1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.1 A Vasútüzemi Munkák Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya a biztonsági követelmények meghatározása szempontjából kiterjed minden vasútüzemi tevékenységre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.
1.1.1 Vasútüzemi tevékenységnek kell tekinteni valamennyi közforgalmú, és saját használatú kötöttpályás közlekedés forgalmi, kereskedelmi tevékenységének szervezését, előkészítését, az üzemeltetéshez szükséges vontató és vontatott járművekkel történő lebonyolítását.
1.1.2 A szabályzat hatálya nem terjed ki:
- fogaskerekű vasútra,
- siklóra,
- kötélvasutakra,
- bányavasutakra,
- munkadarabok, illetve anyagok kötöttpályás szállító berendezésére (üzemen belüli anyagmozgatás).
1.1.3 A szabálvzat előírásait az egyes fejezetekben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni:
- a helyi közforgalmú vasutakra (közúti, föld alatti),
- az elővárosi vasutakra.
1.1.4 A szabályzat nem tartalmazza azokat az előírásokat, amelyeket a törvények, jogszabályok illetőleg a nemzetgazdaság egyes területeire kiadott biztonsági szabályzatok írnak elő, de az azokban foglaltak vonatkozó részeit a vasútüzemi tevékenységek során be kell tartani.
1.2 Valamennyi vasútüzemi tevékenységet ellátó munkáltatónál a vasútüzemi tevékenység irányítására vasúti szakismeretekkel rendelkező vezetőt kell foglalkoztatni.
1.2.1 Az 1.2 pontban meghatározott vezető feladata a munkáltató belső vasútüzemi forgalmi, kereskedelmi és vontatási tevékenységének irányítása és ellenőrzése, a belső utasítások kidolgozása, más vasútüzemhez való csatlakozás, illetve – szerződés szerint – a belső vasútüzemhez kapcsolódó közforgalmú vasúthálózattal kapcsolattartás, valamint a vasútüzem lebonyolításához szükséges vágányhálózat, berendezések és létesítmények üzembiztos állapotának biztosítása.
1.2.2 A különböző gazdálkodó szervezetek egymáshoz kapcsolódó vasútüzemi tevékenységi területeit munkavégzés és munkairányítás szempontjából egymástól el kell határolni. A közös munkaterületeken – egyéb megállapodás hiányában – az Országos Vasúti Szabályzat előírásainak figyelembevételével az országos közforgalmú vasutakra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni.
1.3 A szabályzat szempontjából veszélyes gépnek, berendezésnek, tevékenységnek minősül:
- a hatósági engedélyezés alá vont, valamint a vonatkozó jogszabály szerint munkavédelmi minősítésre kötelezett gép, berendezés,
- a vasúti járművek,
- a forgalom alatt álló vágányok elsodrási határán belül, illetve közelében történő munkavégzés, közlekedés,
- a villamos vontatási berendezéseken és azok közelében történő munkavégzés, továbbá
- anyagok, áruk rakodása, átrakása,
- leesési veszéllyel járó munkavégzés.
1.3.1 Az 1.3 pontban foglaltakon kívül veszélyes tevékenységnek minősül az egyéb tevékenységekre kiadott biztonsági szabályzatokban veszélyesnek minősített tevékenységek vasútüzemben történő alkalmazása is.
1.3.2 Az 1.3 pontban foglaltak figyelembevételével a munkáltatónak kell konkrétan meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben a munkavállalók veszélyes tevékenységet végeznek.
2. A SZABÁLYZATBAN HASZNÁLT FOGALMAK
2.1 Általános fékút távolság
Az a távolság, amelyen belül a pályára engedélyezett sebességgel közlekedő vonat gyorsfékezéssel a legkedvezőtlenebb körülmények között is megállítható.
2.2 Egyfős munkavégzés
Munkáltatói szabályozás szerint egy fővel ellátandó munka (pl. vonalbejárás stb.).
2.3 Elsodrási határ
Az a vágánytengellyel párhuzamos sávot meghatározó távolság, ahol a jármű sebességéből származó elsodró hatás már nem érvénysül. A vágány tengelyétől mért távolsága a pályára engedélyezett sebességtől függ.
2.4 Felügyelet alatti szolgálat
A szakmai kiképzésnek az a része, amikor a munkavállaló az önálló munkavégzéshez szükséges elméleti ismeretek sikeres elsajátítása után a gyakorlati végrehajtás készségszintű elsajátítása érdekében a vasútüzemi tevékenység végrehajtását szakképzett munkavállaló felügyelete alatt végzi.
2.5 Félreállóhely
A pálya azon részein, amelyeken nem szükséges üzemi közlekedési tér, a pályafelügyeletet, a pályafenntartást és a pályamenti berendezések üzemeltetését és fenntartását végző munkavállalók részére szakaszosan kialakított biztonsági terület.
2.6 Fokozottan veszélyes munkaterület
Az a munkavégzésre igénybevett technológiai tér, ahol a környezetben jelenlévő berendezés vagy technológia miatt a helyismeret hiánya, a szakszerűtlen kezelés, beavatkozás, vagy hibaelhárítás súlyosan és azonnal veszélyeztetheti a jelenlévők (beavatkozók) vagy mások testi épségét. Az ilyen területen csak az adott terület veszélyeit és a lehetséges következményeket jól ismerő, kioktatott és vizsgát tett, vagy a veszélyes területen végzendő tevékenységre vonatkozóan szakképzett munkavállaló végezhet munkát.
2.7 Forgalom alatt lévő vágány
A szabályzat szempontjából rendszeres vasúti közlekedésre kijelölt és használt, vágányzár alá nem vont vágány.
2.8 Hegyi pálya (városi vasút)
Az a pályaszakasz, ahol az emelkedő legalább 1000 méter hosszban eléri a 40 m-a szintkülönbséget (40 o/oo).
2.9 Iparvágány
Állomáson, vagy nyílt pályán kiágazó, egyes szállítófelek vasúti forgalmának lebonyolítására épített, vagy a meglévő állomási vágányból rendelkezésre bocsátott vágány, vagy vágányzat.
2.10 Kétfős munkavégzés
A munkáltató szabályozása szerint két fővel ellátandó munka, melynek során az egyik munkavállalót, a munka irányítására – közúton, űrszerelvényen belül, vagy annak közelében figyelési kötelezettségre is – ki kell jelölni.
2.11 Kiskocsi
Könnyű, a vágányról rövid idő alatt eltávolítható, szolgálati célból használt jármű.
2.12 Kitérő
Olyan szerkezet, amely lehetővé teszi, hogy a járművek folyamatos mozgással egyik vágányról a másikra áthaladhassanak.
2.13 Külső munkavállaló
A vasút területén a vasút megrendelésére munkát végző munkavállaló, aki nem vasúti vállalkozóval vagy alvállalkozóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
2.14 Mozdony
Járművek mozgatására rendszeresített, kötöttpályás, gépi vonóerejű jármű.
2.15 Mozdonyszemélyzet
Vontatójárművön (vezérlőkocsin) szolgálatot végző műszaki munkavállalók gyűjtőelnevezése.
2.16 Munkacsapat
Azonos szakszolgálat létszámába tartozó, három, vagy több főből álló, egy irányítás alatt lévő, ugyanazon munkaterületen foglalkoztatott munkavállalók csoportja.
2.17 Munkavonat
Vasútüzemi célokat szolgáló vonat, melyet a pálya – annak tartozékai, biztonsági berendezései – építése, fenntartása vagy bármely okból szükséges javítása miatt kell forgalomba helyezni.
2.18 Szabadon tartandó tér
Vágánymenti építmények elhelyezésénél figyelembeveendő szelvény.
2.19 Tolatás
Vonatok és kiskocsik közlekedésének kivételével a vasúti járművek emberi vagy gépi erővel a vágányon történő szándékos helyváltoztatása.
2.20 Tolatást irányító
A tolatási műveletet a helyszínen vezető, ellenőrző és irányító munkavállaló.
2.21 Tolatószemélyzet
A tolatásban részt vevő munkavállalók (pl. tolatásvezető, mozdonyszemélyzet, kocsirendező stb.) gyűjtőelnevezése.
2.22 Űrszerelvény
A vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk lévő rakományok akadálytalan áthaladásához általában szükséges tér vágánytengelyre merőleges, ívben fekvő vágányoknál sugárirányú keresztmetszete.
2.23 Üzemi közlekedési tér
Tolatásnál, rakodásnál, kezelésnél a munkát végző, vagy engedéllyel közlekedő személyek részére szükséges, elsodrási határon kívüli tér.
2.24 A vasúti forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő tevékenység:
Az a vasútüzemi tevékenység, amikor a munkavállaló a munkát folyamatosan vagy szakaszosan a forgalom alatt álló vágány űrszerelvényén belül (a pályán, a felépítményein, a járművek között, járművön stb.) végzi, vagy a járművek mozgását helyhez kötött berendezések kezelésével közvetlenül vezérli vagy szabályozza.
2.25 Vasúti jármű
Vasúti pályán történő közlekedésre alkalmas, személyszállításra vagy árufuvarozásra, vontatásra, vagy a vasúti berendezések építésére, javítására, vagy a vasútüzemhez szükséges tevékenységek végzésére rendszeresített eszközök.
2.26 Vasúti munkagép
Kizárólag vasútépítési és fenntartási munkára alkalmazott, a vasúti pályán önerővel történő helyváltoztatásra alkalmas vasúti jármű.
2.27 Vasúti pályára megengedett sebesség
A pálya kiépítettsége és állapota alapján meghatározott legnagyobb sebesség, amivel az adott pályán, pályaszakaszon ténylegesen közlekedni lehet.
2.28 Vágánykörzet
A mozgó jármű által igénybevett, valamint az érzékelhető elsodró hatásnak kitett tér a jármű alatt, felett, mellett, valamint a jármű üzemeltetéséhez létesített, feszültség alatt álló pályamenti alsó és felsővezeték a vezetéktartó vagy rögzítő elemekkel együtt.
2.29 Vágány közelében végzett munka
A vágánykörzetben lévő vasút és vasútüzemi berendezések építésével és karbantartásával vagy azok előkészítésével (pl. vonalbejárás, mérés, kitűzés stb.) kapcsolatos tevékenység.
2.30 Vágányzár
Vágány, vagy vágányrész előre, vagy előre nem látott okból történő időleges kizárása a forgalomból.
2.31 Veszélyes közelség
A feszültség alatt álló villamos berendezés körüli tér, amelyen belül a feszültség alatt álló berendezés – külön szabályozás hiányában – közvetlenül vagy közvetve (munkaeszközzel, felszereléssel, más berendezéssel stb.) nem közelíthető meg.
2.32 Villamos vontatására kiépített vonal
Helyhez kötött, vontatási célú villamos energiaellátó vezetékrendszerrel felszerelt vasúti pálya vagy pályarész a nyílt vonallal, állomásokkal, az ott lévő szolgálati helyekkel együtt.
2.33 Vonat
A pályán történő közlekedés céljából forgalomba helyezett, zárjelzővel felszerelt olyan szerelvény, amelynél működő mozdony és vonatszemélyzet van.
