A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tevékenység végzése során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésére és vizsgálatára.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában súlyos üzemzavar:

a) a föld alatti bányában, a felhagyott vagy megszűnt föld alatti bánya más célú hasznosításra nyitva maradó térségében, vagy a nem ásványi nyersanyag kitermelését szolgáló föld alatti térségek bányászati technológiával végzett kiképzése és üzemeltetése során bekövetkezett

aa) metángázgyulladás, sújtólégrobbanás, szénporrobbanás,

ab) gáz- és kőzetkitörés, valamint a gázkitöréses jelenség,

ac) bányarengés,

ad) a bánya kijáratául szolgáló akna rendeltetésszerű használatát akadályozó omlás, valamint a bánya, bányamező kijárataként rendszeres közlekedésre, járásra vagy menekülésre szolgáló bányatérség elzáródása, járhatatlanná válása,

ae) nyílt lángú tűz,

af) a nyitott bányatérség vagy fejtés kihúzó légáramában, a vágatszelvény 2/3 magasságában, 100 m³/min áthúzó légmennyiség-érték 0,02 V/V%-ot elérő vagy 100 m³/min áthúzó légmennyiség-érték fölött 0,02 m³/min értéket meghaladó szénmonoxid-fejlődés,

ag) 2,5 m³/min-nál nagyobb hozamú vízbetörés,

ah) személyszállításra engedélyezett berendezés kötelének, hevederének elszakadása, valamint szállítóeszközének – különösen a fülke, a kas, a bödön vagy a heveder – lezuhanása, megfutása, továbbá személyszállító önjáró berendezés elfutása,

ai) olyan omlás, amelynek során személy elzáródik vagy teljes testével az omlás alá kerül, illetve az omlás alól önerejéből nem tud kiszabadulni;

b) a külfejtéses bányászatban

ba) rézsű, homlok megcsúszása vagy hányócsúszás, ha az a bányaüzem műszaki üzemi tervében lehatárolt területén kívüli idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet vagy abban kárt okoz,

bb) a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló miniszteri rendelet szerinti nagyteljesítményű gép felborulása vagy olyan súlyos megrongálódása, amely szalaghíd leszakadásához, gém deformálódásához vezet;

c) a szénhidrogén-bányászatban, a gázüzemi tevékenység végzése – ideértve a cseppfolyós propán-butángáz töltését, tárolását, elosztó- és célvezetéken történő szállítását -, az ipari és energetikai eredetű szén-dioxid szállítása és geológiai tárolása, a kőolaj, kőolajtermék és egyéb szénhidrogén gáz, az egyéb gázok és gáztermékek szállítóvezetéken történő szállítása esetén bekövetkező olyan üzemzavar, amely miatt

ca) autópálya, autóút, valamint első rendű főút forgalmának külterületen 2 órát, belterületen 1 órát meghaladó korlátozása vagy forgalmának lezárása,

cb) a másodrendű, összekötő, bekötő, állomáshoz vezető út, gyorsforgalmi út pihenőhelyi útja, valamint egyéb országos közút forgalmának 1 órát meghaladó lezárása, ha az üzemzavar helye tereléssel sem kerülhető el,

cc) a helyi közúthálózat részét képező közút vagy a magánút forgalmának 8 órát meghaladó korlátozása vagy 4 órát meghaladó lezárása,

cd) a vasút forgalmának korlátozása, kivéve a regionális, egyéb és saját célú pályahálózatokat,

ce) katasztrófavédelmi szerv beavatkozását igénylő tűzeset, kármentesítés vagy olyan káresemény, amely miatt lakások kiürítése, kitelepítés vagy kimenekítés szükséges,

cf) robbanás,

cg) az üzemzavarral közvetlen összefüggésben ötven millió forint értéket meghaladó vagyoni kár (a továbbiakban: jelentős vagyoni kár) vagy huszonöt millió forint értéket meghaladó környezeti kár bekövetkezése,

ch) vezetékes gázszolgáltatás esetében kétezernél több felhasználó gázszolgáltatásának egy időben történő leállása vagy leállítása, vagy ötnél több, 500 m³/óra lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználó gázszolgáltatásának szüneteltetése

történik;

d) fúrótorony, fúróárboc eldőlése, csigasor leszakadása a fúrás céljától függetlenül;

e) kőolaj, földgáz, meleg víz vagy gőz kitörés;

f) energetikai és ipari eredetű szén-dioxid geológiai tárolása során bekövetkezett szivárgás;

g) nyomástartó berendezés köpenyének felszakadása, robbanása;

h) 500 kg-nál nagyobb együttes tömegű polgári felhasználású robbanóanyag-töltet megállása;

i) polgári felhasználású robbanóanyag nem szándékolt felrobbanása;

j) egyéb anyagok robbanása;

k) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági felügyelete alá tartozó létesítményben vagy tevékenység során keletkezett, tűzoltósági beavatkozást is igénylő tűz;

l) a bányászati hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendelet szerinti súlyos baleset;

m) szénhidrogén nem szándékos kiszabadulása folyadék esetében 100 m³-nél, gázok esetében 100 000 m³-nél nagyobb mennyiségben;

n) az a)-m) pontban meghatározottakon túl, amennyiben a bányafelügyelet alá tartozó tevékenység ellátása során, a tevékenység végzésének környezetében tartózkodó személyek megsérülnek vagy ennek közvetlen veszélye fennáll.

