-biztonsági megfontolások alapján úgy ítéli meg, hogy

 

• a 16. § (3) bekezdés szerinti nyomástartó berendezésre vagy berendezéscsaládra a 16. § (1) bekezdés követelményeit kell alkalmazni, vagy
• a 16. § (3) bekezdés szerinti nyomástartó rendszerre vagy rendszercsaládra a 16. § (2) bekezdés követelményeit kell alkalmazni, vagy
• egy nyomástartó berendezést vagy berendezéscsaládot – eltérően a 7. számú melléklet követelményeitől – más kategóriába kell besorolni,

akkor a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően tájékoztatja megindokolt álláspontjáról a Bizottságot.

 

IV. Fejezet
EGYSZERŰ EDÉNYEK 

Műszaki követelmények22. § (1) Azok az egyszerű edények, amelyek PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter, feleljenek meg a 9. számú melléklet műszaki-biztonsági követelményeinek.

(2) Azokat az egyszerű edényeket, amelyeknek PS x V szorzata legfeljebb 50 bar x liter, az érvényes, általánosan elfogadott műszaki szabályok alapján kell gyártani, és rajtuk a 10. számú melléklet 1. pontjában rögzített adatokat – a 12. § szerinti megfelelőségi jelölés kivételével – kell feltüntetni.

 

Megfelelőségértékelés 

((Alcímet megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 12. §.))23. § (1) Az olyan egyszerű edények gyártása előtt, amelyeknek a PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter,

a) és a 8. § (3) bekezdése szerinti szabványok teljesülnek, a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője bejelentett szervezetet kér fel

aa) vagy a gyártási tervdokumentáció megfelelőségének tanúsítására a 10. számú melléklet 3. pont szerinti dokumentáció ellenőrzése alapján,

ab) vagy a 24. § szerinti EK-típusellenőrzésre az átadott edényminta alapján;

b) ha a 8. § (3) bekezdése szerinti szabványok betartása csak részben vagy egyáltalán nem teljesül, a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 24. § szerinti EK-típusellenőrzésre ad át egy edénymintát a felkért bejelentett szervezetnek.

(2) A 8. § (3) bekezdése szerinti szabványoknak vagy a jóváhagyott típusmintának megfelelően gyártott egyszerű edények forgalomba hozatalának feltétele,

a) ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 3000 bar x liter, akkor a 25. § szerinti EK-ellenőrzés;

b) ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 50 bar x liter, de legfeljebb 3000 bar x liter, akkor a gyártó választásától függően

ba) a 26. § szerint a gyártó EK-megfelelőségi nyilatkozata, vagy

bb) a 25. § szerinti EK-ellenőrzés.

(3) Az (1) és (2) bekezdés eljárásainak jegyzőkönyveit és levelezését el kell fogadni, ha annak a Tagállamnak a hivatalos nyelvén készült, amelyben a bejelentett szervezet működik, vagy amely nyelvet e szervezet elfogad.

 

EK-típusellenőrzés24. § (1) Az EK-típusellenőrzés során bejelentett szervezet állapítja meg és tanúsítja, hogy a típusra jellemző edényminta megfelel a rendelet vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeinek.

(2) A típus vagy típussorozat jellemző edénymintájára vonatkozó EK-típusellenőrzési kérelmet a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nyújtja be. A típusellenőrzés csak egyetlen bejelentett szervezettől kérhető.

A kérelem tartalmazza a következő adatokat:

a) gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, valamint az edény gyártási helyét;

b) a 10. számú melléklet 3. pontja szerinti gyártási tervdokumentációt.

A kérelemmel együtt át kell adni egy, a tervezett gyártásra jellemző edénymintát.

(3) A bejelentett szervezet az EK-típusellenőrzést a következők szerint hajtja végre:

Ellenőrzi a gyártási tervdokumentációt és az edénymintát, valamint megállapítja a megfelelőséget.

Az edénymintával kapcsolatban

a) ellenőrzi, hogy az egyszerű edényt a gyártási tervdokumentációnak megfelelően gyártották-e, és hogy használata biztonságos-e a tervezett üzemi feltételek között,

b) ellenőrzései és tesztjei alapján megállapítja, hogy az egyszerű edény megfelel-e a műszaki-biztonsági követelményeknek.

(4) Ha a típusminta megfelel a vonatkozó előírásoknak, akkor a bejelentett szervezet kiállítja az EK-típustanúsítványt, és átadja a kérelmezőnek. A tanúsítvány tartalmazza a vizsgálatok eredményeit, és adott esetben a hozzájuk kapcsolt feltételeket, valamint a jóváhagyott típusminta azonosításához szükséges leírásokat és rajzokat.

A bejelentett szervezet a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően a Bizottság, a többi bejelentett szervezet, a külön jogszabályban meghatározott hatóság és a Tagállamok részére a tanúsítvány egy példányát és – indokolt írásbeli kérésre – a gyártási tervdokumentáció, a végrehajtott vizsgálatok és tesztek jegyzőkönyveinek másolatát is megküldi.