2.34 Vonatkísérő személyzet
Vonaton a mozdonyszemélyzeten kívül forgalmi ténykedést végző munkavállalók gyűjtőelnevezése.
2.35 Vonatszemélyzet
A vonatkísérő és a mozdonyszemélyzet gyűjtőelnevezése.
3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3.1 A vasútüzemi tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy a munkavégzés közben keletkező ártalmak és veszélyek a munkavállaló egészségét és a környezetet ne károsíthassák, és a biztonságot ne veszélyeztessék.
3.1.1 A munkáltató – a balesetek megelőzése érdekében – csak olyan intézkedéseket vagy rendelkezéseket hozhat, amelyek összhangban vannak a Szabályzat, valamint a végzett tevékenységre vonatkozó egyéb rendeletek, utasítások, szabványok személybiztonsági és munkaegészségügyi előírásaival.
3.1.2 A munkáltatónak – a 3.1 – 3.1.1 pontokban foglaltak figyelembevételével – írásban kell szabályozni a vasútüzemi tevékenység helyi körülményeknek, adottságoknak megfelelő végrehajtási módját.
3.2 Azokat a munkahelyeket, ahol a veszélyek és ártalmak fokozottan jelentkeznek, a külső személyek (járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybevevők stb.) és az oda be nem osztott munkavállalók elöl el kell zárni, vagy a belépési tilalmat látható módon meg kell jelölni, vagy a veszélyhelyzetre figyelmeztető szóbeli tájékoztatást kell adni.
3.2.1 Vasúti munkaterületre csak az léphet be, aki ott munkaszerződésből vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyból eredő feladatot teljesít. Külső személyek és munkáltatók – hivatali kötelességüket gyakorló hatósági jogkörrel felruházott, illetve ellenőrzést végzők kivételével – a munkaterületeken nem tartózkodhatnak.
3.2.2 A vasútüzem területén magán vagy külső személy tulajdonát képező járműveket tárolni csak a munkáltató által kijelölt tárolóhelyeken szabad.
3.2.3 Az elzárt területeken külső személyek, munkáltatók járművei csak engedéllyel közlekedhetnek.
3.2.4 Szolgálati vagy magántulajdonban lévő jármű munkavégzés közbeni használata a munkáltató erre vonatkozó előírásai szerint és csak akkor engedélyezhető, ha a vágányok mellett kerékpár-, illetve gépjármű közlekedésre alkalmas üzemi- vagy közút áll rendelkezésre.
3.2.5 A 3.2-3.2.3 pontokban foglalt előírások megszegőit az elzárt területről – szükség esetén hatóság igénybevételével – el kell távolítani.
3.3 A személy-, forgalom- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekmény elkövetését – lehetőleg hatósági személy igénybevételével, szükség esetén a jogos védelem kifejtésével – meg kell akadályozni.
3.4 Vasútüzemi munkakörben szolgálatra történő jelentkezés alkalmával és szolgálat közben is meg kell győződni a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról. Az ellenőrzés részletes szabályait a munkáltató határozza meg.
3.4.1 Biztonságos munkavégzésre alkalmatlannak kell minősíteni a munkavállalót ha alkoholt, vagy kábító hatású szert fogyasztott, vagy állapota – orvosi vizsgálat nélkül is megállapíthatóan – akadályozza a biztonságos munkavégzésben.
3.4.2 A biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelentkező, vagy munkája során biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná vált munkavállalót a vasútüzem területéről el kell távolítani. A biztonságos eltávolításról a munkáltató köteles gondoskodni.
3.5 Az ugyanazon körülmények között ismételten foglalkozási balesetet okozó, vagy önhibájából szenvedő illetőleg fokozott veszélyhelyzetet többször előidéző munkavállaló munkakörében történő további foglalkoztatást a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján kell elbírálni.
4. A VASÚTÜZEM BIZTONSÁGÁNAK SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEI
4.1 A vasútüzemi szakmai követelményt igénylő munkakörben, valamint a vasútüzemi végrehajtó munkakörökben önálló munkavégzésre csak olyan munkavállaló alkalmazható, aki – a jogszabály által megkövetelt egyéb feltételek mellett – az előírt szakmai képesítéssel rendelkezik, illetőleg szakmai ismereteit a gyakorlatban alkalmazni tudja.
4.1.1. A vasútüzemi szakmai ismeretek folyamatos szintentartását, fejlesztését önképzés, oktatás és továbbképzés keretében kell biztosítani, megfelelőségét a munkáltató által meghatározott munkakörökben beszámoltatással, vagy időszakos vizsgáztatással kell ellenőrizni.
4.1.2 A gyakorlati és az elméleti képzést úgy kell végezni, hogy biztosítsa a vasútüzemi szakmai ismeretek készségszintű elsajátítását.
4.2 A vasúti forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő munkakörökben a vonatközlekedési és tolatási területek körzetében csak szakmailag képzett és az előírt munkavédelmi oktatásban részesült munkavállaló foglalkoztatható.
4.2.1 A vágányok között, mellett, vagy fölött munkát végző munkavállalókat – ha forgalmi vizsgára nem kötelezettek – munkájukkal kapcsolatos személy- és forgalombiztonsági ismeretekből a munkára történő beosztás előtt ki kell oktatni. A munkáltatónak az ismeretek elsajátításáról meg kell győződni.
4.2.2 Biztosítóberendezést kezelőnek önálló munkavégzésre történő beosztása előtt a berendezés kezeléséből vizsgát kell tenni.
4.2.3 Vontatójármű vezetésével, valamint a vontatási célra használt egyéb jármű kezelésével csak érvényes hatósági vizsgával rendelkező személy bízható meg. Vontatójárművet megindítható üzemi állapotba hozni, megindítani a jármű vezetésére jogosító érvényes hatósági vizsga nélkül tilos.
4.2.4 Járművezetői engedélyhez, illetve járművezetői igazolványhoz kötött munkakörben a munkavégzés során a munkavállaló köteles a vezetésre jogosító igazolványt magánál tartani.
4.3 Önálló munkavégzésre csak az a munkavállaló osztható be, aki a munkáltató által a munkakörére előírt vizsgákkal és a szükséges helyismerettel rendelkezik.
4.4 Felügyelet alatti munkavégzésre csak a kiképzést követő sikeres vizsga után szabad a vasútüzemi tevékenységet ellátó munkavállalót beosztani. A felügyelet alatti munkavégzésre vonatkozó szabályokat a munkáltató állapítja meg. A kiképzés során a szakmai ismeretek, munkamódszerek elsajátítása céljából oktató felügyelete mellett végzett gyakorlati munka nem tudható be az elméleti és gyakorlati vizsgát követő felügyelet alatti foglalkoztatásnak.
4.5 A vasúti pályán egyfős munkavégzéssel csak az bízható meg, aki egészségileg erre alkalmas, munkaköréhez tartozó vasútüzemi veszélyeket ismeri, megelőzésükre és ellenük való védekezésre kioktatták, illetve kiképezték és az ismeretek elsajátításáról visszakérdezéssel vagy vizsgáztatással meggyőződtek.
4.6 Olyan vasútüzemi munkára, amelynél az alkalmazott berendezés, a munkavégzés természete, vagy más körülmény miatt a balesetveszély vagy az egészségártalom lehetősége fokozott mértékben fennáll, önálló munkavégzésre csak 18 éven felüli – vasúti járművek vezetőinél 20 éven felüli – kiképzett, rendszeresen oktatott, megfelelő gyakorlattal rendelkező munkavállaló osztható be. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a munkáltató állapítja meg.
4.7 Közúti vasút hegyi pályáján csak olyan járművezető állítható szolgálatba, aki legalább egyéves vezetői gyakorlattal és a speciális vezetési módra vonatkozó a munkáltató által előírt vizsgával rendelkezik.
4.8 Villamos vontatásra kiépített vonalakon munkát végzők önálló munkavégzésre történő beosztásuk előtt kötelesek a villamos vontatási berendezésekkel kapcsolatos utasítások munkavégzésükre vonatkozó ismereteiből vizsgát tenni.
4.9 Fiatalkorú munkavállaló a vasúti forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő munkakörökben csak felügyelet mellett tanulóként, a vasúti forgalom lebonyolításának technológiai területein egyéb munkakörökben csak felügyelet mellett foglalkoztatható.
4.10 Vasútüzemi tevékenységet csak az a munkavállaló végezhet, aki – az előírt egyéb feltételeken kívül – egészségileg alkalmas és a foglalkoztatását jogszabály ((Lásd: 33/1998 (VI. 24.) NM r.)) nem tiltja.
4.11 Az egészségügyi kockázattal járó tevékenységekkel megbízott munkavállalókat tájékoztatni kell a tevékenység egészségkárosodással járó veszélyeiről és megelőzésének módjáról.
5. MUNKAHELYEK, MUNKAESZKÖZÖK KIALAKÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI
5.1 Munkahelyek
5.1.1 A munkahelyek padozatáról a baleseti veszélyt okozó és a veszélyes szennyező anyagokat – a veszélyeztetés figyelembevételével – el kell távolítani.
5.1.2 Üzemi területen állandó szabadtéri munkahelyek csak akkor létesíthetők, ha üzemtechnikailag más megoldás nem lehetséges.
5.1.3 A folyamatosan szabadban foglalkoztatott munkavállalók részére a körülményektől függően melegedési lehetőségről kell gondoskodni. Étkezés esetén a kézmosás lehetőségét biztosítani kell.
5.1.4 Éjszaka munkát végezni csak a munkavégzés jellegének megfelelelően megvilágított munkaterületen szabad.
5.1.5 Ártalmas és veszélyes munkaterületeken a közlekedő utak mellett az előírt védőtávolságokat – a biztonságos közlekedés céljából – biztosítani kell.
5.1.6 Hatósági kijelölés alapján a vágányok mellett tolatásnál, rakodásnál, kezelésnél a munkát végző vagy engedéllyel közlekedő személyek részére az elsodrási határon kívül legalább 1,00 m széles és 2,50 m magas üzemi közlekedési teret kell biztosítani. A közlekedési terek űrszerelvényébe érő tárgyakat- váltóállító készülék és törpe tolatásjelző kivételével – biztonsági színjelzéssel ((Lásd: MSZ 17066)) kell ellátni. Nem kell közlekedési teret – biztosítani a közúti és föld alatti vasutaknál valamint az alagutakban.
5.2 Közlekedőutak, kijáratok
5.2.1 Közlekedőutak munkahelyiségekben
5.2.1.1 A közlekedőutak mennyiségét és elosztását – a vonatkozó jogszabályokban (Lásd: 4/1980. (XI. 25.) BM r., ((Helyébe lépett: 35/1996. (XII. 29.) BM r.)) 2/1986. (II. 27.) ÉVM r. ((Helyébe lépett: 253/1997. (XII. 20.) Korm r.)) foglaltak figyelembevételével – úgy kell kijelölni, hogy rendeltetési céljuk szerint járművel, vagy gyalog biztonságosan közlekedni lehessen rajtuk, és az utak mellett foglalkoztatott személyeket vagy berendezéseket a közlekedés ne veszélyeztesse.
