Néhány gondolat a munkavédelemről

A munkavédelem előírásainak megvalósítása és betartása minden munkavállalónak és a munkáltatónak érdeke és törvényi kötelezettsége. Ha Önnek legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény Önre is vonatkozik.

Magyarországon a munkavédelmi tevékenységet, szolgáltatás nyújtását megfelelő végzettséggel rendelkező (munkavédelmi technikus és szakmérnök) szakember végezheti. Kollégái rendelkeznek a szükséges munkavédelmi képesítésekkel.

A Fire Box Kft. a következő tevékenységekkel segíti az Ön cége számára munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségek ellátását:

• Munkavédelmi szabályzat készítése,
• Munkavédelmi oktatás megtartása, dokumentálása,
• Munkavédelmi oktatási tematika kidolgozása,
• Kockázatértékelések elkészítése,
• Egyéni védőeszközök juttatási rendjének kidolgozása,
• Soron kívüli ellenőrzés elvégzése;
• Folyamatos havi munkavédelmi szaktevékenység ellátása;
• Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének leszabályozása,
• Villamos biztonsági és érintésvédelmi felülvizsgálatok,
• Veszélyes gépek üzem behelyezése;
• Időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése;
• Munkavédelmi üzembe helyezés előkészítése;
• Mentési terv elkészítése;
• Súlyos munkabalesetek kivizsgálása;
• Időszakos helyszíni bejárások megtartása, dokumentálása.

A szakfeladatok ellátására 2004. május elseje óta minden munkáltatónak meg kell bíznia egy munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személyt. Cégénél ki kell alakítani egy megelőzési stratégiát, mint például a munkavédelmi szabályzat, amelyben a cég sajátosságaira jellemző munkavédelmi szabályok vannak lefektetve.

Ne pazarolja idejét! Ön összpontosítson a vállalata tevékenységi köréhez tartozó feladataira, ellátására, a munkavédelmi törvények értelmezését, nyomon követését és a feladatok ellátását bízza a Fire Box Kft. szakembereire!

Általános ismeretek

Alapfogalmak

A munkavédelem azon törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amelyek célja: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során.

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely :

1. a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetv
2. a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely

1. a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
2. b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
3. c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
4. d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
5. e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

 

Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

 

Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.

 

Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).

 

Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.

 

Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

 

Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

 

Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

 

Telephely: a tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző – helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.

 

Újraindítás: az olyan – munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett – munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek.

 

Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

 

Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a

– robbanó,

– oxidáló,

– gyúlékony,

– sugárzó,

– mérgező,

– maró,

– ingerlő,

– szenzibilizáló,

– fertőző,

– rákkeltő,

– mutagén,

– teratogén,

– utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is),

– egyéb egészségkárosító anyag.

Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.

 

Biztonságos és balesetmentes munkavégzés érdekében:

• A munkahely villamos felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen (kezelési utasítás, leírás szerint) használjuk, az esetleges hibák elhárításához szakember segítségét kérjük,
• A villamos csatlakozás vezetékét úgy kell kihúzni, a csatlakozó aljzatból, hogy egyik kézzel megtámasztásra kerüljön a konnektor, míg a másik kézzel a    dugaszoló villájánál húzzuk ki a vezetéket,
• Csak ép és sérülésmentes csatlakozó vezetékeket használjunk a villamos működtetésű felszerelési tárgyakhoz,
• Kerülni kell a jól földeltnek tekinthető fémtárgyak ( pl. radiátor, csővezeték, stb.,) és a villamos működtetésű berendezések, vagy több villamos működtetésű berendezés egyidejű, ún. kétkezes érintését.

