a) munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;
b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat;
c) személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti;
d) munkát végző személy: aki nem szervezett munkavégzés keretében járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen tevékenységet folytat;
e) ((Megállapította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 3. §.)) szakképző intézmény: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti intézmény;
f) tanuló: minden szakmunkás-, szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai, illetve egyéb szakmai jellegű képzésben és átképzésben részesülő személy;
g) hallgató: felsőoktatási intézménybe jelentkező, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói, illetve tanulói jogviszonyban álló személy;
h) pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós szociális rizikó- szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek;
i) expozíció: a munkahelyen jelenlévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata;
j) biológiai monitorozás: biológiai anyagból (vér, vizelet) a munkakörnyezetben előforduló anyagok vagy metabolitjaiknak, illetőleg hatásuknak rendszeres mennyiségi meghatározása és regisztrálása;
k) ((Megállapította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 3. §.)) munkaügyi központ: a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve;
l) ((Megállapította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 3. §.)) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet;
m) ((Megállapította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 3. §.)) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony;
n) ((Beiktatta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 1. §.)) idősödő: az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy;
o) ((Beiktatta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 1. §.)) sérülékeny csoportok: fiatalkorúak, továbbá terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, valamint idősödők;
p) ((Beiktatta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 1. §.)) nemrégen szült nő: aki legfeljebb hat héttel korábban szült, de gyermekét nem neveli, számára anyatejet nem ad;
q) ((Megállapította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 3. §.)) munkaügyi kirendeltség: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal munkaügyi kirendeltsége.
a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
aa) a c) pont szerinti munkáltató kivételével minden munkáltatóra, amely a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak belföldön és nem tartozik a c) pont hatálya alá, továbbá akit az aa) alpont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából; valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban együtt: munkavállaló);
b) a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében
ba) a szakképző intézményre,
bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a hallgatóra,
bc) a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre,
bd) az álláskeresőkre;
c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre;
d) a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre.
(2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:
a) a gépjárművezetők – ideértve a mezőgazdasági vontatók vezetőit is -, valamint a helyi közforgalmi vasúti járművezetők (villamos meghajtású közúti-vasúti, elővárosi vasúti, a földalatti – Metró és Millenniumi – vasúti, a fogaskerekű vasúti járművezetők), az autóbuszvezetők, a trolibuszvezetők, továbbá a mozgólépcső és siklókezelő jelöltek és vezetők,
b) az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásban és a polgári repülésben dolgozók, ((Lásd: 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM egy. r.))
c) ((Megállapította: 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 1. §.)) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses, sorállománya, valamint a köztisztviselői és a közalkalmazotti állománya, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, valamint a közterület-felügyelők, továbbá a Rendőrtiszti Főiskolára, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb belügyi oktatási intézeteknél felvételre jelentkezők, illetve ezen iskolák tanulói és hallgatói, ((Lásd: 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM egy. r.))
d) a kézilőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozó, illetve lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek,
e) a túlnyomásos munkahelyeken dolgozók,
f) ((Beiktatta: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 10. § (3).)) az egészségügyi tevékenységet folytatók
munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.
(3) ((Hat. kiv. h.: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 24. § d).))
a) a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
b) ((Módosította: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) a).)) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre
történik.
(2) ((Megállapította: 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 2. §.)) A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 8. §-ban meghatározott esetekben záróvizsgálattal egészül ki. A szakképző intézménybe jelentkező tanulónál a beiskolázáskor – a pedagógus, a szülő, illetve a tanuló kérésére – pályaválasztási tanácsadás céljából iskolaorvosi vizsgálat végezhető.
(3) ((Megállapította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 3. § (1).)) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.
(4) ((Felvezető szöveget módosította: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) a).)) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, az álláskereső:
a) a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele
aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
c) a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
d) milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;
e) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
f) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
g) külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.
(5) A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végző személy egészségi állapota – a tevékenység gyakorlása esetén – a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.
(6) ((Megállapította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 5. §.)) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.
(7) ((Beiktatta: 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM r. 14. § a).)) A soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata keretében végzett, HIV fertőzés megállapítására irányuló szűrővizsgálati kötelezettségkörét, a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjét külön jogszabály állapítja meg.
Előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata
a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
b) ((Megállapította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 10. § (4).)) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha
ba) fizikai munkát végez,
bb) fiatalkorú,
bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
c) a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt – kivéve a (2) bekezdés szerinti személyeket – minden munkavállalónál, ha
ca) közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,
cb) a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,
cc) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja.
d) ((Beiktatta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 4. § (1).)) kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.
(2) Nincs szükség az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat elvégzésére, ha a munkavállaló
a) ((Módosította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 20. § (4) a).)) a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VI. 28.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében tartózkodik külföldön, ha a tervezett külföldi munkaválallás időtartama a három hónapot nem haladja meg,
b) ((Módosította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 20. § (4) b).)) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.
(3) ((Megállapította: 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 3. §.)) Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) a szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás előtt minden olyan esetben, amikor az Országos Képzési Jegyzék szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött;
b) ((Módosította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § a).)) a szakmaválasztást megelőzően – pályaválasztási tanácsadás céljából – a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kérésére azon képzésben résztvevő esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott;
c) ((Módosította: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) b), 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § a).)) álláskeresők esetében a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség által támogatott foglalkozást elősegítő képzésben résztvevő személy esetén a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség vagy önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők esetében a szakképző intézmény kezdeményezésére.
(4) Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.
(5) ((Megállapította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 4. § (3).)) Az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben a munkavállalónak, a munkát végző személynek előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint a 17. számú melléklet szerinti „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet [14. § (2) bekezdés] kell kitölteni. Tanulónál, hallgatónál a szakmai gyakorlat megkezdése előtt egy héttel kell kitölteni – alkalmassági vizsgálat keretében – az „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint az „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet.
(6) A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállaló, illetve e tevékenységeket gyakorolni kívánó munkát végző személy, illetve tanuló, hallgató esetében az előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kiegészül az 1. számú mellékletben meghatározott kötelező vizsgálatokkal.
(7) A rendelet 1. számú mellékletében szereplő munkakörökben a munkavállalónál a munkaviszony megszűnését, valamint a munkát végző személynél a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül az újabb munkába álláshoz, a tevékenység újabb gyakorlásához a járványügyi érdekből végzett szakvizsgálatokat csak akkor kell megismételni, ha azokat időközben lezajlott fertőző megbetegedése vagy annak gyanúja indokolja.
(8) ((Megállapította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 10. § (5).)) Az 1. számú mellékletben leírt vizsgálatok közül előzetes alkalmassági vizsgálat alkalmával a bakteriológiai, a tbc, a lues serologiai vizsgálatokat kötelező elvégezni, a bőrgyógyászati szakvizsgálatot csak panasz vagy tünet esetén. Az időszakos, valamint a soron kívüli vizsgálat alkalmával a bakteriológiai és a lues serologiai vizsgálatokat csak akkor kell elvégeztetni, ha a megbetegedés gyanúja indokolja.
5. § ((Módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 14. § (2).)) Azon munkavállaló esetében, akit azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak és munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, valamint nem tartozik a 4. § (5) bekezdés hatálya alá, az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotában ezalatt változás nem történt.
a) a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
b) ((Beiktatta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 5. § (1).)) az idősödő munkavállalónál – amennyiben nem tartozik a c)-i) pontok hatálya alá – évente,
c) ((Jelölését módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 5. § (1).)) a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,
d) ((Jelölését módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 5. § (1).)) a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal,
e) ((Jelölését módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 5. § (1), módosította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 20. § (4) c).)) a 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente,
f) ((Jelölését módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 5. § (1).)) a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a 6. számú melléklet szerinti munkavállalónál évente,
g) ((Jelölését módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 5. § (1).)) a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkozatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a b)-e) pontok hatálya alá, évente,
h) ((Jelölését módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 5. § (1).)) külföldi munkavégzés esetén az a) f) pontok hatálya alá tartozó munkavállalónál (amennyiben az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthon-tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,
i) ((Megállapította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 10. § (6).)) a külön jogszabály ((Lásd: 61/1999. (XII. 1.) EüM r.)) szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál, továbbá az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végző személyeknél évente
kell elvégezni.