5.2.1.2. A gépi hajtású szállítóeszközök számára létesített közlekedőutaknak olyan szélesnek kell lenni, hogy a szállítóeszköz és a közlekedő út között mindkét oldalon legalább 0,50 m biztonsági távolság legyen.
5.2.1.3 Csak járművek részére kialakított közlekedőutakat a személyi közlekedésre használt ajtóktól, kapuktól, átjáróktól és lépcsőkijáratoktól legalább 1,00 m távolságra kell kijelölni.
5.2.1.4 A közlekedőutak szélét fehér vagy sárga színű festéssel kell megjelölni.
5.2.1.5 Jármű, illetve gyalogos közlekedésre közösen használt kijáratok forgalmát úgy kell szabályozni, hogy a kijáraton egyidőben csak jármű vagy gyalogos közlekedés legyen.
5.2.2 Közlekedőutak szabadban
5.2.2.1 A szabadban kialakított utaknál alkalmazni kell a 5.2.1.2 pontban előírtakat.
5.2.2.2 A szabadban kialakított közlekedőutakat rendszeres éjszakai használat esetén a technológiai feladatoknak megfelelően kell megvilágítani.
5.2.2.3 A közlekedőutakat elsodrási határon kívül a vágánytengellyel lehetőleg párhuzamosan kell kijelölni, kerülni kell a vágányok keresztezését.
5.2.2.4 Vágányt keresztező közlekedőút kijelölésénél biztosítani kell a vágány átjárhatóságát. A keresztezést fehér vagy sárga színű festéssel, felszórással vagy sávozással kijelölni kell.
5.2.3 Kijáratok
5.2.3.1 Az ajtókat és kapukat úgy kell kialakítani, hogy számuk, elhelyezésük, méretük megfeleljen a helyiség jellegének, használata az előírt követelményeknek és az alkalmazott technológiának.
5.2.3.2 A kapukat úgy kell kialakítani, hogy könnyen nyithatók, zárhatók és nyitott állapotban rögzíthetők legyenek.
5.2.3.3 A gépi működtetésű ajtók és kapuk érzékelőit, kitámasztó és rögzítő szerkezeteit úgy kell beállítani, hogy üzemzavar esetén sérülést ne okozzanak. A működtető berendezést úgy kell kialakítani, hogy a működtetés megszűnése a lefelé történő mozgás azonnali megszűnését is biztosítsa.
5.2.3.4 A gépi hajtással üzemeltetett ajtóknak, kapuknak kézzel is működtethetőknek kell lenniük.
5.2.3.5 A tolóajtókat és kapukat kiesés, a felfelé nyíló ajtókat visszaesés ellen biztosítani kell.
5.2.3.6 A kézi működtetésű ajtókat és kapukat el kell látni a birtonságos működtetésükhöz szükséges eszközökkel (pl. fogantyú stb.)
5.2.4 Menekülőutak, vészkijáratok
5.2.4.1 A menekülőutakat és vészkijáratokat a vonatkozó szabvány szerint (Lásd: MSZ 17066) kell megjelölni és azoknak lehetőleg a legrövidebb úton kell a szabadba, vagy a kijelölt helyre vezetniük.
5.2.4.2 A menekülőutak és vészkijáratok nem szűkülhetnek össze, azokat még átmenetileg sem szabad tárolásra vagy raktározásra használni.
5.2.4.3 Személyek tartózkodására szolgáló helyiségekben a vészkijáratoknak belülről, segédeszköz nélkül is könnyen nyithatónak kell lenniük. A vészkijárati ajtóknak a menekülés irányába kell nyílni.
5.2.4.4 Toló, forgóajtók, valamint gépi működtetésű ajtók vészkijárati ajtóként nem használhatók.
5.3 Mozgólépcsők, mozgójárdák
5.3.1 Mozgólépcsőnél a biztonságos fel- és leszállás érdekében vízszintes rá- és lelépő szakaszt kell kialakítani. A mozgólépcső, illetve mozgójárda mindkét oldalán – azzal azonos sebességgel mozgó – korlátot kell kiépíteni.
5.3.2 A mozgólépcsőket és mozgójárdákat legalább a két végponton – szükség esetén a két végpont között is – fel kell szerelni jól felismerhető és könnyen hozzáférhető vészleállítóval.
5.3.3 A mozgólépcsőnek és mozgójárdának a használót veszélyeztető meghibásodása esetén önműködően le kell állítania. A hiba elhárításáig az újraindítást meg kell akadályozni.
5.3.4 A folyamatosan nem üzemelő mozgólépcsőknél és mozgójárdáknál a haladási irányt jól felismerhetően fel kell tüntetni.
5.3.5 A használaton kívüli mozgólépcsőket és mozgójárdákat elkerítéssel, burkolással, vagy más alkalmas módon a használók elől el kell zárni.
5.4 Peronok
5.4.1 A közforgalmú vasúti pálya mentén az utasok biztonságos le- és felszállása érdekében az utasforgalom nagyságának megfelelő méretű peronokat kell kialakítani.
5.4.2 A városi vasutaknál – ha fel- és leszállásra peron nincs kiépítve – az utasok részére a közúton kívül kell tartózkodási helyet kijelölni.
5.4.3 A személy- és járműközlekedési céllal létesített peronoknál biztosítani kell az egyenletes tömör talajt vagy szilárd burkolatot.
5.4.4 A peronok megközelítésére lehetőleg alul-, vagy felüljárót kell létesíteni. Ezek hiányában a vágányok között átjáróelemeket kell elhelyezni. A közlekedésre kijelölt utat meg kell jelölni.
5.4.5 Szilárd burkolatú peron esetén fehér, vagy sárga festékkel vagy megkülönböztető felülettel kell jelölni a biztonsági sáv szélét. Ezt az előírást a közúti vasút megállóiban kialakított fel- és leszállóhelyeken nem kell alkalmazni.
5.4.6 Az életvédelmi kerítésen – szolgálati célú közlekedés érdekében – zárható átjárót lehet nyitni. Az átjáró használatának feltételeit munkáltatói utasításban kell szabályozni.
5.5 Teherrakodók
5.5.1 Teherrakodó jellegű építmények rakodó területeit az alkalmazott rakodási technológia figyelembevételével kell kialakítani.
5.5.2 A rakodók mindkét végén feljáratot kell létesíteni. A feljárat – a rakodási technológia figyelembevételével – szilárd burkolatú lépcső vagy lejtő lehet. A feljárati lépcső, lejtő műszaki követelményeit a vonatkozó előírások figyelembevételével (Lásd: 2/1986. (II. 27.) ÉVM r. ((Helyébe lépett: 253/1997. (XII. 20.) Korm r.)) külön kell meghatározni.
5.5.3 A rakodókat és feljáratokat szükség esetén mesterséges megvilágítással kell ellátni.
5.6 Tárolók, raktárak
5.6.1 A tárolókat, raktárakat az alkalmazott rakodási technológia és berendezései, a tárolt anyagok mennyisége, terjedelme, fajtája, egymásra hatása figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme, valamint a környezet- és tűzvédelem szempontjából egyaránt megfeleljenek a köve telményeknek.
5.6.2 A biztonságos tároláshoz szükséges mennyiségű ép, a várható igénybevételnek ellenálló alátéteket, ékeket és egyéb e célra szolgáló eszközöket a munkáltató köteles a munkahelyen könnyen hozzáférhető helyen tárolni.
5.6.3 A tárolt anyagok és eszközök között a munkavállalók veszélytelen közlekedését biztosítani kell.
5.7 Kötél- és láncvontató berendezések
5.7.1 A kötél- és láncvontató berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a vontatott járművek az 5 km/h sebességet ne léphessék túl.
5.7.2 A kötél- és láncvontató berendezéseket az illetéktelenek által történő elindítást megakadályozó védelemmel kell ellátni.
5.7.3 A berendezés technológiai területén az üzemi közlekedési téren kívül biztosítani kell a veszély esetén történő azonnali leállítást.
5.7.4 Fékezésre is alkalmas kocsimozgató berendezés esetén a vágány legfeljebb 2,5 o/oo lejtésű lehet.
5.7.5 A kötél- és láncvontató berendezések veszélyes területének határát figyelmeztető felirattal kell megjelölni.
5.8 Anyagmozgató eszközök, berendezések
5.8.1 Anyagmozgató eszközöket, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy üzemszerű használat közben balesetet, egészségkárosodást ne okozzanak.
5.8.2 Járművezetői vagy kezelői engedélyhez kötött gépeket, berendezéseket illetéktelenek által történő megindítását megakadályozó védelemmel kell ellátni.
5.8.3 Zárt térben belsőégésű motorral üzemelő anyagmozgató berendezések működtetése során a légtér szennyezettsége a vonatkozó szabványban előírt (Lásd: MSZ 21461) határértéket nem haladhatja meg.
5.9 Féksaruk
5.9.1 Vasúti vágányokon csak a vasúti sín típusának és méretének megfelelő féksarut szabad használni. A féksarut – a biztonságos kiválasztás céljából – egyértelmű jelzéssel kell ellátni.
5.9.2 Féksaruknak a technológiai területen botlásveszélyt nem okozó, könnyen elérhető helyre telepített lerakóhelyet kell kialakítani, vagy erre a célra alkalmas egyéb tároló berendezést kell alkalmazni.
5.9.3 A féksarukat, hogy jól láthatók legyenek, világos színű festéssel kell ellátni.
5.10 Vasútijárművek
5.10.1 Csak a szabványoknak és előírásoknak megfelelő kialakítású és állapotú vasúti járműveket szabad üzemeltetni. Szabványoktól, vagy előírásoktól eltérő műszaki megoldásokat vagy üzemeltetési módokat, valamint azokat a műszaki megoldásokat, amelyekre szabvány, vagy előírás nem vonatkozik, a személyi és közlekedésbiztonsági megfelelőséget külön eljárás keretében kell vizsgálni, illetve engedélyezni.
5.10.2 Azoknál a normál nyomtávolságú járműveknél, amelyek összekapcsolását kézzel végzik, a homlokoldalakat úgy kell kialakítani, hogy a kapcsolását végző munkavállaló biztonságos munkájához megfelelő hely álljon rendelkezésre. Ez az előírás nem vonatkozik azokra a járművekre, ahol a kapcsolás végett nem kell a járművek közé lépni.
5.10.3 Vasúti járművek ütközői alatt a járműkapcsolás és műszaki vizsgálatok biztonságos végrehajtása érdekében kézifogantyúkat kell elhelyezni.
5.10.4 Önjáró vasúti járművek, vezérlőkocsik vezetőállásait úgy kell kialakítani, hogy a pálya és a mellette lévő berendezések menetirány szerint jól láthatók legyenek. A vezetőállásnak védelmet kell nyújtani az időjárási körülmények ellen és legalább egy ülőhellyel felszereltnek kell lenni.
5.10.5 Az önjáró vasúti járműveket, vezérlőkocsikat jól működő akusztikus figyelmeztető és a vasúti pályát megvilágító berendezéssel kell felszerelni.