(2) Az (1) bekezdés c) pont ca)-cc) alpontjában foglalt magánút és közutak fogalmát a közúti közlekedésről szóló törvény és a közutak igazgatásáról szóló miniszteri rendelet határozza meg.

(3) E rendelet alkalmazásában súlyos baleset a munkavédelemről szóló törvény szerinti súlyos munkabaleset.

3. § (1) A bejelentést a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban: engedélyes) kell megtenni, függetlenül attól, hogy a tevékenységet maga végzi vagy mással végezteti.

(2) A bejelentést az illetékes bányakapitányság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint, ha a súlyos üzemzavar vagy súlyos baleset vízbetörés vagy bányászati hulladékkezelés során következik be, vagy az üzemzavar környezetszennyezést, környezetkárosodást okozott, illetve a környezetkárosodás védett természeti területen, Natura 2000 területen történt, vagy azokra hatást gyakorol, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére kell megtenni. A szóbeli bejelentést az engedélyesnek a súlyos üzemzavar vagy a súlyos baleset bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számított 2 órán belül meg kell tennie. A szóban tett bejelentést legkésőbb a következő munkanapon az addig megismert tények és körülmények közlésével együtt, írásban is meg kell küldeni.

(3) A bejelentésnek – a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – tartalmaznia kell:

a) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset időpontjának és helyének megjelölését, rövid leírását,

b) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset során megsérült, meghalt személyek számát,

c) a sérültek állapotára vonatkozó adatokat,

d) az engedélyes által megtett és megtenni tervezett intézkedéseket.

(4) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek tett bejelentés a (3) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat tartalmazza.

(5) Ha a súlyos baleset a súlyos üzemzavar során keletkezett, azt a súlyos üzemzavarral együtt kell bejelenteni és kivizsgálni.

(6) A bejelentés nem érinti az engedélyes más jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét.

4. § (1) Az engedélyes köteles

a) gondoskodni a súlyos üzemzavarral vagy súlyos balesettel kapcsolatos tárgy, irat megőrzéséről, és arról, hogy a helyszín a vizsgálat megkezdéséig – a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – változatlan maradjon, valamint

b) minden olyan intézkedést megtenni, amely a további veszélyeztetés és a kár mértékét a lehető legkisebbre korlátozza.

(2) Az engedélyes az emberi élet, testi épség és egészség, továbbá jelentős érték megóvásához szükséges mértékben a helyszínt megváltoztathatja. Lehetőség szerint a helyszínmegváltoztatás előtt, illetve után arról fényképet vagy egyéb képfelvételt (a továbbiakban: felvétel), valamint – ha az emberi élet, a testi épség és az egészség megóvását nem hátráltatja – helyszínrajzot kell készíteni. A helyszínrajzon a változtatásokat jelölni kell. A helyszínrajzot és a felvételt a bányafelügyelet képviselőjének a helyszíni szemle során át kell adni.

5. § A bányafelügyelet az engedélyes bejelentése alapján a súlyos üzemzavart és a súlyos balesetet kivizsgálja. A kivizsgálást akkor is le kell folytatni, ha az engedélyes bejelentést nem tesz, és a bányafelügyelet egyéb módon szerez tudomást a súlyos üzemzavar vagy súlyos baleset bekövetkezéséről.

6. § (1) Ha a súlyos üzemzavar következtében személyi sérülés történt vagy a súlyos baleset következtében jelentős vagyoni kár keletkezett, a bányafelügyeletnek a vizsgálatot a bejelentést vagy tudomásszerzést követően azonnal meg kell kezdenie.

(2) A bányafelügyelet vizsgálata nem érinti az engedélyesnek a baleset vizsgálatára vonatkozó, más jogszabályban előírt kötelezettségét.

(3) A vizsgálat a gazdálkodó szervezet intézkedésre jogosult képviselőjének távollétében is megkezdhető vagy folytatható.

7. § (1) A bányafelügyelet a vizsgálat során megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti a tevékenység folytatását.

(2) A bányafelügyelet a vizsgálatot más hatóság vizsgálatától függetlenül végzi, azonban az eljárás során a más hatósággal való együttműködést biztosítania kell.

(3) Az engedélyes köteles gondoskodni a vizsgálattal kapcsolatban felmerült szállítási, tárolási, őrzési feladatok teljesítéséről.

8. § (1) A vizsgálatot lezáró határozat tartalmazza:

a) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset okát,

b) a megállapított jogsértést és

c) az elrendelt intézkedést.

(2) Ha a súlyos üzemzavar vagy súlyos baleset megelőzéséhez szükséges intézkedés megtétele nem a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik, köteles annak megtételét a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezni.

(3) A bányafelügyelet

a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez,

b) szabálysértés gyanúja esetén szabálysértési feljelentést tesz, és

c) munkavédelmi vagy bányászati bírságot szab ki, valamint jogszabályban meghatározott, egyéb intézkedést tehet.

9. § A bányafelügyelet a vizsgálatot a helyszíni szemle és a gazdálkodó szervezet által 15 napon belül elvégzett vizsgálatról készített jelentés alapján lezárhatja, ha

a) a súlyos üzemzavar balesetet nem okozott, vagy a súlyos üzemzavar tervszerű üzemi tevékenység során következett be, és

b) a vizsgálat a súlyos üzemzavar okát feltárta és az újabb súlyos üzemzavar elkerülése érdekében a bányafelügyelet intézkedése nem szükséges.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

11. § Hatályát veszti a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet.