Az állások nagy hányadában állandó munkaeszköz a számítógép, vagy laptop. Sokaknak pár év után szemüveg kell, végül egyre erősebb dioptriák. Pedig a jogszabály ad némi biztosítékot arra, hogy munkánk folytán ne váljunk feltétlenül szemüvegessé, például, hogy 50 perc után, 10 percre fel kellene állni a monitor mögül.
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit a 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet határozza meg. A Rendelet hatálya azon munkavállalóra terjed ki, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ.
Akkor mennyi időt tölthetünk a képernyő előtt?
A Rendelet általános szabályaként a munkáltatónak úgy kell a munkafolyamatokat megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést:
- óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá,
- a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg [4. § (1) bek.].
Összességében e rendelkezés azt is jelenti, hogy a munkáltatónak – az alapvetően számítógéppel ellátható munkakörökben, a példánk szerint, általános napi teljes munkaidőben és egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozó – munkavállalója számára valamennyi munkanapon munkaidejének legalább 1/6-ában nem képernyő előtti munkavégzéssel ellátható tevékenységet kell találnia. Önöknél betartják ezt a szabályt?
És akik a képernyő mögött maradhatnak
A Rendelet szerint, amennyiben a képernyő előtti munkavégzés 50 perc utáni legalább 10 perces megszakítása:
- a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti (pl. a biztonsági őr a képernyőn figyeli az őrzött objektumot), vagy
- az adott technológia (pl. megszakítás nélküli tevékenység végzéséhez kapcsolódó képernyős munkahely) miattnem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan, a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel.A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc.
Orvosi vizsgálat és szemüveg
A munkáltató köteles – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését:
- a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
- ezt követően kétévenként, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.A munkavállaló az időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően köteles a szem- és látásvizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. Minderre kerül sor, ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. A dolgozó szemüveggel való ellátása természetbeni juttatás helyett olyan módon is történhet, hogy a szemüveget a munkavállaló vásárolja meg, de a munkáltató nevére szóló számlában szereplő szemüveg vételárát vagy annak egy részét a munkáltató megtéríti. A munkáltató megtérítési kötelezettsége az éleslátást biztosító két szemüveglencsére és annak rendeltetésszerű használatát biztosító szemüvegkeretre értendő .