5.10.6 Közlekedő vasúti járművek – kivéve tolatási mozgásoknál – végét jól látható módon meg kell jelölni, illetve jelzőeszközzel kell ellátni.
5.10.7 Ha a jármű vezetése nem a vontatást végző járműről történik, a két jármű között megbízható távvezérlést kell kialakítani.
5.10.8 A jármű automatikus vagy kézi vezérlésével biztosítani kell az összhangot a jármű mozgása és a pálya mellett kapott jelzések között. Jelfeladásra kiépített vonalon a továbbhaladást tiltó jelzés meghaladása esetén lehetőleg műszaki megoldással kell biztosítani a jármű önműködő megállítását.
5.11 Helyi közforgalmú és elővárosi vasutak járműveinek eltérő előírásai
5.11.1 A közúti vasutak olyan járműveire, amelyen a villamos ellenállás-fék az üzemi fék, a villamosfék áramától független áramforrásról működő sínféket is fel kell szerelni.
5.11.2 Irányjelzővel felszerelt jármű csak akkor állítható forgalomba, ha az irányjelzők előírásszerűen működnek.
5.11.3 Hegyipályán csak olyan vasúti szerelvény közlekedhet, amelyen jól működő rugóerős tárcsás fék, vagy villamos biztonsági fék és olyan sínfék van, amely villamosfék áramával és üzemi árammal is működtethető. Minden hegyi pályán közlekedő szerelvényt kerékkitámasztó ékkel is el kell látni.
5.11.4 Föld alatti vasutaknál a jelző-, vasútbiztosító-, forgalomirányító- és hírközlő rendszer együttes és teljes használhatatlansága esctén a forgalmat tovább folytatni tilos.
5.11.5 Valamennyi, az 5.10 és 5.11 pont alá tartozó vontatójárművet a vonatkozó szabvány (Lásd: MSZ 13553) szerinti elsősegélynyújtó felszereléssel kell ellátni.
5.12 Villamos vontatás helyhezkötött berendezései
5.12.1 Érintésvédelemmel kell ellátni a villamos vontatás nagyfeszültségű helyhezkötött berendezéseit és azok közelében lévő, a vonatkozó szabvány szerinti (Lásd: MSZ-07-2506) nagykiterjedésű fémtárgyakat.
5.12.2 A villamos vontatási berendezések olyan részeit, amelyhez a kezelő személyzeten kívül mások is horzáférhetnek és ez baleseti veszélyt idézhet elő, el kell látni a feszültségre figyelmeztető jellel vagy felirattal.
5.12.3 Villamos vontatásra kiépített vasúti pálya közelében kijelölt rakodóhelyeken az áramütés veszélyeire figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
5.13 Jelzőeszközök, munkaeszközök
5.13.1 A munkáltató köteles a jelzésadásra kötelezett munkavállalók részére a munkavégzéshez – az általa meghatározott mennyiségben – szükséges jelzőeszközöket napszakoknak megfelelő kivitelben rendelkezésre bocsátani.
5.13.2 A munkáltató és a jelzőeszközt használó munkavállaló együttesen felelős azért, hogy a jelzőeszközök kellő mennyiségben az előírt helyen, használható állapotban mindig rendelkezésre álljanak.
5.13.3 A vasútüzem biztonságos lebonyolítása érdekében szükséges jelzőeszközök alkalmazását szabványban vagy munkáltatói utasításban kell előírni.
5.13.4 A munkáltató valamennyi munkavállalója részére köteles biztosítani a munkavégzéshez alkalmas jó állapotú munkaeszközöket, azok szükség szerinti cseréjének lehetőségét.
6. A VASÚTÜZEMI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ MAGATARTÁSI SZABÁLYOK
6.1 Munkavégzés
6.1.1 Vasútüzemi tevékenységi körben a munkavállalók csak olyan munkát végezhetnek, amelyek a vonatkozó szabványokkal, szakmai utasításokkal, szabályzatokkal, helyi szabályozásokkal összhangban vannak, valamint amelyre írásban vagy szóban rendelkezést kaptak és amelyek végrehajtása a biztonságot nem veszélyezteti.
6.1.2 A munkavállaló csak azon a munkahelyen dolgozhat, ahová felettese beosztotta, és csak azokat a gépeket, berendezéseket, munkaeszközöket kezelheti, amelyekre érvényes vezetői vagy kezelői engedélye van és amelyek használatára beosztották és kiképezték.
6.1.3 Beosztásától függetlenül mindenki felelős a rábízott munka szabályszerű és biztonságos végzéséért. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a munkavégzéssel járó felelősség alól, kivéve, ha a tevékenységet a felettes írásban átvette.
6.1.4 Az a munkavállaló, aki nincs szolgálatban, nem avatkozhat be a szolgálatban lévők munkájába, és helyettük – veszélyelhárítás kivételével – még felkérésre sem végezhet munkát.
6.1.5 Szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját másokkal – kivéve kiképzés, felügyelet alatti foglalkoztatás – nem végeztetheti.
6.1.6 Munkavégzés közben nem szabad a munkatársakat semmilyen módon zavarni, figyelmüket munkájuktól elvonni.
6.1.7 A munkavállaló a munkahelyét – veszélyhelyzet kivételével – csak a munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása szerint vagy a közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Visszatéréskor jelentkeznie kell az engedélyt adónál, aki a munkavállalót visszatérése után még a munka folytatása előtt köteles tájékoztatni a távollétében történt és a munkavégzéssel kapcsolatos változásokról.
6.1.8 A munkavégzés befejeztével a munkavállaló a tisztálkodást, öltözést követően – a munkáltató által szervezett foglalkozások és a munkáltató által szervezett egyéb esetek kivételével – köteles a munkahelyet a legrövidebb időn belül elhagyni.
6.1.9 Rendkívüli helyzetben konkrét előírások hiányában is köteles a munkavállaló elvégezni a munkáját a kialakult szakmai szokásoknak, fogásoknak megfelelően úgy, ahogy az megítélése szerint az adott körülmények között a legbiztonságosabb.
6.1.10 Forgalom alatt álló vágányok közelében, valamint a fokozottan veszélyes munkaterületeken a munkavállalók csak a munkavégzés idején tartózkodhatnak.
6.1.11 Azokon a munkahelyeken, ahol az ártalmas munkakörülmények hatása az étkezés, dohányzás miatt a munkavállaló egészségét fokozottan veszélyezteti, étkezni és dohányozni tilos. Ezeken a munkahelyeken biztosítani kell a munkahelyen kívüli étkezés, tisztálkodás feltételeit, és a dohányzás lehetőségét.
6.2 Munkairányítás
6.2.1 Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, akkor közülük egy megfelelő képességekkel rendelkezőt a csoport irányításával kell megbízni és ezt a csoport vagy munkatárs tudomására kell hozni.
6.2.2 A munkavégzés helyszíni irányítására csak olyan személy jelölhető ki, aki szakmailag alkalmas és az adott munkakörnyezetben ismeri a munkavégzéshez szükséges biztonsági előírásokat.
6.2.3 Azonos munkaterületen egyidőben munkát végző, de különböző egységekhez tartozó munkavállalók munkaterületeit tevékenység és irányítás szempontjából egyértelműen el kell határolni és azt az érintettek tudomására kell hozni.
6.2.4 Amennyiben a munkairányító a munkavégzés helyszínét ideiglenesen elhagyja, köteles egy alkalmas személyt a munka irányítására kijelölni és ezt a munkavállalók tudomására hozni.
6.2.5 Ahol a munka végzése különösen veszélyes körülmények között történik, vagy az anyag, gép, eszköz mérete, alakja vagy minősége váratlan veszélyhelyzetet teremthet, a munkát egy fővel végeztetni nem szabad. Ilyen esetekben a munka elvégzéséhez annyi munkavállalót kell foglalkoztatni, amennyit a biztonság megkövetel.
6.2.6 A munkairányító csak abban az esetben végezhet munkát, ha a felügyeletére bízott munkavállalókat és a veszélyt jelentő mozgásokat, eseményeket biztonságosan figyelemmel tudja kísérni és kellő időben tud intézkedni a veszélyeztetett tér elhagyására, vagy a veszélyhelyzet megszüntetésére.
6.3 Jelzések, jelzőeszközök
6.3.1 A jelzésekre vonatkozó utasítás előírás szerinti értelmezése, végrehajtása, illetőleg a biztonsági intézkedések azonnali megtétele a közlekedésben részt vevő valamennyi munkavállaló részére kötelező.
6.3.2 A jelzéseket időben, egyértelműen, a munkáltató által meghatározott helyen és módon a szabályokban előírtak szerint kell adni.
6.3.3 Közlekedés, vagy tolatás közben adott jelzést a jelzésadás helyéig a jármű vezetőjének állandóan figyelnie kell.
6.3.4 Egyidőben adott, de eltérő értelmű jelzéseket aggályosnak kell minősíteni, és közülük a forgalom biztonsága szempontjából a fontosabbat kell figyelembe venni.
6.3.5 Ha az észlelt jelzések értelme tekintetében a legkisebb kétely is felmerül, a helyzet tisztázásáig a járművet meg kell állítani.
6.3.6 A tolatási jelzéseket mindig olyan helyen – űrszelvényen kívül – állva, vagy haladva kell adni, hogy azokat a vontatójármű vezetője kétséget kizáró módon láthassa. A vontatójármű vezetőjével a tolatás megkezdése előtt közölni kell, hogy a jelzéseket a pálya melyik oldalán kell adni. Ívben a jelzéseket általában az ív belső oldalán kell adni. Tolatási munkáknál rádió adó-vevő alkalmazását a munkáltatónak utasításban kell szabályozni.
6.3.7 Ha a haladó jármű mellett az űrszerelvény határán műtárgy vagy mobil berendezés van, űrszerelvényen túl kihajolni vagy kinyúlni – még jelzésadás vagy jelzés megfigyelése céljából is – tilos.
6.4 Űrszerelvényen belüli közlekedés, tartózkodás, munkavégzés.
6.4.1 Közlekedés
6.4.1.1 Munkavégzés közben – kivéve, ha a tevékenység jellege ezt kifejezetten szükségessé teszi – tilos a vágányok sínszálai között gyalogolni, az űrszerelvényen belül tartózkodni, vagy előzetes körültekintés a nélkül a vágány űrszerelvényébe lépni.
6.4.1.2 Gyalogos közlekedésre a kijelölt közlekedőutakat – annak hiányában az elsodrási határon kívüli területeket, a vasútüzemi területeken való közlekedés szakmai utasításokban előírt szabályait figyelembe véve – kellő körültekintéssel kell igénybe venni.
6.4.1.3 Közlekedés közben tilos a sínszálra lépni, váltóknál a csúcssín és a tősín közé belépni.
6.4.1.4 Ha a kijelölt közlekedőút a vágányokon keresztül vezet, áthaladás előtt még az elsodrási határon kívül meg kell győződni arról, hogy az átjárást vonat vagy jármű mozgása nem veszélyezteti.
6.4.1.5 A vágányt keresztező gyalogos közlekedésnél az álló járművek között csak akkor szabad áthaladni, ha a járművek (járműcsoport) végei láthatók, és a járművek megfutamodás ellen biztosítva vannak. Ha a járműcsoport végei egyáltalán nem láthatók, a járművek között álló testhelyzetben csak akkor átmenni, ha – az előző feltételeken túlmenően – a járművek között legalább 10 méter távolság van.
6.4.1.6 A tolatási, vonatelőkészítési, jármű karbantartási munkák elvégzésére kötelezett munkavállalóknak is csak elkerülhetetlen esetben szabad a vágányon álló jármű alatt átbújni. Az erre vonatkozó részletes biztonsági előírásokat a munkáltató határozza meg.
6.4.1.7 Átkelésre elsősorban az erre a célra kiképzett átjáróhidakat, a járműveken kiképzett fékállásokat kell igénybe venni. Fel- és leszállás előtt a lépcső, hágcsó, kapaszkodó használhatóságáról szemrevételezéssel meg kell győződni.
6.4.1.8 Vágányok mellett kerékpárral, motorkerékpárral szolgálati célból csak a helyi szabályozásokban kijelölt utakon szabad közlekedni. A vágány keresztezése előtt meg kell győződni az áthaladás veszélytelenségéről.
6.4.2 Tartózkodás, munkavégzés
6.4.2.1 A vágányok mellett, fölött, illetve a vágányok között munkát végzőknek ügyelniük kell arra, hogy testi épségüket tolatás, illetve vonatmozgás, továbbá behavazott, jeges, vagy fel nem töltött terep és le nem fedett mélyedés ne veszélyeztesse. Munkájuk befejezése után űrszerelvényen kívül kell tartózkodni.
6.4.2.2 Állomáson belül a munkavállalóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy egyidőben két mozgásban lévő vonat közé ne kerüljenek. Az a munkavállaló, akit két vágány között egyszerre két irányból érkező vonat közre fogna, és a vonatok elsodrási határán belülre kerülne, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni.
6.4.2.3 Vágányokon az arra jogosultaknak a nem kijelölt helyeken csak akkor szabad átjárniuk, ha az átjárást vonat, vagy más jármű mozgása nem veszélyezteti.
6.4.2.4 Közvetlenül a vonat, vagy a kocsisor mögül történő kilépés után a következő vágány űrszerelvényébe lépés előtt meg kell győződni az áthaladás veszélytelenségéről.
6.4.2.5 Guruló kocsik előtt csak biztonságos távolságban szabad áthaladni. A sínszálak között megállni tilos.
6.4.2.6 A saruzást végző dolgozó kivételével a saruzás közvetlen közelében senki sem tartózkodhat.
6.4.2.7 A vágánynak azon a szakaszán, ahol félreállóhely van kialakítva, járműközlekedés ideje alatt a munkavállalók csak a félreállóhelyen tartózkodhatnak.
6.4.2.8 A járművek elhaladásakor meg kell figyelni, hogy a járműveken nincs-e látható rendellenesség. Ilyen észlelése esetén az elhárításra azonnal intézkedni kell.
6.5 Magatartás járműveken, gépeken
6.5.1 Mozgást végző vontatójármű gépterébe bemenni -kivéve a géptérben végzett ellenőrzést – védőkorláttal el nem látott futóhídjára kimenni, ott a jármű haladása közben tartózkodni tilos. Tilos továbbá a védház illetve a vezetőfülke és a géptér feljáró hágcsóján a jármű mozgása közben tartózkodni, arra fellépni, vagy arról lelépni. A védház, illetve a vezetőfülke ajtóit menet közben mindig csukva kell tartani.
6.5.2 Menet és tolatás közben tilos a vontató járművek nem e célra kialakított lépcsőin, a járművek rakományán vagy tetején tartózkodni, a járművekből az űrszelvényen kívülre, illetve biztonságot veszélyeztető módon kihajolni, a lépésnél nagyobb sebességgel haladó járműre felugrani, vagy arról leugrani.
6.5.3 Alagútban való közlekedésnél tilos a járművekből kihajolni.
6.5.4 A jármű tetején csak akkor szabad munkát végezni, ha a leesés elleni védelem biztosított, és a jármű fölött nincs – veszélyes közelségben – feszültség alatt álló villamos vezeték vagy berendezés.
6.5.5 Üzemelő (feszültség alatt álló, járó motorú, gőzben álló) gépezeten, berendezésen vagy mellette végzett ellenőrzéseknél tilos a forgó, mozgó alkatrészekhez hozzáérni, a védőburkolatokat az ellenőrzéshez nem szükséges mértékben megbontani, magas hőmérsékletű szerkezeti elemeket megérinteni, forgó, mozgó szerkezeti elemek, feszültség alatt álló berendezések, vagy a gőz szempontjából veszélyes közelségben tartózkodni.
6.5.6 Tilos olyan berendezéseken javítási munkákat elvégezni, amelyek váratlan – javítás közbeni – meghibásodása, törése, a javítást végzőre, vagy a környezetre közvetlen veszélyt jelent.
6.5.7 Vontatójárművek vezetőállásán, tehervonaton, szolgálati kocsikban az ott dolgozókon kívül csak engedéllyel rendelkező személyek utazhatnak.
6.5.8 A vontatójárművek vezetőállásain egyidőben tartózkodók létszámát a munkáltató szabályozza.
6.5.9 Menet közben a vezető mellett munkavégzést teljesítő vonatkísérő személyzet köteles figyelni a vonatot, a pályát, a jelzőket, a figyelmeztető jeleket, a szomszédos vágányokat, a jelzőeszközökkel adott jelzéseket, a váltók állását, a vágányutat.
6.5.10 Állomáson tartózkodó vonat mozdonyvezetője csak a forgalmi szolgálattevő engedélyével távozhat el a vonattól.
6.5.11 A Végállomáson és személyzetváltó állomáson a vonatkísérők a vonattól akkor távozhatnak el, ha a vonatot állomási, vagy műszaki dolgozóknak, illetve a leváltó személyzetnek átadták. A vonatátadásnak személyesen kell megtörténnie.
6.5.12 Árukezelés, postakezelés közben vonatot elindítani tilos. Indítás előtt a kezelőszemélyzet figyelmét fel kell hívni a kezelés beszüntetésére. Meg kell győződni a tevékenység befejezéséről, valamint arról, hogy a dolgozók a veszélyzónát elhagyták-e.
6.5.13 Föld alatti vasutak vontatójárműveinek vezetésénél az egyfős vezetési rendszer csak akkor alkalmazható, ha a vezető és a menetirányító között az értekezési lehetőség biztosított és a jármű önműködő vonatmegállító berendezéssel van ellátva vagy automatikus vonatvezetési rendszer vezérli. Az erre vonatkozó szabályokat a munkáltató határozza meg.
6.5.14 A helyi közforgalmú és elővárosi vasúti közlekedésnél nyitott ajtóval utasokat szállítani tilos. A meghibásodott szerelvényt az utasforgalomból ki kell vonni.
6.6 Villamosított vonalakon végzett munkák biztonsága
6.6.1 A villamos vontatás vezetékrendszerén, berendezésein és azok közelében munkát végzőknek ismerniük kell a feszültség alatt álló berendezések baleseti veszélyeit és a veszélyek elhárításának módjait, az áramütéses balesetek bekövetkezése során alkalmazható elsősegélynyújtási módszereket.
6.6.2 Az üzemszerűen feszültség alatt álló villamos berendezéseket megközelíteni, vagy közelükben munkát végezni csak olyan távolságban szabad, hogy a berendezések megérintése – feszültség alatti munkavégzés kivételével – veszélyes mértékű megközelítése az alkalmazott munkaeszközzel, tárggyal stb. se következhessen be. Az erre vonatkozó biztonsági követelményeket a munkáltató határozza meg.
6.6.3 A vonatok személyzetét, tehervonaton utazó kísérőket katonai alakulatok vezetőit értesíteni kell arról, hogy a vonat villamos felsővezetékkel ellátott pályára fog haladni.
6.6.4 A villamos vontatási berendezések közelében munkát végzőknek a berendezések állapotát, a védőföldelések folytonosságát figyelemmel kell kísérni. Rendellenes helyzet észlelése, gyanúja esetén a villamos üzemi személyzetet értesíteni kell.
6.6.5 Villamosított vasútvonalakon közlekedő járművek szerkezeti elemeit – kivéve a karbantartás céljára kiszigetelt elemeket – rakományait, nyílászáró szerkezeteket, rakszereket a közlekedés megkezdése előtt olyan helyzetbe kell hozni, hogy azok a feszültség alatt lévő villamos berendezéseket veszélyes mértékben ne közelíthessék meg.
6.6.6 Üzemszerűen feszültség alatt álló villamos vezeték közelében rakodni csak előzetes engedély birtokában szabad. Az engedélyezés szabályait a munkáltató határozza meg.
6.6.7 A villamos vontatás energiaellátását biztosító berendezéseken kapcsolást, kezelést, földelést csak az erre feljogosított személy végezhet.
6.6.8 Villamos vontatásra kiépített vasúti pályák szolgálati helyein ki kell függeszteni a vonatkozó szabvány szerinti (Lásd: MSZ 1585) villamos elsősegélynyújtást tartalmazó ismertetőt.
6.6.9 Áramütés esetén a sérültet akkor is meg kell orvossal vizsgáltani, ha az áramütésnek látszólag semmilyen következménye sincs.
6.6.10 Rendellenesen elhelyezkedő, földre lógó leszakadt villamos vezetéket megérinteni nem szabad. Az eseményről a villamos üzemi személyzetet értesíteni kell. A személyzet megérkezéséig a veszélyeztetett terület őrzéséról gondoskodni kell.
6.7 Téli időjárás magatartási szabályai
6.7.1 Síkos, jeges talajról mozgó járműre fellépni, vagy arról lelépni tilos.
6.7.2 A közlekedőutak, tolatási területek, a munkahelyek csúszásmentességét biztosítani kell.
6.7.3 Havazás alkalmával személyszállításra, illetve fékezésre kijelölt kocsik lépcsőit a vonat kiinduló állomásain a beszállást megelőzően a hótól, jégtől lehetőleg meg kell tisztítani. 6.7.4 Forgalom alatt álló vágányokon az elsodrási határon belüli hóeltakarításban részt vevő munkavállalók védelme érdekében a munkairányítón kívül figyelőőröket kell kijelölni.
6.8 Rendkívüli események bekövetkezésekor teendő intézkedések
6.8.1 Nyílt vonalon forgalmi, vagy egyéb ok miatt megállt és tovább közlekedni nem képes szerelvényről kettő vagy több vágányú pálya azon az oldalán kell az utasokat kiszállítani, ahol nincs szomszédos vágány. Amennyiben erre nincs lehetőség a szerelvény két végén figyelni kell a szomszédos vágányon közlekedő vonatot, megállítására intézkedni kell, és az utasokat a veszélyeztetett területről a legrövidebb időn belül el kell távolítani.
6.8.2 A MILLFAV és a METRÓ alagutakban megállt szerelvényről – feszültségmentesítés után – az alagút fala mellett kell kivezetni az utasokat. A METRÓ szerelvényekben biztosítani kell a kocsik közötti átjárást, majd az elektromos energiaellátást biztosító harmadik sínnel ellentétes oldalon kell az utasokat az első állomásig kísérni.
A MILLFAV-nál csak a másik vágány felőli oldalon szabad ajtókat nyitni, s a vágány alagút falával ellentétes oldalon kell – a 6.8.1. pont idevonatkozó előírásai szerint – az utasok közlekedését megszervezni.
6.8.3 Baleset alkalmával, ha orvos nincs a szerelvényen, a sérült személyek elsősegélyben részesítését – a mentők megérkezéséig – a vonatszemélyzetnek kell a tőlük elvárható módon végeznie.
6.8.4 A rendkívüli események következtében létrejött veszélyhelyzetről az elhárítással megbízott szerveket értesíteni kell.
6.8.5 A rendkívüli események következményének lhárítására zárt munkahelyeken, utazó közönség részére megnyitott területeken a mentéshez szükséges eszközöket könnyen elérhető helyen állandóan készenlétben kell tartani. Zárt munkaterületeken menekülési útvonalat kell kijelölni.
6.8.6 Veszélyes anyagokat szállító járművek sérüléseinél, tárolóhelyeken bekövetkezett balesetek vagy egyéb rendkívüli eseményeknél a mentéshez és az elhárításhoz a veszélyforrásnak megfelelő egyéni védőfelszerelést kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani.
6.8.7 A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos mentési, segélynyújtási és helyreállítási munkák végzése közben is be kell tartani a vonatkozó biztonsági szabályokat, az érvényes technológiai és egyéb utasításokat, és a szükséges védőfelszerelések használatát meg kell követeleni.
Amennyiben az előbbiek feltétele ideiglenesen nem vagy nem teljes mértékben biztosítható, munkát végezni csak úgy szabad ha a munka irányítója meggyőződött a tevékenység biztonságos végrehajthatóságáról.
6.8.8 Ha veszélyes anyag bármely ok (szivárgás, csomagolás megsérülése stb.) miatt a környezetbe kerül és az ott tartózkodókra vagy a környezetre veszélyt jelent, a veszélyes területet el kell keríteni és a veszély megszüntetése érdekében intézkedni kell.
6.8.9 Ha valaki az utasok közül engedély nélkül a METRÓ pályatestre kerül, az eseményt észlelő METRÓ alkalmazott munkavállalónak kötelessége a peron vészkapcsolóját működtetni.
6.8.10 Közúti vasúti szerelvény két megállóhely között történő szolgálatképtelensége esetén a jármű személyzete az utasok leszállását csak akkor teheti lehetővé, ha az utasok leszállásának veszélytelenségéről meggyőződött.
6.8.11 A rendkívüli események bekövetkezésekor teendő intézkedéseket a munkáltató határozza meg.
6.9 Munkakörnyezetre előírt ruházat, egyéni védőfelszerelés
6.9.1 Az egyen-, forma- és munkaruha juttatásban részesülőknek, az egyéni védőfelszerelés viselésére kötelezetteknek a munkáltató által biztosított ruházatban kell végezniük munkájukat és a munkavégzés során a tevékenységhez, környezethez előírt védőfelszerelést rendeltetésszerűen kötelesek használni.
6.9.2 A munkáltató által meghatározott munkavállalóknak szolgálati megkülönböztető jelvényt, vagy megjelölést kell a munkahelyen viselni.
6.9.3 Az olyan ruhát, meghibásodott védőfelszerelést, lábbelit, amely balesetveszélyes helyzetet idézhet elő, munkavégzés közben tilos használni.
6.9.4 A vasútüzemi munkakörökben a tevékenységek során jelentkező ártalmak és veszélyek megelőzéséhez szükséges védőfelszereléseket, tisztálkodószereket, bőrvédő készítményeket illetve juttatásuk rendjét a hatályos jogszabályok (Lásd: 3/1979. (V. 29.) EüM r., ((Helyébe lépett: 65/1999. (XII. 22.) EüM r.)) 2/1983. (II. 14.) EüM r.), ((Hat. kiv. h.: 22/2005. (VI. 24.) EüM r.)) előírásainak figyelembevételével a munkáltató köteles meghatározni.
7. MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK
7.1 Kitérők, váltók kezelésének, karbantartásának biztonsága
7.1.1 A váltó állításával megbízott munkavállaló felelős a váltó használhatóságának eldöntéséért és szabályos állításáért.
7.1.2 A kitérők és váltók karbantartásának (gondozás, tisztítás, fenntartás stb.) részletes biztonsági előírásait a munkáltató határozza meg.
7.1.3 A váltókat lehetőleg tolatásmentes és vonatmentes időben kell karbantartani.
7.1.4 A váltót karbantartó személy – amennyiben nem azonos a váltó állításával megbízottal – köteles a váltók állításával megbízott személytől munkája megkezdésére engedélyt kérni és munkája befejezését bejelenteni. Az engedély megadását, illetve a váltókarbantartás befejezését írásban kell rögzíteni. A váltókarbantartást engedélyező köteles a karbantartást végző biztonsági felügyeletét ellátni.
7.1.5 Központi állítású váltók karbantartásakor a csúcssín és a tősín közé faéket kell helyezni, amelyet a munka befejeztével el kell távolítani.
7.1.6 A váltó karbantartás megszakításánál a vonatközlekedésről, tolatásról a dolgozót megfelelő időben értesíteni kell, aki köteles a váltót forgalombiztos állapotba hozni, a munkát azonnal abbahagyni és a veszélyes területet elhagyni. Űrszerelvényen belül ismételten munkát végezni csak újbóli engedély adása után szabad.
7.1.7 Váltó gondozásnál a csúcs- és tősín közé, valamint a működtető rudazat alá benyúlni csak segédeszközzel szabad.
7.2 Vasúti járművek közlekedésének biztonsága
7.2.1 A közlekedő egységekre annyi szolgálatban lévő személyt kell biztosítani, amennyi az alkalmazott fékezési módtól függően adott körülmények között az egységet időben, a kellő helyen meg tudja állítani, illetve szükség esetén az állva tartást biztosítani tudja.
7.2.2 Egyidejű mozgásokat (vonatközlekedés, tolatás, kijárás, bejárás stb.) csak indokolt esetben és a biztonsági előírások megtartása mellett szabad végezni. A biztonsági előírásokat a munkáltató határozza meg.
7.2.3 Vasúti járművek biztonságos közlekedésének technológiáját a munkáltató köteles részletesen szabályozni.
7.3. Tolatási munkák biztonsága
7.3.1 Tolatás engedélyezésére jogosított engedélye, továbbá a tolatást irányító személyes jelenléte vagy irányítása nélkül sohasem szabad tolatni.
7.3.2 A tolatást irányítónak olyan helyen kell tartózkodnia, ahonnan a tolatásban részt vevőkkel közvetlenül vagy jelzésadás útján értekezni tud, és a tolatási területet áttekintheti.
7.3.3 Minden tolatócsapathoz külön tolatásirányítót kell kijelölni. Egyidejű tolatásoknál a tolatócsapatok körzetét el kell határolni és ügyelni kell arra, hogy a különböző helyeken végzett tolatások egymást ne veszélyeztessék.
7.3.4 A tolatást irányító köteles a tolatószemélyzet valamennyi tagját a végzendő műveletekről részletesen tájékoztatni. Köteles gondoskodni arról, hogy a járművek megfékezéséhez elegendő dolgozó, a szükséges fékezőeszközök, rögzítő saruk rendelkezésre álljanak. A technológiai előírásokban meghatározottnál kisebb létszámmal végrehajtható tolatási műveletek részletes előírásait külön kell szabályozni.
7.3.5 A tolatást irányítónak a tolatás megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tervezett mozgás irányában nincs-e vagy a mozgás következtében nem keletkezik-e akadály, személyek vagy tárgyak veszélyeztetése, a tolatási jelzők tolatást engedélyező és a váltók helyes állásáról.
7.3.6 A tolatásban részt vevők kötelesek a tolatást irányító rendelkezéseit végrehajtani és a munkáltatói utasításokban foglaltak szerint kell végezni munkájukat.
7.3.7 Ha a vontatójármű a járműveket olyan vágányrészre tolja, vagy húzza, amelyeket nem lehet jól áttekinteni, vagy ha a bejárandó vágányok közelében személyek tartózkodnak, az első jármű előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni.
Városi vasutaknál a jármű hangjelzése mellett a sebesség csökkenésével kell a biztonságot megvalósítani.
7.3.8 Emberi erővel legfeljebb öt kocsit – illetve 80 t-át – és legfeljebb 2,5 o/oo lejtésű vágányszakaszokon szabad tolatni lépésben haladó ember sebességével. A járműveket a vágány mellett kell tolni, nem szabad a járműveket húzni, s azok között tartózkodni. A tolatást az irányítón kívül annyi személynek kell végeznie, hogy a kocsikat a tervezett helyen biztonságosan meg tudják állítani.
7.3.9 A mozgatott járművek megállítását elsősorban a vonóerő időben történő megszüntetésével kell biztosítani. Ha ez bármely ok miatt nem biztosítható, a járművet kézifékkel vagy féksaruval kell a kívánt helyen megállítani.
7.3.10 Közúti járművel legfeljebb 5 kocsit és legfeljebb 2,5 o/oo lejtésű vágányszakaszon lépésben szabad mozgatni. A tolatást irányító köteles a közúti jármű vezetőjét a feladatokra előzetesen kioktatni.
A vontatókötélnek vagy láncnak legalább 2,50 m hosszúnak kell lennie. A mozgás időtartama alatt a közúti jármű és a kocsi között nem tartózkodhat senki. Azonos vágányon mozdonnyal végzett tolatási mozgásokkal egyidőben közúti járművel, mely vonóhoroggal nincs felszerelve, vasúti járművet mozgatni nem szabad.
7.3.11 Vasút-közút szintbeli keresztezésben történő tolatás ideje alatt a közút forgalmát műszaki eszközökkel közúti jelzőeszközökkel vagy jelzőőri jelzéssel le kell állítani.
7.3.12 Rakodógépek és berendezések mozgási körzetéhez tartozó vágányokon tolatni csak akkor szabad, ha a rakodógép kezelőjét a tolatásról, a további üzemeltetés tilalmáról tájékoztatták, az emelőgépet, segédeszközöket a mozgást veszélyeztető helyzetükből eltávolították és ott szükség szerint rögzítették.
7.3.13 Tolatási mozgás közben a kocsirendezési feladatokat végzők járműveken csak a vontatójármű vezetőállásán, vagy a járművön kialakított biztonságos tartózkodásra alkalmas, korláttal, kapaszkodóval ellátott helyen, valamint a vontatott jármű fékállásán, vagy kapaszkodóval ellátott saroklépcsőjén, vagy személykocsik feljáró lépcsőjén tartózkodhatnak.
7.3.14 A tolatási munka – helyi körülményektől függő – részletes biztonsági szabályait és technológiai előírásait a munkáltató határozza meg.
7.4 Saruzási munkák biztonsága
7.4.1 Féksaruval történő fékezéskor a féksarut a fogantyújánál fogva akkor kell a guruló kocsi előtt a sínszálra helyezni, amikor a jármű a saruzás helyétől még legalább 10 m távolságra van. A 10 m-nél közelebb lévő jármű elé csak balesetveszély megelőzése céljából, de akkor is fokozott gonddal, a testi épség veszélyeztetése nélkül szabad a féksarut elhelyezni.
7.4.2 Arccal a gördülő kocsik felé fordulva kell a féksarut a sínszálra helyezni. A féksaru lerakása után a gurítómód felé lépve, a féksaru előtt vagy azzal egyvonalban kell a saruzást végzőnek a vágány mellett űrszerelvényen kívül elhelyezkedni.
7.5. Gurítódombos rendezési munkák biztonsága
7.5.1 Kocsisor felhúzása előtt a kocsik csavarkapcsait úgy kell meglazítani, hogy a szétakasztás könnyen, biztonságosan, a mozgó járművek közé történő bebújás nélkül kiakasztórúddal el lehessen végezni.
7.5.2 A gurítás biztonságos megszervezése a gurítást irányító feladata.
7.5.3 A gurítódombos rendezési munkák biztonságos végzéshez a munkáltató részletes technológiát köteles kidolgozni.
7.6 Iparvágányokon végzett munkák biztonsága
7.6.1 Iparvágányokon végzett tolatási munkákra a 7.3.3-7.3.7 pontokban foglaltak érvényesek.
7.6.2 A rakodási helyeken vasútüzemen kívüli személyeknek a vasúti jármű fékjét feloldani, kerekei alól a megfutamodást megakadályozó eszközöket eltávolítani és a járművet a tolatást vezető irányítása nélkül mozgatni tilos.
7.6.3 Az iparvágányon belüli biztonságos munkavégzésről az iparvágányt használónak kell gondoskodnia.
Ha az iparvágányt használó a vasútüzemet sötétben vagy nem megfelelő látási viszonyok között is üzemelteti, akkor a szükséges térvilágításról gondoskodni kell.
7.6.4 Iparvágányon tolatást általában bejárással szabad végezni. Kivételes esetekben külön szabályozás alapján a tolatás történhet szalasztással is.
7.7 Mechanikus járműmozgató berendezésekkel végzett munkák biztonsága
7.7.1 A mechanikus járműmozgató berendezések technológiáját a munkáltató határozza meg.
7.7.2 A kötélvontatású mozgatóberendezéssel végzett kocsimozgatás ideje alatt az érintett vágányokra gépi vontató berendezéssel beállni és ott mozgást végezni tilos.
7.7.3 A gépi kocsimozgató berendezés által kiszolgált vágányon, vagy az általa érintett vágányúton egyidejűleg más vontatójármű nem végezhet mozgást.
7.7.4 Kötélvontatású mozgató berendezés az arra kijelölt vágányokon alkalmazható. A vágányokon keresztirányban közlekedni csak az e célra kiépített átjárókon szabad. A mozgatott kocsi előtt álló kocsikat megfutamodás ellen, a mögötte elhelyezkedőket pedig az utolérés megakadályozása érdekében rögzíteni kell.
7.7.5 Távolbalátás korlátozottsága esetén a mozgatott kocsi előtt figyelmeztetést adó munkavállalónak kell haladni vagy műszaki megoldással kell a figyelmeztetést biztosítani.
7.7.6 A mozgó kötelet, terelőcsigát megfogni, a kötél és a vágány közötti területen tartózkodni tilos.
7.7.7 A horgot a horogszembe úgy kell beakasztani és biztosítani, hogy vontatás közben ne tudjon kiugrani.
7.7.8 Feszítővassal a jármű mozgását segíteni csak a vontatókötéllel ellentétes oldalon az utolsó kocsi hátsó kerekénél szabad.
7.7.9 A vontató berendezésen javítást, karbantartást csak a berendezést hajtó szerkezet reteszelése után szabad megkezdeni.
7.8. Járműkapcsolás biztonság
7.8.1 Csak álló helyzetben lévő, megfutamodás ellen biztosított vasúti járművek közé szabad össze- illetve szétkapcsolás végett lépni.
7.8.2 Ha a kapcsolandó járművek ütközői összeértek, meg kell kapaszkodni a jármű mellgerendáján lévő fogantyúba, s a ütközők alatt lehajolva kell a járművek közé menni, s onnan kijönni. Össze-, illetve szétkapcsolás után mindig azon az oldalon kell kijönni a járművek közül, amelyiken a belépés történt.
7.8.3 Villamos vontatójármű, illetve villamos fűtőkocsi más járművekkel való összekapcsolásakor mindig a másik jármű csavarkapcsát kell a mozdony, illetve a fűtőkocsi vonóhorgára akasztani.
7.8.4 Ha a tolatószemélyzet egyik tagja járműkapcsolás végett a járművek közé bement, a tolatást irányító csak akkor adhat engedélyt, a további mozgásra ha meggyőződött arról, hogy a kapcsolást végző dolgozó már kijött a járművek közül.
7.8.5 Ha a tolatást az irányító egyedül végzi, csak bejárással szabad tolatni. A vontatójármű vezető csak akkor végezhet további mozgást, ha a tolatást vezető a járművek közül kilépett és jelzést adott.
7.8.6 A vontatójármű vezetője köteles a mozgást beszüntetni, ha mozgó járművek közé bárkinek a belépését észleli. Az újra indításra a 7.9.7 pont előírásait kell alkalmazni.
7.8.7 Szétkapcsolás előtt a csavarkapcsot – ha szükséges – meg kell lazítani, s ha a helyi viszonyok megengedik, lehetőleg kiakasztórúddal kell a szétkapcsolást végezni.
7.8.8 Csavarkapoccsal történő kapcsolás alkalmával a csavarkapcsot a kengyel végétől olyan távolságban kell megfogni, hogy a kapcsolást végző kezei ne kerüljenek a kengyel és a vonóhorog közé.
7.8.9 Személyszállító kocsik összekapcsolása előtt meg kell győződni arról, hogy a védőfal és az átjáróhíd felhajtott állapotban rögzítve van-e.
7.8.10 Járművek merev kapcsolórúddal történő összekapcsolását műszaki alkalmazottnak kell végezni. Az ilyen járműveket nem szabad szalasztani.
7.8.11 A közúti vasút és TVG egységek kapcsolása eseten a 7.8.1 pontban foglaltakat nem kell tartani, mivel a kapcsolás végrehajtásához szükséges a vontatójármű kis sebességű 0,50 m-nél rövidebb távú mozgása. Ezért a művelet végrehajtásáig a járművek között szabad tartózkodni.
7.8.12 Önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt járművek összekapcsolásához a rájárás sebességét a munkáltató határozza meg.
7.9 Üzemvitellel kapcsolatos gépészeti munkák biztonsága
7.9.1 A jármű veretőjének a kezelésére bízott járműtípust, a járműre szerelt és a közlekedés szempontjából lényeges műszaki berendezéseket ismernie kell.
7.9.2 A jármű forgalomba helyezése előtt meg kell győződni a jármű biztonságos állapotáról. A vizsgálati kötelezettség körét, biztonságos végrehajtásának módját a munkáltató határozza meg.
7.9.3 Ha a vontatójármű önműködő megállító berendezése meghibásodik, a járművet vonatként csak figyelési kötelezettséggel megbízott, a jármű megállítására kioktatott második személy jelenlétében szabad közlekedtetni.
7.9.4 Ha a vontatójármű vizsgálata a jármű alatt lévő szerkezeti elemekre is kiterjed, a vizsgálatot vizsgálócsatornával ellátott vágányon kell végezni.
7.9.5 Ha a vontatójármű energiaellátása a vontatási szünetekben sem szünetel, a jármű vezetője a járművet csak a kijelölt helyen, lezárt állapotban, rögzítő fékkel befékezve hagyhatja el. Nem szükséges a lezárás, ha a járművön második személy is tartózkodik, de az indítás lehetőségét alkalmas módon meg kell akadályozni.
7.9.6 Vontatójárművet vontatással történő szállítás esetén, ha a jármű erőátviteli berendezése a futómű mozgásától nem függetleníthető vagy a jármű energiaátalakító berendezése üzemel, vontatási műszaki dolgozónak kell kísérnie.
7.9.7 Tolatás közben a jármű vezetője a járművet csak akkor indíthatja el ha arra közvetlenül, vagy közvetve (jelzéssel, rádión stb.) egyértelmű felhatalmazást kapott, és a mozgás megkezdése megítélése szerint a biztonságot nem veszélyezteti.
7.9.8 Állomásokon a jármű vezetője a járművel csak addig haladhat, ameddig erre a mozgást irányító személyzettől felhatalmazást kapott. Felhatalmazás nélkül a vasúti pályán még akkor sem szabad mozgást végezni, ha annak látszólag semmilyen forgalmi akadálya nincs.
7.9.9 Közlekedés vagy tolatás közben történt váltófelvágásnál tilos a vasúti járművet a felvágott váltón visszatolni.
7.9.10 Ha a vasúti jármű a nyílt pályán meghibásodás vagy egyéb rendkívüli ok miatt megállt, és a jármű vezetője – tartózkodási helyének közlése mellett – segítséget kért, a közlekedést annak megérkezése előtt még akkor sem szabad folytatni, ha a továbbhaladást gátló okot sikerült megszüntetni. A segélymozdony megérkezése előtt a menet csak akkor folytatható, ha a mozdony a tartózkodás helye felé még nem indult el, erről a jármű vezetője kétséget kizáróan tájékoztatást kapott, és a továbbhaladást engedélyezték.
7.9.11 A helyi közforgalmú vasutaknál a 7.9. 10 ponttól eltérően a segélymozdony megérkezése előtti közlekedés feltételeit az üzembentartó határozza meg.
7.9.12 A munkagépek vezetőinek a jármű vezetésével összefüggő biztonsági előírások mellett, be kell tartani a szerkezeti kialakításból adódó biztonsági előírásokat is.
7.9.13 Villamos üzemű járműveken az üzemszerűen feszültség alatt álló berendezések védőburkolatait feszültség alatt megbontani, a védővezeték folytonosságát megszüntetni a védelmi berendezések hatásosságát személyi biztonságot veszélyeztető mértékben befolyásolni vagy megszüntetni tilos. A villamos készülékeket tartalmazó térben ellenőrzést, javítást, vizsgálatot végezni csak a berendezés kezelési utasítása szerinti biztonsági intézkedések megtétele után szabad.
7.9.14 Személyzet váltásnál a leváltó személyzetet írásban kell tájékoztatni a személy- és forgalombiztonságot veszélyeztető vagy befolyásoló műszaki állapotról akkor is, ha a váltás személyesen történik.
7.9.15 A vasúti járműveken a fékberendezést és a villamos csatlakozásokat csak a járművek mechanikus összekapcsolása után szabad csatlakoztatni. Utasforgalomra igénybe vett járműveknél az átjáró hidakat le kell engedni, és a védőkorlátokat rögzíteni kell.
7.9.16 Járművek szétkapcsolása után a csatlakozásokat a homlokoldalon kialakított helyeken kell rögzíteni.
7.9.17 Vasúti járművek között fűtési és villamos csatlakozást csak műszaki alkalmazott végezhet a munkáltató által szabályozottak szerint.