(5) Az a szervezet, amely EK-típustanúsítvány kiadását megtagadja, értesíti erről a többi bejelentett szervezetet. Az a bejelentett szervezet, amely EK-típustanúsítványt visszavon, közölni köteles ezt a kijelölővel. A kijelölő a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően értesíti a visszavonásról – döntése indoklásával – a Tagállamokat és a Bizottságot.

 

EK-ellenőrzés25. § (1) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. d).)) Az EK-ellenőrzés során a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője szavatolja és nyilatkozza, hogy a (3) bekezdés szerint ellenőrzött egyszerű edény az EK-típusellenőrzési tanúsítványban leírt típusnak vagy a megfelelőség igazolással rendelkező – és a 10. számú melléklet 3. pont szerinti – gyártási tervdokumentációnak megfelel.

(2) A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz azért, hogy a gyártási folyamat biztosítsa az egyszerű edények megfelelőségét az EK-típusellenőrzési tanúsítványban leírt típusnak vagy a 10. számú melléklet 3. pont szerinti gyártási tervdokumentációnak.

A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője minden egyszerű edényen feltünteti a megfelelőségi jelölést és kiállítja a megfelelőségi nyilatkozatot.

(3) A bejelentett szervezet a következők szerint ellenőrzi a rendelet követelményeinek való megfelelőséget:

a) A gyártó az egyszerű edényeit egyforma tételekben mutatja be, és megtesz minden szükséges intézkedést, amellyel a gyártási folyamat során biztosítja minden tétel egyformaságát.

b) E tételek rendelkezzenek a 24. § szerinti EK-típusellenőrzési tanúsítvánnyal, vagy ha az egyszerű edényt nem jóváhagyott típusnak megfelelően gyártották, a 10. számú melléklet 3. pont szerinti gyártási tervdokumentációt mellékelni kell. Az utóbbi esetben a bejelentett szervezet az EK-ellenőrzés elvégzése előtt a tervdokumentációt vizsgálja és tanúsítja megfelelőségét.

c) A tétel ellenőrzésekor a bejelentett szervezet azt vizsgálja, vajon az egyszerű edények gyártása és vizsgálata a gyártási tervdokumentációnak megfelelően történt-e, továbbá a tétel minden egyes egyszerű edényénél a méretezési nyomás 1,5 szeresének megfelelő Ph nyomáson víznyomás-próbát vagy azzal egyenértékű levegőnyomás-próbát tartottak-e, így ellenőrizve szilárdságukat és tömörségüket.

Levegő-nyomáspróba akkor tartható, ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélyezte a próba biztonságos módszerét.

A hegesztési varratok minőségének vizsgálatát a bejelentett szervezet olyan próbatesteken végzi, amelyek a gyártó választásától függően a jellemző gyártási szakaszból vagy az egyszerű edényből származnak. A vizsgálatot hosszvarratokon hajtják végre. Ha a hossz- és a körvarratok különböző hegesztési eljárásokkal készülnek, akkor ezeket a vizsgálatokat a körvarraton is végre kell hajtani. A 9. számú melléklet 2.1.2. pontja szerinti egyszerű edények esetében a próbatesteken végzett – a 9. számú melléklet 2.1.1. pontban foglalt előírásnak való megfelelőség megállapítására szolgáló – vizsgálatok olyan öt egyszerű edényen elvégzett víz-nyomáspróbával helyettesíthetők, amelyet minden tételből véletlenszerűen választanak ki.

d) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. d).)) Ha a bejelentett szervezet egy tételt elfogad, azonosító számát minden egyszerű edényen feltünteti vagy feltüntetteti, és írásbeli megfelelőség igazolást állít ki az elvégzett vizsgálatokról. A tétel minden egyszerű edénye forgalomba hozható, azok kivételével, amelyek víz- vagy levegő-nyomáspróbája sikertelen volt.

Ha a bejelentett szervezet egy tételt elutasít, akkor e szervezet vagy a műszaki biztonsági felügyeletet ellátó szervezet köteles megfelelő intézkedésekkel megakadályozni e tétel forgalomba kerülését.

Ha gyakran előfordul tételek elutasítása, a statisztikus mintavétel szerinti ellenőrzést a bejelentett szervezet szüneteltetheti.

A gyártó a bejelentett szervezet felelősségére feltüntetheti az egyszerű edényeken a szervezet azonosító számát a gyártási folyamat során.

e) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. d).)) A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a bejelentett szervezetnek a d) pont szerinti megfelelőség igazolást kívánságra bemutatni.