(2) ((Megállapította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 10. § (7).)) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatokat a 3. számú melléklet szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Ettől eltérő gyakoriságot a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozhat meg.
(3) A tanulói jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából
a) ((Megállapította: 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 4. §.)) a szakképzési évfolyamra járó valamennyi tanulónál, amennyiben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megszerzése alkalmassági követelményekhez kötött;
b) a tanulónál, azokban a munkakörökben, amelyekben a munkavállalót egy évnél gyakrabban kell időszakos alkalmassági vizsgálatban részesíteni, az adott munkakörre előírt gyakorisággal.
(4) A 3. számú mellékletben nem szereplő és idült vagy késői hatású veszélyes anyagok esetében, a munkáltatótól megkapott biztonsági adatlapon szereplő információk alapján évenként időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
(5) Az időszakos munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján az (1) és (3) bekezdésekben előírtaknál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.
(6) ((Hat. kiv. h.: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 8. § b).))
a) ((Módosította: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) a).)) ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve az álláskereső egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztett és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
b) ha az „Egészségügyi Nyilatkozat”-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön;
c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
d) ((Megállapította: 61/1999. (XII. 1.) EüM r. 18. § (2) b).)) a c) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a külön jogszabály ((Lásd: 61/1999. (XII. 1.) EüM r.)) szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;
e) ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
f) ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel;
g) ((Beiktatta: 34/2007. (XII. 21.) SZMM r. 4. § (2.)) ha az a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kérelem benyújtásához szükséges.
(2) Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végző személy a 2. számú melléklet III. 1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen.
(3) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet
a) a foglalkozás-egészségügyi orvos;
b) az iskolaorvos;
c) a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja;
d) ((Megállapította: 27/2010. (XII. 31.) NGM r. 16. §, módosította: 3/2012. (II. 10.) NGM r. 5. §.)) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelősége (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) felügyelője;
e) a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője;
f) ((Módosította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § b.)) a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség;
g) a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló vagy a hallgató.
a) a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott;
c) külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.
(2) Amennyiben a külföldi munkavégzés fokozottan járványveszélyes, vagy a munkavállalót nagymértékben megterhelő, a hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú területen történik, a Magyar Köztársaság területén eltöltött szabadságidő alatt – illetve a végleges hazatérést követően az érintett személynek vizsgálaton kell részt vennie az (1) bekezdésben megjelölt intézményben.
10. § ((Megállapította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 6. §.)) (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre – ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.
(2) A 9. számú melléklet szerinti, a munkakörnyezetben jelen lévő kóroki tényezők esetében a jelen rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel az (1) bekezdés szerinti személyek egészségét és biztonságát garantálni kell.
10/A. § ((Beiktatta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 7. §.)) (1) A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját a 8. számú melléklet tartalmazza.
(2) Azon munkakörülmények felsorolását, amelyek fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges a 9/A. számú melléklet tartalmazza.
(3) A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges – egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti – foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.
(2) Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására.
(2) ((Megállapította: 51/2011. (XII. 23.) NGM r. 3. § (1).)) A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének kezdeményezésére a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi. A hallgatónál a felsőoktatási intézmény kérésére, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevőnél – a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által megadott szempontok szerint – szakmai alkalmassági vizsgálat végezhető.
(3) A szakképző és felsőoktatási intézmény tanulóinak, hallgatóinak időszakos szakmai és soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon
a) ((Módosította: 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 9. § (2), 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 20. § (4) g), 51/2011. (XII. 23.) NGM r. 3. § (2).)) Budapesten és Pest megyében a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által szakmai indokok alapján kiválasztott szakképző intézményeknél az intézet orvosa, egyéb tekintetben a fogadó intézmény iskolaorvosa,
b) ((Módosította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 20. § (4) h), 51/2011. (XII. 23.) NGM r. 3. § (2).)) a többi megyében a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének a kezdeményezésére a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi.
(4) ((Megállapította: 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 5. § (2), módosította: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) a), c).)) Az álláskeresők, valamint az önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon az álláskereső, illetve az önköltséges szakmai felkészítésre jelentkező lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi.
(5) ((Módosította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 20. § (4) i), 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § c).)) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézeténél – járványügyi érdekből – a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.
12. § (1) ((Módosította: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) a), 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § d).)) Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
(2) ((Módosította: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) a), 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § d).)) A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését az álláskereső, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti „Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátóhely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi.
(3) ((Megállapította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 9. §.)) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát az egészségügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
(4) ((Módosította: 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 9. § (2), 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) d), 51/2011. (XII. 23.) NGM r. 3. § (2), 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § d).)) A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv, az álláskeresőknél a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(5) A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni.
(2) ((Módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 10. § (2).)) A 11. és 12. §-ban foglalt szervek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény közlésén túlmenően a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatos korlátozásokat írhatnak elő; az egyén, illetve munkatársai egészségének védelme érdekében. Az ideiglenesen nem alkalmas véleményezésnél meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját.
(3) A munkaköri, szakmai, illteve a személyi higiénés alkalmasságot vizsgáló és véleményező iskolaorvos, a háziorvos a véleményt saját személyre szóló orvosi bélyegzőjével, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa emellett a szolgálat jogszerű működését tanúsító bélyegzővel is igazolja.
(4) ((Módosította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § e).)) A véleményt és a (2) bekezdésben szereplő korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményező szerv a 12. számú melléklet szerinti, az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel.
(5) ((Módosította: 8/2010. (III. 31.) SZMM r. 6. § (5) e), 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 11. § e).)) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, álláskeresővel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.
(6) ((Módosította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 20. § (4) j).)) A 11. § (1)-(5) bekezdéseiben megjelölt orvos a nem alkalmasnak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátás orvosához, illetve területileg illetékes szakellátó helyre utalja.
(7) ((Beiktatta: 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 6. §.)) A pályaválasztási tanácsadás céljából vizsgálatot végző orvos a szakvéleményét a 15/A. számú melléklet szerinti nyomtatványon adja meg a vizsgált személynek. Amennyiben a vizsgálatot végző orvos nem javasolja a vizsgált személyt az adott szakmára, az a szakképző intézménybe történő felvételnek nem képezi akadályát, de az első szakképzési évfolyamra való felvételnél a szakvéleményt figyelembe kell venni.
(2) ((Megállapította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 11. § (1).)) Az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállaló, tanuló és hallgató, illetve e területeken tevékenységet folytató munkát végző személy kitölti és aláírja – a vizsgálatot végző orvos által rendelkezésre bocsátott – a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, amelyet a foglalkozás-egészségügyi orvos, a szakképző és felsőoktatási intézmény iskolaorvosa, illetve a háziorvos megőriz. A vizsgálatot végző orvos ugyanakkor kitölti, aláírja és a vizsgált személlyel aláíratja a 17. számú mellékletben szereplő „Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvecskét, amelyet a vizsgált személy őriz meg.
(3) ((Beiktatta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 11. § (2), módosította: 9/2002. (III. 12.) EüM r. 4. § (3) c), kiegészítette: 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM r. 14. § b).)) A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységet végző egészségügyi dolgozókkal – az előzetes vizsgálatot és véleményezést követően – a munkaköri alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozatot írat alá, amelyben a vizsgált személy vállalja, hogy ha egészségi állapotában változás következik be, azt kivizsgáltatja és HIV fertőzés, HCV vagy HBV vírushordozás esetén erről az érintett az egészségügyi intézmény orvos-igazgatóját tájékoztatja. A fenti vírusok valamelyikének hordozása esetén a munkaköri alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmassági véleményben feltünteti „a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott beavatkozásokat nem végezhet” megjegyzést. A vizsgált személynek az állapota változásának bejelentéséről aláírt nyilatkozata nem érinti a HIV fertőzés megállapítására irányuló, a soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében történő szűrővizsgálatok külön jogszabály szerinti elvégzésének kötelezettségét.
(4) ((Újraszámozta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 11. § (2), módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 11. § (3), 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM r. 9. § (2), 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 20. § (4) g), 51/2011. (XII. 23.) NGM r. 3. § (2).)) Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg. A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által végzett szakmai alkalmassági vizsgálat során kiállított törzslapot az illetékes szakképző és felsőoktatási intézmény iskola orvosa őrzi meg.