• Villamos hőfejlesztőnek minősülő készüléket (pl. kávéfőző, rezsó, hősugárzó, stb., ) csak úgy szabad üzemeltetni, ha :
• alatta nem éghető anyagból készült alátét van,
• a bekapcsolt állapotot jelző és kapcsolóval (kismegszakítóval) ellátott konnektorba csatlakoztatják,
• éghető anyagtól távol helyezik el őket.
• A világítóberendezéseket évente tisztítani kell, hogy a megfelelő hatásfokot tudják teljesíteni,
• Minden balesetveszélyt jelenteni kell a tűzvédelmi megbízott részére, a megszüntetésére intézkedni kell,
• Be kell tartani a munkahelyi közlekedés szabályait. Ez nyugodt körültekintő közlekedést, a belső közlekedési rend figyelembevételét jelent.
• A munkahelyeken a munkavállalóknak tilos minden olyan magatartás, fegyelmezetlenség, játék, beugratás, szaladgálás, ijesztgetés, stb., ami mások munkájának zavarását idézi elő, valamint a biztonságos munkavégzést akadályozza.
• Nem szabad munka közben alkoholtartalmú italt fogyasztani,
• A képernyő előtti munkavégzést óránként 10 perces össze nem vonható szünetekkel kell megszakítani, továbbá a képernyő előtt végzett tényleges munkavégzés ideje a napi 6 órát ne haladja meg,
• Munka közben legalább 2,5-3 óránként 5-10 perc szünetet kell tartani, hiszen az íróasztal mellett, zárt levegőjű térben végzett munka egyoldalúan terheli meg a szervezetet,
• A munkahely levegőjét lehetőség szerint szellőztetéssel kell frissíteni kell, amely fokozottan érvényes a dohányzásra kijelölt zárt légterekre,
• A munkahelyi belső rendet a balesetek megelőzése érdekében meg kell követelni be kell tartani és tartatni,
• Munkaköri feladatokhoz köthető gépkocsi igénybevétel során be kell tartani a közlekedés szabályait
• Értekezleteken, konferenciákon biztosítani kell megfelelő pihenőidőt a felfrissülés miatt,
• Megfelelő számú dohányzóhelyeket kell kialakítani a munkahelyen.

 

Egyéni védőeszköz biztosítása

Az egyéni védőeszköz meghatározása, beszerzése és dokumentált ( munkavállaló által dátum szerint elismert ) átadása a munkáltató feladata. Az átadott védőeszközök a gazdasági társaság tulajdonában állnak. A védelmi képesség bárminemű csökkenésekor az egyéni védőeszközt soron kívül ki kell cserélni. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények és munkafeltételek biztosítása érdekében baleseti kockázatot jelentő tevékenység kizárólag megfelelő védelmi képességű védőeszközben végezhető, ezért a kiadott védőeszköz használatát meg kell követelni. Az átadott egyéni védőeszközt a munkavállaló köteles rendszeresen viselni és köteles mindent elkövetni a védőképesség megóvása érdekében. Szándékos rongálás esetén a munkavállaló kártérítésre kötelezhető. Az egyéni védőeszközök lehetőség szerinti tisztítása, karbantartása a munkavállaló feladata. Az egyéni védőeszközt a munkahelyről hazavinni nem lehet.

Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. 

A gazdasági társaság vezetőjének kell gondoskodni arról, hogy a védőeszközök a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban legyenek. 

Ugyancsak a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását. 

Munkaruha biztosítása:

A 2012 I. tv. „A Munka Törvénykönyvéről” szabályozza a munkaruha biztosításának kötelezettségét.

 2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.

A munkaruhának – ellentétben az egyéni védőeszközzel, amelyet védőképesség-csökkenés esetén azonnal cserélni kell – kihordási ideje van. A használatra átadott munkaruha a kihordási idő lejártáig a munkáltató tulajdona, azonban a kihordási idő elteltével a munkavállaló tulajdonába kerül. Ha a munkavállaló igényjogosultsága a munkaruházat viselési idejének letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre a munkaruha időarányos árának megfizetését – kivéve, ha a munkavállaló nyugállományba vonul – a  munkáltató kérheti. 

 

Munkavédelmi alaptörvény

A munkavégzésre vonatkozó előírásokat a 2012 I. törvénnyel kiadott Munka Törvénykönyve, valamint az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi  törvény szabályozza.

A törtvény tartalmazza a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit.

Munkavédelem célja: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.

