Fire Box Kft.

Munkavédelem, Tűzvédelem és Környezetvédelem

Firebox / Hírek / MUNKAVÉDELEM: Mekkora terhet lehet segédeszköz nélkül szállítani?
MUNKAVÉDELEM: Mekkora terhet lehet segédeszköz nélkül szállítani?

……….

MUNKAVÉDELEM: Mekkora terhet lehet segédeszköz nélkül szállítani?

A korábbi időszakban a „Közlekedési baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról” szóló 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet szabályozta az anyagmozgatási normákat az alábbiak szerint:

4.25 Anyagmozgatási normák

4.25.1 Általános előírások

Rendszeres rakodási és szállítási munkára alkalmazás előtt a dolgozókat előzetes orvosi vizsgára kell küldeni, és az orvossal részletesen közölni kell, hogy a rakodási és szállítási munkán belül milyen tevékenységre – lapátolás, zsákolás, darabáru-rakodás, gép-, szén-, vegyianyag-szállítás stb. – kívánja a munkáltató alkalmazni.

Anyagmozgatási és szállítási munkára való beosztásnál a csökkent munkaképességűek esetében az Mt. V. 10. §-ában, a terhes nők esetében az Mt. V. 12. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni.

A fiúk 14, a lányok 16 éves korig egyáltalán nem, a fiúk 14-16 éves korig, a lányok pedig 16-18 éves korig rendszeresen rakodással és szállítási munkával nem foglalkoztathatók.

A fiúkat 14-16, a lányokat 16-18 éves korig az esetenkénti, nem rendszeres anyamozgatási és rakodási foglalkoztatás mellett is legfeljebb 15 kp-os darabáruk rakodásánál és csomagolásánál szabad foglalkoztatni. Anyagmozgatással munkaidejüknek legfeljebb 50%-át tölthetik.

4.25.2 Teheremelés és -szállítás segédeszköz nélkül

A fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig sík talajon, kézben 15 kp-ot, ketten 30 kp-ot emelhetnek és vihetnek.

Ha a teherszállítás emelkedőn történik, az egyedi szállításnál a súlyhatárokat 1%-os emelkedőnél 10 kp-ra, 2%-os emelkedőnél 5 kp-ra kell csökkenteni.

2%-nál nagyobb emelkedőnél a fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig segédeszköz nélküli teherszállítást nem végezhetnek.

A fiúk 16-18 éves korig, és a 18 évesnél idősebb nők sík talajon, kézben 20 kp-ot, ketten 40 kp-ot emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 m távolságra.

A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kp-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kp-ig, sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kp-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kp-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet.

A 200 kp és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni.

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltam a fentieket:

Fiúk / férfiak

 

Lányok / Nők

 

Kor

Előírás

Kor

Előírás

14 éves korig

egyáltalán nem

16 éves korig

egyáltalán nem

14-16 év

rendszeres rakodással és szállítási munkával nem foglalkoztatható

16-18 év

rendszeres rakodással és szállítási munkával nem foglalkoztatható

esetenkénti nem rendszeres anyagmozgatás és rakodási foglalkoztatás mellett is legfeljebb 15 kg-os darabárúk rakodásánál és csomagolásánál foglalkoztatható

esetenkénti nem rendszeres anyagmozgatás és rakodási foglalkoztatás mellett is legfeljebb 15 kg-os darabárúk rakodásánál és csomagolásánál foglalkoztatható

anyagmozgatással munkaidejük legfeljebb 50 %-át tölthetik

anyagmozgatással munkaidejük legfeljebb 50 %-át tölthetik

16-18 év

sík talajon kézben 20 kg-ot ketten 40 kg-ot emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 méter távolságra

18 évnél idősebb

sík talajon kézben 20 kg-ot ketten 40 kg-ot emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 méter távolságra

18 éven felül

Legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet sík terepen 90 méter 10 %-os emelkedés esetén 30 méter

Lépcsőn legfeljebb 3 méter magasságig 50 kg-os teher szállítható, ennél magasabb szintre 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet.

 

 

200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhet emelni, szállítani csak megfelelő szállító, azaz rakodó eszközzel szabad végezni.

A fenti jogszabály hatályon kívül van, helyette olyan jogszabály amely ilyen egzakt módon meghatározza a terheket nem került kiadásra, a gyakorlatban – sajnos nem éppen a hatályos jogi szabályozás szerint – de ezek a határértékek vannak jelenleg is elfogadva a köztudatban.

A jelenlegi szabályozás „az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről” szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet figyelembe veszi a munkavállalók egyedi fizikai állapotát, teherbíró képességét és a foglalkozás egészségügyi szolgálat hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy melyik munkavállaló milyen anyagmozgatási tevékenységgel bízható meg, az alábbiak szerint:

3. § (1) A munkáltató műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával

 

a) kiküszöböli a kézi tehermozgatást, ha ez nem oldható meg

b) a tevékenységgel járó kockázatot – az 1. számú melléklet szerinti tényezők figyelembevételével – (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a lehető legkisebbre csökkenti.

(3) A munkaköri alkalmasság orvosi véleményezése során a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, illetve a munka elrendelésekor a munkáltató a 2. számú melléklet szerinti egyéni kockázati tényezőket figyelembe veszi.

1. számú melléklet a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez

A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők

1. A teher jellemzői

A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher

– túl nehéz vagy túl nagy,

– nem kézreálló vagy nehéz fogni,

– instabil vagy tartalma elmozdulhat,

– olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni,

– körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.

2. Szükséges fizikai erőkifejtés

A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás

– túl megerőltető,

– csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető,

– a teher hirtelen elmozdulhat,

– a test labilis helyzetében következik be,

– ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.

3. A munkakörnyezet jellemzői

A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha

– nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához,

– a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni,

– a padozat vagy a láb megtámasztása labilis,

– a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.

4. A tevékenység követelményei

Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt:

– főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés,

– a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen,

– az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak,

– a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.

2. számú melléklet a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez

A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő
egyéni kockázati tényezők

A munkavállaló megnövekedett hátsérülése kockázatával kell számolni, ha

a) fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére,

b) olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia),

c) a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel,

d) nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal.

Az a)-b) pontban felsorolt tényezőkre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése során különös figyelmet kell fordítani.

Országos lefedettség


Fire Box Kft.
2600 Vác, Avar utca 5.
+36 27/501-175
firebox@firebox.hu
©2016

Weboldal készítés | Arculattervezés

Bisnode tanusitvany