(5) ((Újraszámozta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 11. § (2).)) A munkaviszony, tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszűnésekor a munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot első fokon véleményező kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát. A munkavállaló, tanuló vagy hallgató részére átadja a munkakörének, illetve szakmai alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó adatokat azzal, hogy új munkahelyén az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak mutassa be azt.
(6) ((Megállapította: 61/1999. (XII. 1.) EüM r. 18. § (2) c), újraszámozta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 11. § (2).)) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig – a külön jogszabály ((Lásd: 61/1999. (XII. 1.) EüM r.)) szerint biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén 40 évig – a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.
(7) ((Beiktatta: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 11. § (4).)) A gazdálkodó szervezet részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatóban bekövetkezett változás esetén az egészségügyi dokumentációt át kell adni a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó új szolgáltató részére.
a) ((Megállapította: 18/2007. (V. 10.) SZMM r. 10. § (9).)) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is,
b) azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók.
(2) A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.
(3) A munkáltató köteles
a) ((Megállapította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 12. §.)) munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása előtt pedig a 4. § (1) bekezdés b) pontjába, továbbá a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a 4. § (1) bekezdés c) pontjába tartozó munkavállalót előzetes,
b) ((Módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 14. § (1).)) e rendelet 6. §-a (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkavállalót időszakos,
c) e rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalót soron kívüli,
d) a rendelet 8. §-a hatálya alá tartozó munkavállalót záróvizsgálatra küldeni a 14. számú mellékletben megjelölt „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon.
(4) A szakképző intézmény köteles
a) valamennyi tanulóját előzetes,
b) ((Módosította: 27/2000. (IX. 30.) EüM r. 14. § (2).)) a rendelet 6. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó tanuló időszakos,
c) e rendelet 7. §-ának (1) bekezdés hatálya alá tartozó tanulót vagy hallgatót soron kívüli
vizsgálatra küldeni.
(5) ((Megállapította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 7. § (1).)) A jogszabályban meghatározott esetekben
a) a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség a megváltozott munkaképességű álláskeresőt foglalkoztathatósági szakvéleményezésre, a többi álláskeresőt szakmai alkalmassági vizsgálatra,
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség, egyéb közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatottat foglalkoztathatóság szakvéleményezésére
küldi.
(5a) ((Beiktatta: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 7. § (2).)) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely a szakvéleményét
a) az álláskereső szakmai alkalmasságáról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,
b) a foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon
készíti el.
(6) A munkáltató a munkaköri, a szakképző és felsőoktatási intézmény a szakmai alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra.
(7) Ha a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekről a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak, szakképző vagy felsőoktatási intézménynek lehetővé kell ezt tenni.
16. § ((Megállapította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 8. §.)) Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény
a) a munkáltató vagy
b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy
kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.
(2) ((Megállapította: 3/2010. (VII. 30.) NGM r. 3. § (1), módosította: 41/2012. (XII. 20.) NGM r. 9. §.)) A foglalkoztathatósági vizsgálatról
a) a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató,
b) a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy
c) az elhelyezkedni kívánó személy által választott – foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező – háziorvos
foglalkoztathatósági szakvéleményt állít ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli.
(4) ((Beiktatta: 3/2010. (VII. 30.) NGM r. 3. § (2).)) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.
A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény
(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a közfoglalkoztatásban résztvevő személy által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező szakorvos, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkező háziorvost is, vagy
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely orvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A fegyveres szerveknél alkalmazott közfoglalkoztatottak esetében a foglalkoztathatósági szakvéleményezést a fegyveres szervek egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező alapellátó egységei végzik.
(4) A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele.
(5) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
a) a Tanács 92/85/EGK irányelve a terhes dolgozók, valamint a nemrégen szült, illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására irányuló intézkedések bevezetéséről, valamint
b) a Tanács 94/33/EGK irányelve a fiatalok munkahelyi védelméről rendelkezéseivel.
(2)-(5) ((Hat. kiv. h.: 118/2008. (V. 8.) Korm. r. 39. § 1.))