A munkaképesség megóvása lényegében a testi épség megőrzését jelenti, amelyben a munkavédelem egyik fő területe a balesetelhárítás. Napjainkban egyre nagyobb szerepet nyer az „egészség megóvás” vagyis a másik fő terület a munkaegészségügy. Ennek célja nem a baleset megelőzés, hanem az ártalmak kockázatainak (pl. zaj, légszennyeződés, sugárzás, vegyihatás) felderítése, megelőzése, hatásuk csökkentése, illetve kiküszöbölése és ezzel együtt optimális munkahelyi komfort körülmények (fűtés, szellőzés, világítás, stb.) megteremtése.

 

A Munkavédelmi Törvény a Munkáltató részére feladatként rója ki, hogy „…a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett Munkavállalókkal meg kell ismertetni…” ( pl. oktatási anyag, plakát, stb.,)

 

Munkáltató munkavédelmet érintő kötelezettségei

• Biztosítják a biztonságos munkavégzés tárgyi (munkaeszközök, egyéni védőeszközök), személyi (pl.: megfelelő képzettség, alkalmassági vizsga, munka-, tűzvédelmi oktatások, védőoltások) és szervezeti feltételeit (pl.: elegendő létszám, pihenőidő).
• Baleset esetén jelentenek az cégvezetőnek és a munkabiztonsági szakembernek, továbbá segítik a baleset körülményeinek felderítését.
• Kötelesek a tudomásukra jutott rendellenességeket kivizsgálni, elhárításukról intézkedni, közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani illetve megtiltani.
• Intézkednek, hogy munkaterületükön minden dolgozó megismerje és betartsa a munkavédelmi előírásokat.
• Eltiltják a munkavégzéstől aki:
  • az általános munkarend ellen sorozatosan vét;
  • alkohol hatása alatt áll;
  • saját hibájából figyelmeztetés ellenére nem vesz részt oktatáson, előírt orvosi vizsgálaton;
  • védőberendezést szándékosan kiiktat, illetve nem használ;
  • részére előírt és kiadott védőfelszerelést, egyéni védőeszközt nem használ.

 

Munkavállaló, kötelességei

Köteles, :

• A munkahelyén megfelelő időben a munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, a munkavégzés alatt nem állhat semmilyen tudat tompító, tudatmódosító szer hatása alatt (alkohol, kábítószer, munkavégzés biztonságát befolyásoló gyógyszer)
• Köteles munkatársaival együtt működni és munkáját úgy végezni, hogy az saját vagy más egészségégét és testi épségét ne veszélyeztesse.
• A rendelkezésére bocsátott munkaeszközt, védőeszközt valamint védőberendezéseket a munkavédelmi követelményeknek megfelelően használni, azok biztonságos állapotáról a munkakezdés előtt meggyőződni. A munkavállaló a védőeszköz használatáról önkényesen nem mondhat le.
• Önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.
• Köteles tevékenyen részt venni és közreműködni a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében, kivizsgálásában.
• A munkaterületén a fegyelmet, a rendet és tisztaságot megtartani, a hiányosságokat, veszélyeztetéseket a tőle elvárható módon megszüntetni, vagy felettesétől erre intézkedést kérni.
• A balesetet, sérülést, foglalkozási ártalmat, vegyi anyag által elszenvedett többletterhelést vagy megbetegedést, rosszullétet felettesének azonnal jelenteni.
• Veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a felettesét azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől.
• A munkakörének betöltéséhez szükséges, ill. elrendelt orvosi alkalmassági vizsgálaton és munka-, ill. tűzvédelmi oktatáson részt venni, az előírt védőoltásokat felvenni.
• Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Ilyen veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések működésképtelensége, ill. hiánya. Ezért a munkavállalót hátrány nem érheti.

 Joga van ahhoz, hogy:

• a munka biztonságos végzéséhez szükséges védőfelszereléseket, munka és védőeszközöket, az előírt tisztálkodó szereket, védőitalt, védőoltást a rendelkezésére bocsássák,
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását,
• szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását,
• írásbeli tájékoztatót, ha rákkeltő anyaggal érintkezhet a munka alatt.
• munkavédelmi tárgyú észrevételeket, javaslatokat tegyen, újítási javaslatokat beadjon.
• a nem egyértelmű munkautasításokhoz többlet információt kérjen.
• megtagadhatja a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ilyen veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, ill. hiánya. Ezért a munkavállalót hátrány nem érheti.