 

EK-megfelelőségi nyilatkozat26. § (1) ((Megállapította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 13. §.)) Az a gyártó, aki a 27. § szerinti feladatait teljesíti, a 12. § (1) bekezdés szerinti megfelelőségi jelölést azokon az egyszerű nyomástartó edényeken tüntetheti fel, amelyek nyilatkozata szerint megfelelnek

 

• a megfelelőség igazolással rendelkező – és a 10. számú melléklet 3. pont szerint készített – gyártási tervdokumentációnak, vagy
• a jóváhagyott típusnak.

Ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, akkor a bejelentett szervezet EK-felügyeletet biztosít.

(2) A 28. § (2) bekezdés szerinti EK-felügyelet szavatolja, hogy a gyártó a 27. § (2) bekezdése szerinti feladatait szabályszerűen teljesíti. E felügyeletet az a bejelentett szervezet látja el, amely a 24. § szerinti EK-típustanúsítványt – ha a gyártás jóváhagyott típus szerint történik – vagy a 23. § (1) bekezdés aa) pontja szerinti gyártási tervdokumentáció megfelelőségi tanúsítványt kiadta.
27. § (1) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. d).)) Ha a gyártó a 25. § szerinti eljárást követi, akkor az EK-típustanúsítványt vagy a terv megfelelőség igazolást kiállító bejelentett szervezet részére a gyártás megkezdése előtt olyan dokumentációt köteles átadni, amely tartalmazza a gyártási eljárást, valamint minden előzetesen meghatározott intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy az edények a 8. § (3) bekezdése szerinti szabványoknak vagy a jóváhagyott típusnak megfeleljenek.

E dokumentáció tartalmazza:

a) az egyszerű edények gyártására és vizsgálatára alkalmas eszközök leírását;

b) az ellenőrzési tervet, a gyártási folyamatban végrehajtandó megfelelő vizsgálatok és tesztek leírásával, rögzítve végrehajtásuk módját és gyakoriságát is;

c) azt a kötelezettségvállalást, miszerint a vizsgálatok és a tesztek a b) pontban említett ellenőrzési tervvel egyezően megtörténnek, és a víz-nyomáspróbát vagy a külön jogszabályban meghatározott hatóság által engedélyezett – a méretezési nyomás 1,5-szörösének megfelelő nyomáson történő – levegő-nyomáspróbát minden legyártott edénnyel megtartják.

E vizsgálatokat és teszteket a gyártással megbízott személyektől független szakemberek irányításával kell végezni. A vizsgálatokról és tesztekről jegyzőkönyvet kell készíteni;

d) a gyártás és raktározás helyszínének címét, valamint a gyártás kezdetének időpontját.

(2) Ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, akkor a gyártó köteles lehetővé tenni az EK-felügyeletet ellátó bejelentett szervezetnek az ellenőrzést a gyártás és raktározás helyszínén, és a mintavételt az egyszerű edények közül, továbbá a gyártó feladata e szervezetnek megadni minden szükséges tájékoztatást, ezen belül

a) a gyártási tervdokumentációt,

b) az ellenőrzési tervet,

c) adott esetben az EK-típustanúsítványt vagy a megfelelőségi tanúsítványt,

d) az elvégzett vizsgálatokról és tesztekről készült jegyzőkönyvet.
28. § (1) ((Módosította: 4/2002. (VI. 21.) GKM r. 15. §. d).)) Az a bejelentett szervezet, amely az EK-típustanúsítványt vagy a megfelelőség igazolást kiállította, a gyártás megkezdése előtt köteles megvizsgálni a 27. § (1) bekezdés szerinti dokumentációt, valamint a 10. számú melléklet 3. pont szerinti gyártási tervdokumentációt, és tanúsítania kell ezek megfelelőségét, ha az egyszerű edényeket nem jóváhagyott típusnak megfelelően gyártották.

(2) Továbbá, ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, akkor a bejelentett szervezet a gyártás során köteles

a) meggyőződni arról, hogy a gyártó a sorozatban gyártott egyszerű edényeket valóban a 27. § (1) bekezdés c) pontja szerint vizsgálja-e, és

b) az egyszerű edény gyártás vagy raktározás helyszínén szúrópróbaszerű ellenőrzést tartani.

(3) A bejelentett szervezet a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően a külön jogszabályban meghatározott hatóságnak, valamint kérésre a többi bejelentett szervezetnek, a Tagállamoknak és a Bizottságnak átadja az ellenőrzési jegyzőkönyv egy-egy példányát.

 

V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK29. § ((Megállapította: 48/2002. (XII. 28.) GKM r. 4. §.)) (1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2)-(7) ((Hat. kiv. h.: 118/2008. (V. 8.) Korm. r. 11 § 9.))

(8)-(9) ((Hat. kiv. h.: 149/2005. (VII. 27.) Korm. r. mell.))
29/A. § ((Hat. kiv. h.: ugyane r. 29. § (2).))
30. § ((Megállapította: 11/2011. (III. 21.) NGM r. 3. §.)) Ez a rendelet

a) a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá

b) az egyszerű nyomástartó edényekről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.