7.10 Árufuvarozást megelőző tevékenységek biztonsága
7.10.1 Az árut felvevő személy köteles megvizsgálni, hogy az áru csomagolása megfelel-e az előírásoknak, szállítás, rakodás közben nem okozhat sérülést, környezetszennyezést, az áru nincs-e a fuvarozásból kizárva, nem esik-e korlátozás alá.
7.10.2 A veszélyes anyagokra utaló bejegyzést a fuvarokmányra feltűnő módon rá kell vezetni.
7.10.3 Veszélyes árukat tartalmazó küldeményeket és a szállító járműveket a nemzetközi előírások figyelembevételével a fuvarozó által meghatározott módon kell megjelölni:
7.10.4 A vasúti kocsik megrakásra történő kiállítása előtt, illetve kirakása után meg kell győződni a kocsi állapotáról. Személyi biztonságot veszélyeztető hiányosság esetén a kocsiba rakodást nem szabad végeztetni.
7.11 Vasúti kocsik ki- és berakásának biztonsága
7.11.1 Mozgó kocsira rakodni nem szabad. A rakodásnál gondoskodni kell arról, hogy a fuvarozás alatt a rakomány megcsúszása, szétomlása, elszóródása űrszelvénybe nyúlása rakodási hiányosságból ne következhessen be.
7.11.2 Villamos felsővezetékkel ellátott vágányon csak a fuvarozó által kiadott írásbeli engedélyben foglaltak betartásával szabad rakodni.
7.11.3 A rakodást végzők a rakodás közben a vasúti kocsi helyét csak a vasút illetékes alkalmazottjának engedélyével változtathatják meg.
7.11.4 A vasúti kocsik rakodására vonatkozó biztonsági előírásokat – a nemzetközi előírások, valamint a rakományra vonatkozó egyéb szabályzatok figyelembevételével – a fuvarozó (munkáltató) határozza meg.
7.11.5 Kézi rakodásnál ügyelni kell arra, hogy a rakomány vagy rögzítő elemei sérülést ne okozzanak.
7.11.6 A teherkocsi ajtók kinyitásánál úgy kell elhelyezkedni, hogy esetleg kieső tárgyak a munkavállalók testi épségét ne veszélyeztessék. A rakodással ellentétes oldalon lévő ajtót csak akkor szabad kinyitni, ha ott rakodó van kialakítva és a kocsi, valamint a rakodó terület között áthidalót helyeztek el.
7.11.7 Rögzítést csak akkor szabad eltávolítani, ha az áru leesés ellen biztosított. Ügyelni kell arra, hogy a megoldott kötözőeszköz ne okozzon sérülést.
7.11.8 Fedett kocsik ajtóinak behúzását az ajtókra felszerelt kapaszkodóvas megfogásával kell végezni. Az ajtó behúzásánál tilos a keretvasat fogni, a kézfejet az ajtónyílásban tartani.
7.11.9 Kocsik rakodásnál – amennyiben szerkezeti megoldással a kitámasztás nem biztosított – a csapóajtókat le kell venni. Ömlesztett áruval rakott kocsik ajtajának kinyitásánál oldalt kell elhelyezkedni.
7.11.10 Raktár, rakodó, illetve járművek között történő kocsirakodásnál minden esetben áthidalót kell használni. Az áthidalót úgy kell elhelyezni, hogy lapja mindkét végén egyenletesen feküdjön fel és ne mozdulhasson el.
7.11.11 Az áthidalót csúszásgátló felülettel a várható terhelésnek megfelelően kell elkészíteni.
7.11.12 Nagyobb, vagy nehéz áru mozgatása közben az áru és a kocsi ajtaja között, vagy az áru és a közelálló kocsiszekrény között tartózkodni nem szabad.
7.11.13 Azoknál a kocsiknál, amelyek ürítése önműködően a kocsiszekrény billentésével jár, az oldal illetve ajtórögzítőket zárt és biztosított állapotban kell tartani. A kocsik ürítésénél senki nem tartózkodhat az ürítési oldalon.
7.11.14 Terjedelmes, vagy nehéz áruval rakott targonca kocsiban történő mozgása közben a kocsiban a targoncavezetőn kívül más személy nem tartózkodhat, ha a biztonságos félreállás lehetősége nincs biztosítva.
7.11.15 Tolatási mozgás befejezése után a rakodógép kezelője az anyagmozgatást csak akkor kezdheti el, illetve akkor folytathatja, ha a tolatás vezetőjétől a munka további végzésére engedélyt kapott.
7.11.16 Minden esetben, amikor a rakodás közben a feszültség alatt álló villamos felsővezeték veszélyes mértékű megközelítésének lehetősége áll fenn, a felsővezetéket feszültségmentesíteni kell.
7.11.17 Nyitott kocsik megrakásakor nem szabad ponyvát, kötelet stb. a kocsirakomány felett átdobni, továbbá olyan eszközöket alkalmazni, amelyekkel a feszültség alatt álló villamos felsővezeték veszélyes mértékben megközelíthető.
7.12 Árukezelés biztonsága
7.12.1 Árukezelés alkalmával mindenkor figyelemmel kell lenni a szomszédos vágányon történő esetleges járműmozgásokra.
7.12.2 Továbbításra váró vagy kezelés alkalmával kirakásra került vagy berakásra váró árukat a vágányok mellett űrszerelvényen kívül kell elhelyezni.
7.12.3 Közúti járművek, gépi meghajtású targoncák, munkagépek, kézikocsik és egyéb szállítóeszközök forgalmi vágányok közötti tartózkodása és átjárása engedéllyel történhet. Az engedélyezés módját a munkáltató határozza meg.
7.12.4 Gyalogosok által is használt utasforgalmi területeken a járművek a gyalogosok személyi biztonságát nem veszélyeztetve, legfeljebb 10 km/h sebességgel közlekedhetnek.
7.13 Konténerek szállításának, mozgatásának biztonsága
7.13.1 Gördülő elemekkel ellátott konténereket húzva kell mozgatni. A vasúti kocsiban vagy a tároló területen a konténereket elmozdulás ellen biztosítani kell. Lejtőn lefelé mozgatásnál a konténer mögött vagy mellett kell haladni, és a mozgatáshoz annyi főt kell megbízni, hogy a konténer bármikor megállítható legyen.
7.13.2 A konténereket szállítás közben a járműveken az e célból kialakított szerkezeti elemekkel rögzíteni kell.
7.13.3 A kis konténer vonórúdját a mozgatás befejezése után fel kell hajtani és rögzíteni. A rögzítés oldásakor úgy kell elhelyezkedni, hogy a felcsapódó kar ne okozzon sérülést.
7.14 Átrakás, rakományigazítás biztonsága
7.14.1 Az átrakási, rakományigazítási munka vezetője köteles a munkavégzés megkezdése előtt a munkavállalókat a végzendő munkáról, veszélyeiről részletesen tájékoztatni.
7.14.2 Amennyiben az átrakást, rakományigazítást végzik, illetve a rakodás környezetében tartózkodók biztonsága szükségessé teszi, a veszélyes területre való belépést meg kell tiltani.
7.14.3 Kézi átrakásnál a járművek között megfelelő teherbírású, méretű, csúszásmentes felületű, biztonságosan rögzíthető áthidalást kell biztosítani.
7.15. Veszélyes anyagok szállításának biztonsága
7.15.1 Veszélyes anyagot, tárgyat szállító vasúti járművet, küldemény darabot a vonatkozó előírás (Lásd: 4/1987. (V. 13.) KM r., 12/1990. (IV. 30.) KöHÉM r., ((Helyébe lépett: 47/2005. (VI. 29.) GKM r.))) figyelembevételével kell fuvarozni és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.
7.15.2 A veszélyes anyagok fuvarozása során bekövetkező veszélyeztetés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket a munkáltató határozza meg.
7.15.3 Ha a veszélyes anyagot tartalmazó járművekből, szállítótartályokból, vagy egyéb csomagolású eszközökből szivárgás, szóródás tapasztalható, a vonatkozó előírásokban meghatározott szerveket értesíteni kell, a veszélyes területet le kell zárni, őrzéséről a veszély elhárításáig gondoskodni kell. Ha a veszélyes anyag azonosítását követően a veszélyes helyzet az adott helyen rendelkezésre álló eszközökkel nem szüntethető meg, azonnal intézkedni kell az elhárításra jogosult szervek értesítésére.
7.15.4 Ha a 7.15.3 pontban meghatározott veszélyes helyzetet észlelő személy a veszélyeztetés mértékét nem tudja megítélni vagy nem állnak rendelkezésére a saját védelmét biztosító eszközök, az érintett területet nem közelítheti meg.
7.15.5 A veszélyes anyagok szállításának, kezelésének, rakodásának, tárolásának és felhasználásának biztonságos végrehajtására – a vonatkozó előírások figyelembevételével – a munkáltató köteles részletes szabályozást készíteni.
8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
8.1 Ha az üzemelő létesítményeken, berendezéseken a szabályzat hatálybalépése után átfogó felújítást, korszerűsítést, főjavítást végeznek, a szabályzat létesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
8.2 A szabályzat 3.1.2 pontjában meghatározott munkáltatói szabályozást a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül el kell készíteni.
A VASÚTÜZEMI MUNKÁK BIZTONSÁGI SZABÁLYZATÁHOZ
3/1979. (V. 29.) EüM rendelet az egyéni védőfelszerelésekről ((Helyébe lépett: 65/1999. (XII. 22.) EüM r.))
4/1980. (XI. 25.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról ((Helyébe lépett: 9/2008. (II. 22.) ÖTM r.))
4/1981. (III. 31.) EüM rendelet a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről ((Helyébe lépett: 33/1998. (VI. 24.) NM r.))
6/1982. (VI. 12.) EüM rendelet a nők és a fiatalkorúak egészségéről és testi épségének védelméről ((Helyébe lépett: 33/1998. (VI. 24.) NM r.))
2/1983. (II. 14.) EüM rendelet a dolgozók bőrvédő készítményekkel való ellátásáról ((Hat. kiv. h.: 22/2005. (VI. 24.) EüM r.))
14/1985. (XI. 30.) KM rendelet a vasutas dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről ((Hat. kiv. h.: 383/2007. (XII. 23.) Korm. r.))
2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről ((Helyébe lépett: 253/1997. (XII. 20.) Korm r.))
4/1987. (V. 13.) KM rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes szabályok (CIM) Mellékleteinek kihirdetéséről
12/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) I. Melléklete módosításainak kihirdetéséről, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására vonatkozó Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról ((Helyébe lépett: 47/2005. (VI. 29.) GKM r.))
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára MSZ 1585
Elsősegély felszerelés MSZ 13553
Biztonsági szín- és alakjelek MSZ 17066
Munkahelyek levegőtisztasági követelményei, vegyi anyagok MSZ 21461-1
Munkahelyek levegőtisztasági követelményei, porok MSZ 21461-2
Vasúti érintésvédelmi szabályzat MSZ-07-2506