 

Juttatások:

(egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek)

• megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet valamint az öltözködési, tisztálkodási, elsősegély-nyújtási, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget kell a munkáltatónak biztosítani.
• A munkavállalót védőöltözettel és egyéni védőeszközökkel kell ellátni, ha munkakörében egészségét vagy testi épségét károsító hatás léphet fel vagy közegészségügyi szempont indokolja.
• Csak munkavédelmi minősítéssel ellátott – – egyéni védőeszköz beszerzése megengedett. Az egyéni védőeszközt a munkáltató biztosítja.
• Az egyéni védőeszköz, védőital juttatás rendje az Egyéni védőeszköz juttatási rendben található.
• Aki nem viseli a védőeszközt, az nincs munkára alkalmas állapotban, tehát azonnal hazaküldhető (ugyanúgy, mintha ittas lenne). A munkanap ilyenkor nem kerül kifizetésre!

Munkahelyi kockázat és az ellenőrzések:

A Munkáltató a munkavédelmi jogszabályok, szabványok ismeretében kockázatértékelési eljárás keretében vizsgálja a munkahelyen fellépő kockázatokat és meghatározza az ellenük való védekezés módját. A Munkáltató előírások betartását, ill. a munkakörülményeket rendszeres munka-, és tűzvédelmi bejárásokkal ellenőrzi vissza és teszi meg a szükséges javító intézkedéseket.

 

A munkavállaló munkahelyére vonatkozó részletes ismeretek

Képernyős munkakör: 50/1999 EüM rendelet

A képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményekről:

Képernyős munkakör fogalma: Olyan munkakör melyben a munkavállaló napi négy órát meghaladóan a monitor képernyőjének figyelésével tölti (képernyős eszközön végez munkatevékenységet).

Képernyős eszközök: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól

-Monitor, tv

 

 Orvosi vizsgálat: Évente ismétlődő jelleggel orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni.

2 évente az orvosi vizsgálat során látás vizsgálatot is kell végezni.

Ha a látásvizsgálat során a vizsgáló orvos látásromlást állapít meg akkor éleslátás biztosító szemüveget kell a munkavállalónak biztosítani.

Látás panasz esetén a munkavállaló kezdeményezheti a látásvizsgálat elvégeztetését a munkáltatójánál.

 

 Munkavégzés szabályai:

A munkavégzés során óránként legalább 10 perces szünetet kell tartani, mely alatt más munkatevékenységet kell végezni és nem a monitor képernyőjét figyelni.

A tényleges képernyős munkavégzés összes ideje a napi 6 órát nem haladhatja meg.

 Kockázatok:

• Látásromlás
• (nem megfelelő monitor, tükröződés, pislogás reflex elmaradása)
• Pszichés megterhelés
• (fejletlen szoftver, irreális határidők)
• Fizikai állapotromlás
• (nem megfelelő munkapozíció, rossz testtartás)

  Ember-gép kapcsolat

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:

• a szoftver feleljen meg a feladatnak,
• a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,
• a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,
• a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
• alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,
• a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.

Biztonságos munkavégzés személyi feltételei

Egészségügyi feltétel : A munkavállaló olyan munkára alkalmazható, amelynek ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészséget, egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, az utódaira veszélyt nem jelent, és a munka ellátására egészségileg alkalmas. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

 

Szakmai feltétel : A munka elvégzéséhez megfelelő szakképesítésű és számú munkavállalót kell biztosítani, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, jártassággal.

 

Szervezési feltétel: Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

 

Oktatási feltétel :Gondoskodni kell arról, hogy szakmai képzés keretében a szükséges ismeretanyag megszerezhető legyen.

 

Munkabaleset jelentése

• A munkavállalót ért balesetet, sérülést, rosszullétet köteles a közvetlen felettesének, és ha van rá lehetősége az elsősegélynyújtónak jelenteni.
• A vezető intézkedik az elsősegélynyújtásról, ha addig még nem történt meg az ellátás, továbbá a szükséges intézkedések meghozatáláról. Pl. Mentő értesítése, céges autóval szakrendelőbe szállítás, egyéb.
• Továbbá értesíti a munkavédelmi megbízottat az eseményről.
• A munkavédelmi megbízott az eseményt jegyzőkönyvezi, kivizsgálja, hogy és miért történhetett a baleset.
• Megelőző intézkedéseket hoz, hogy több hasonló jellegű baleset ne történhessen.
• A 3 napon túl gyógyuló sérülés esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvet megküldi a Munkavédelmi Felügyelőségnek, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

Munkahelyi baleset esetén, ha a sérült munkavállaló betegállományba szorul, akkor 100% táppénzes ellátásban részesül!

 

 

 

Teendők baleset esetén:

 A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti a szakszerű orvosi ellátást. Minden sérültet, rosszulléten átesett embert orvosnak is meg kell mutatni. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget. A teendők lépésekben a következők:

1.) A munkavállalók a legkisebb sérülést és balesetet is kötelesek a közvetlen munkahelyi vezetőjüknek jelenteni.

2.) Intézkedni kell a sérült ellátásáról. Az eszméletlen beteget biztonsági (stabil) oldalfekvésbe helyezzük, friss levegőt biztosítunk, arcát finoman ütögetjük, hideg vízzel is fröcskölhetjük, ruházatát, nyakkendőjét meglazítjuk, és orvosi segítséget hívunk. Eszméletlen, nem lélegző betegnél a vérkeringést és a légzést el kell indítani. A lélegeztetést és szívmasszázst elsősorban tanult elsősegélynyújtó, orvos, vagy ápoló végezze.

3.) Gondoskodni kell a helyszín változatlanul hagyásáról, illetve megőrzéséről vagy annak rögzítéséről.

4.) A súlyosabb sérülésekhez mentőt kell hívni a 104-es telefonszámon.

5.) Értesíteni kell a munkavédelmi megbízottat, a baleset kivizsgálásának megkezdése céljából.

6.) Baleseti naplóba be kell jegyezni a baleset tényét.

 

Baleset fogalma/csoportosítása:

Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatást értjük, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, vagy más egészség károsodást, illetőleg halált okoz.

Munkabaleset: Minden olyan sérülés, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, a munkaterületen belül- vagy azon kívül ért, ha az a munkáltató érdekében végzett tevékenységre irányul. Nem munkabaleset az a sérülés, amely kizárólag a sérült ittassága, engedély nélkül végzett munka, rendbontás, vagy öngyilkossági kísérlet során következik be.

Üzemi, úti baleset: Nem tekinthető munkabalesetnek, csak üzeminek, az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Az ilyen balesetek nem tartoznak a munkavédelem tevékenységi körébe.

 Baleset esetén minden munkavállaló:

• Jelentse az munkahelyi vezetőjének,
• Törekedjék az orvosi ellátás igénybevételére,
• Az orvosnak jelezze, hogy munka, vagy üzemi baleset történt.
• A munka és üzemi balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a munkavállaló 100 %-os táppénzre jogosult.
• Egyéb károk bejelentését, kárigény bejelentő lap kitöltésével lehet megkísérelni a munkáltatónál, vagy a károkozónál.

  Áramütéses sérült ellátása:

A teendők elvi sorrendje:

• Kiszabadítás az áramkörből.
• Elsősegélynyújtás.
• Az orvos vagy a mentők értesítése.
• A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).
• A munkahelyi vezetők értesítése.

 

A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!)

Kiszabadítás az áramkörből: Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse!

A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír).

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes.

 

Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér, vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet!

Elsősegélynyújtás: Kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni.

Munkakör	Irodai asszisztens
Tevékenység leírása:	Veszély:
Anyagmozgatás 0-5kg.	Eseti jelleggel végzett anyagmozgatás. Mappák, nyomtató papír, stb. mozgatása. Hát, izomhúzódás, sérülés veszély.
Anyagmozgatás 0-5kg.	A mozgatott anyag leejtéséből származó lábsérülés veszély.
Képernyős munkavégzés	Napi négy órát meghaladóan a képernyő monitorának figyelését végzik a munkájuk során. Szem látásának romlási veszélye.
Képernyős munkavégzés	Helytelen testtartás esetén, hát, nyak izom fájdalom, idővel reumatikus fájdalmak kialakulása.
Képernyős munkavégzés	Fokozott pszichés megterhelés.
Ollóval végzett tevékenység	Vágás veszély.
Tűzőgép, papírlappal, papírvágó késsel, stb. végzett tevékenység	Vágási, szúrási veszély.
Egyéb eszközök használata	Éles, hegyes eszközök által okozott szúrásos sérülés.
Lépcsőn történő közlekedés	Lépcsőn történő közlekedéssorán egy rossz, vagy rosszul időzített lépés következtében fenn áll a megbotlás és el ill. leesés veszélye.
Közlekedés a munkaterületen	Rossz lépés következtében történő megbotlás, elesés. Vagy elesés nélküli izomsérülés.
Fénymásolásai, nyomtatási tevékenység	Kézsérülés veszély. Másológép tetejének lecsapódása, nyomtatóba történő papírbehelyezés.
Fiókok, szekrényekbe történő be vagy kipakolás	Kéz, ujj becsípődés a szekrényajtó vagy fiók becsukásakor

A teendőket a károsodás mértéke határozza meg:

1.Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a  segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!

2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez  az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.

3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak.
Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobb karját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés). Percenként 17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál.

4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halál állapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.
Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.
A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. Lehet, hogy a feladat megerőltető, de a kitartással megmenthetsz egy embert!

 

Irodai asszisztens munkakörben fellépő veszélyek ismertetése

Elsősegélynyújtás

Az elsősegélynyújtás célja

Az előírások szerint a munkahelyeken képzett elsősegélynyújtónak kell lenni, továbbá szükséges az elsősegélynyújtó hely, amelyről tájékoztató táblát kell kihelyezni. Az előírásoknak a körülmények mérlegelésével felel meg a munkáltató. Van tehát ahol ez így betartásra kerül, más esetben ehhez felhasználja az üzemorvost, és igénybe veheti a közeli egészségügyi intézményt.

Elsősegély nyújtó felszerelés:

Az elsősegélynyújtás célja : Az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy  haladéktalanul – addig is amíg részére a szükséges orvosi ellátás biztosítható – egészségi állapotának helyreállítása, illetőleg rosszabbodásának magakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön. Szükség esetén minden dolgozó köteles képességeinek megfelelően a dolgozó társát elsősegélyben részesíteni.

Az elsősegélynyújtást végző és az abban közreműködő dolgozó a jelenlévő legmagasabb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy rendelkezései szerint kötelesek eljárni.

 

         Az elsősegélynyújtó :

• Legyen biztos, megnyugtató, határozott,
• Emberséges és gyengéd,
• Gyorsan tudjon tájékozódni,
• A helyszín érintetlenül hagyását biztosítsa,
• A sérültet megfelelően helyezze el,
• Biztosítson friss levegőt

Közvetlen életveszély esetén az életmentést meg kell kezdeni a helyszínen, az ellátó

A munkahelyi elsősegélynyújtók kijelöléséről, azok kiképzéséről és továbbképzéséről, az oktatáshoz szükséges anyagok, eszközök biztosításáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. A kiképzés megszervezése – oktatási intézmény bevonása hiányában – a szervezeti egység vezetőjének feladata.

Munkáltató köteles elsősegélynyújtással nyújtással megbízott munkatársat biztosítani:

• 1 fő: 6-50
• 2 fő: 51-100
• 3 fő: 101-200
• 4 fő:201-400
• 5 fő: 401 felett

 

A jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kialakított munkáltatói szabályozás előírja, hogy a kijelölt elsősegélyhelyet „ELSŐSEGÉLY” feliratú tábla kifüggesztésével, az érintett munkavállalók számára jól láthatóan meg kell jelölni.

Nagyobb munkahelyeken – a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslata esetén – feltűnő helyen kifüggesztett jelzéssel jelezni kell, hogy az elsősegélyhely hol van. Az elsősegélyhelyen fel kell tüntetni az oda kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtók nevét és telefonszámát. Ha a munkahelyen több műszakban dolgoznak, a táblán műszakonként fel kell tüntetni ezeket az adatokat.

 

Anyagmozgatás biztonságtechnikája

Kézi anyagmozgatás

A teher emelésekor a következő technikát alkalmazza:

• Lábait helyezze a teher két oldalára úgy, hogy a teste a teher fölött legyen (ha ez nem kivitelezhető, törekedjen arra, hogy a teste a lehető legközelebb kerüljön a teherhez)!
• Emeléskor használja a lábizmait!
• Egyenesítse ki a hátát!
• A terhet húzza a testéhez a lehető legközelebb!
• Egyenes, lefelé fordított karokkal emelje fel és vigye a terhet, kerülve a gerinc illetőleg a törzs elcsavarodását!

 

Tolás és húzás:

Fontos, hogy:

• a tolást és húzást a test saját súlyával végezze; toláskor dőljön előre, húzáskor dőljön hátra;
• biztosan álljon a talajon, hogy előre/hátra tudjon dőlni;
• kerülje a hát csavarását és hajlítását;
• az anyagmozgató eszközöknek legyen fogantyúja/markolata, hogy a kezével erőt tudjon kifejteni; a fogantyú a váll és a derék magassága között legyen, hogy megfelelő, nem megterhelő testtartással tudja tolni/húzni;
• az anyagmozgató eszközöket tartsák jól karban, hogy a kerekek mérete megfelelő legyen, és akadálymentesen guruljanak;
• a padló kemény, egyenletes és tiszta legyen.

 

Villamos berendezésekre vonatkozó előírások

Törött, repedt, csorbult dugaszoló aljzatot és csatlakozót, kapcsolót, vagyis hibás szerelvényt és készüléket nem szabad használni! Az elektromos szerelvényeket és készülékeket a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, hiba észlelése esetén jelezni kell a közvetlen vezetőjének. Továbbá ezt kell tenni üzemzavar, rendellenesség vagy meghibásodás esetén is! A hiba javításáig a készüléket tilos bekapcsolni!

• Nedves kézzel elektromos készüléket és szerelvényeit megérinteni tilos!

 

• Az elektromos berendezések kábelvezetését úgy kell megoldani, hogy balesetet ne okozzanak. Pl. szék lába ne tudjon beleakadni, közlekedési utat ne keresztezzen.

 

• Minden villamos gépet és berendezést a munka befejezése, illetve a használat után feszültség mentesíteni kell. Kivételt képeznek azon berendezések, melyek felügyeletet nem igényelnek (pl. hűtő).

Tárolásra, raktározásra vonatkozó előírások

• Tárolásra szolgáló állványokon a megengedett maximális terhelhetőséget jól látható helyen, maradandó felirattal fel kell tüntetni. A megengedett terhelést még ideiglenesen sem szabad túllépni.

 

• A raktározott anyagokat úgy kell elhelyezni a raktárban, hogy a közlekedési útvonalat, a raktárban elhelyezett tűzoltó, tűzjelző berendezéseket valamint villamos kapcsolószekrényeket szabadon hagyjuk.

 

• Az anyagokat csak olyan mennyiségben szabad egymásra helyezni, hogy a rakat állékonysága megfelelő legyen!

Biztonságtechnikai jelek, piktogramok:

Veszélyes anyagok Ha a termék csomagolásán, adatlapján az alábbi piktogramok közül akár egyet is találunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a termék veszélyes készítménynek minősül.

Biztonsági Adatlapok: a veszélyes készítmények biztonságos használatához, raktározásához, megsemmisítéséhez stb. szükséges összes fontos információt tartalmazó dokumentum.

R és S (2015. nyarától: H és P) mondatok: R(H) a veszélyes készítmény kockázataira utaló mondatok (pl.: R11 – tűzveszélyes) S(P) a biztonságos használatra, kezelésre utaló mondatok (S1 – elzárva tartandó), vannak összetett R és S mondatok is.

A különböző vegyi anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek, gyűjtésük külön, erre a célra létesített gyűjtőedényekben történik.

A kommunális hulladék gyűjtésére külön gyűjtőedény áll rendelkezésre.

A veszélyes hulladék és a kommunális hulladék nem keverhető!

Képernyő előtti munkavégzés szabályai

• A képernyő előtti munkavégzés jogszabályi hátterét jelenleg az 50/1999. (XI.3) EüM rendelet jelenti.
• Óránként 10 perc nem képernyő előtti munkavégzés.
• Munkakör betöltése előtt szem-, és látásvizsgálat, ezt követően 2 évente ill. azonnal ha látási panaszok a munkavégzéssel kapcsolatba hozható.
• A munkavállaló éles látását biztosító szemüveg ellátásért a munkáltató a felelős.
• A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fény visszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okoz.
• A számítógép billentyűzete könyök magasságban legyen.
• Alsólábszár – felsőlábszár – törzs derékszögben követik egymást.
• A képernyőt a vízszinteshez képest lefele 20° döntéssel nézzük

A segédeszköz nélküli anyagmozgatás veszélyei, ártalmai

Súlynormák:   

Felnőtt férfi: 18 év feletti. 40 kg, sík terepen 90 méteres távolságra, 10 %-os emelkedő esetén 30 métere.

Női munkavállaló 18. életévét betöltött maximum 20 kg-ot emelhet és vihet sík terepen 40 méteres távolságra.

Az emelést egyenes derékkal, a gerincoszlophoz mennél közelebb kell végezni. (minden esetben melegítsünk be)

 

Az Iratmegsemmisítő veszélyei  

A gép üzembe helyezése előtt figyelmesen olvassa el a kezelési utasítást, és tartsa be a biztonsági előírásokat. A kezelési utasításnak mindig elérhetőnek kell lennie!

 

 

Gyerekek a gépet nem kezelhetik!

 

 

Vigyázat! Ne nyúljon a vágószerkezet papírbehúzó nyílásába!

 

 

 

 

Vigyázat! A hosszú haj beakadhat a vágószerkezetbe!

 

 

 

 Legyünk elővigyázatosak a szabadon lógó ékszerekkel,mert a vágószerkezet elkaphatja!

 

 

 

Legyünk elővigyázatosak a nyakkendővel, és más laza ruházattal, mert a vágószerkezet elkaphatja!

 

 

 

Tűzőkapocs és gémkapocs NEM helyezhető a gépbe, mert annak behelyezése esetén a készülék vágószerkezete károsodhat!

Az iratmegsemmisítő helyes használata:

• Húzzuk ki a hálózati csatlakozót a konnektorból, ha kiürítjük a hulladéktartályt,
• Ne használjuk a készüléket, ha hibás a hálózati kábel vagy a csatlakozó, – ha hibásan működött, vagy valamilyen formában működésképtelenné vált.
• Ne alakítsuk át a hálózati dugót, mert az a helyes elektromos csatlakozásra van kialakítva.
• Ne használjuk a készüléket víz közelében.
• Az iratmegsemmisítőt gyermekek által el nem érhető helyen használjuk, és
• tároljuk.
• Ne használjunk aeroszolos tisztítót.
• Ne próbáljuk magunk javítani a készüléket! Ha a készülék javításra vagy cserére szorul,forduljunk szakemberhez a segítségért!
• Az iratmegsemmisítő mindennemű, általában az irodában használatos papírdokumentumot szét tud vágni. Nem alkalmas azonban vastag kartonpapír, műanyaglap, vagy egyéb anyagok szétvágására.
• Megsemmisítés előtt a gémkapcsokat és a tűzőkapcsokat távolítsa el a dokumentációról!
• A sérülések elkerülése érdekében tűzőkapocs esetén egyszerűen tépje le a papír sarkát.
• Papírelakadás esetén kapcsoljuk hátramenetbe a készüléket, az ábrának megfelelően, amíg a papír teljesen ki nem jön a papíradagoló nyílásból. Egyes esetekben párszor váltakozva ELŐRE és HÁTRA kell kapcsolni a kapcsolót ahhoz, hogy a vágószerkezetből kiszabaduljon a papírmaradék is.
• Amennyiben a készüléket huzamosabb ideig nem használjuk, kapcsoljuk ki azt.