2. melléklet
a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez
A gyártó létesítmények biztonsági távolságának meghatározása
1. A gyártó létesítmény „RV-besorolású” építményének környezetében mind a létesítményen belüli „RV-besorolású” vagy tűzveszélyességi osztályú építmény, mind a külső létesítmény, építmény irányában megtartandó biztonsági távolságokat a következő képlet alapján számítással kell meghatározni:
„R” – a biztonsági távolság, m-ben,
„M” – az egyidejűleg felrobbanó robbanóanyag-mennyiség, kg-ban,
„E” – a felrobbanó robbanóanyag 1. függelék szerinti TNT egyenértéke,
„p” – a robbanási ütőhullám normál reflexiós dinamikus nyomásmaximuma, kPa-ban (abszolút nyomás), amelyet a védendő építményre, létesítményre a 2. függelékben meghatározott követelményként támasztott számszerű értékben kell a képletbe behelyettesíteni,
„n”, „k” – nagy számú robbantási kísérlet alapján megállapított tényezők 3. függelék szerinti értékei,
„C1„, „C2„, „Ci” – a robbanási ütőhullám terjedési irányában – a robbanás centruma és a védendő hely között – levő falak, védőfalak, védősáncok, domborzat, erdő 4. függelék szerinti csillapítási tényezői.
Az „RV-besorolású” építmény és a védendő építmény, létesítmény között megtartandó biztonsági távolságok kiszámításához – a védendő építményre megengedett robbanási nyomásmaximum és az ahhoz tartozó „n” és „k” tényezőknek a fenti képletbe való behelyettesítése útján kapott – következő képleteket kell alkalmazni:
a) a 110 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
| R110 = 2,9 x (10 x [(C1 x C2 x c x Cn)]0, 83 x (M x E)1/3 | (2) |
b) a 120 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
| R120 = 4,1 x (5 x [(C1 x C2 x c x Cn )]0, 69 x (M x E)1/3 | (3) |
c) a 130 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
| R130 = 4,1 x (3.3 x [(C1 x C2 x c x Cn)]0, 69 x (M x E)1/3 | (4) |
d) a 150 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
| R150 = 4,1 x (2 x [(C1 x C2 x c x Cn)]0, 69 x (M x E)1/3 | (5) |
e) az 500 kPa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához
| R500 = 3,85 x (0,25 x [(C1 x C2 x c x Cn )]0, 33 x (M x E)1/3 | (6) |
2. Azon a helyen, ahol a robbantás napi feladatokat képez, a környező építmény védelme érdekében a robbantás szeizmikus hatása ellen védő biztonsági távolságot is meg kell állapítani.
3. A robbanóanyag-raktár tárolási normáját kg-ban – a környező védendő építménynél megengedett robbanási nyomásmaximum alapulvételével – az (1) alapképlet „M”-re kifejezett, következő alakjának segítségével kell kiszámítani:
1. függelék a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez
A robbanóanyag TNT-egyenértéke
1. A robbanóanyag TNT-egyenértékét („E”) a következő módon kell kiszámítani:
2. Az ismeretlen TNT-egyenértékű iniciáló- és brizáns robbanóanyag, valamint a robbanóképes pirotechnikai keverék TNT-egyenértékét – méréssel megállapított vagy szakirodalomból vett robbanáshő, vagy a gyártó által megadott égéshő adataik alapján – az 1. képlet számítása szerint kell meghatározni.
2. függelék a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez
A robbanási ütőhullám, megengedett legnagyobb értéke a védendő építménynél, létesítménynél
A gyártó létesítményen belül védendő „RV-besorolású” vagy tűzveszélyességi osztályú építmény és szabadtér, valamint a védendő külső létesítmény, építmény – robbanási centrum felé eső – legközelebbi pontjainál, illetve tartózkodási helyein a robbanási ütőhullám nyomásmaximumának („p”) megengedett legnagyobb értékei a következők:
a) 110 kPa-nál (0,1 bar túlnyomásnál) kisebb
aa) a 9. § (2) bekezdésében felsorolt külső létesítménynél, építménynél,
ab) a robbanóanyag-megsemmisítő telep környezetében levő minden építménynél;
b) 110 kPa (0,1 bar túlnyomás) a 9. § (1) bekezdésében érintett külső létesítménynél, építménynél;
c) 120 kPa (0,2 bar túlnyomás)
ca) a gyártóüzemi központi építménynél (központi irodánál, műhelynél, raktárnál, laboratóriumnál és szociális épületnél),
cb) a 20 fő feletti létszámú nem gyártó létesítményi építménynél;
d) 130 kPa (0,3 bar túlnyomás)
da) a legfeljebb 20 fős létszámú nem gyártó létesítményi építménynél,
db) a 20 fő feletti létszámú gyártó üzemhez tartozó építménynél,
dc) a 10 fő feletti „RV besorolású” építménynél,
dd) a létesítményen belüli főközlekedési útnál és iparvágánynál;
e) 150 kPa (0,5 bar túlnyomás)
ea) a legfeljebb 20 fős létszámú gyártó üzemhez tartozó építménynél,
eb) a legfeljebb 10 fős létszámú „RV-besorolású” építménynél;
f) 500 kPa (4,0 bar túlnyomás)
fa) a robbanóanyag-raktárnál,
fb) a gyártó üzemhez tartozó, állandó munkahely nélküli segédanyag-raktárnál,
fc) a létesítmény külső kerítésénél.
3. függelék a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez
A kísérletileg meghatározott „n” és „k” tényezők számszerű értékei
| „p” Nyomástartomány (kPa) |
„n” | „k” |
| 101-110 | 0,83 | 2,90 |
| 111-150 | 0,69 | 4,10 |
| 151-400 | 0,52 | 4,60 |
| 401 felett | 0,33 | 3,85 |
4. függelék a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez
Épületszerkezet, műtárgy, domborzat, erdő stb. csillapítási tényezőinek számszerű értékei
| „C1” „C2” „Ci” csillapítási tényezők |
A robbanási ütőhullám nyomásának csillapítását eredményező épületszerkezet, műtárgy, domborzat, erdő stb. |
| 0,0 | az olyan vasbeton-építmény esetében, amelynek falai, födéme és ajtója a robbanási nyomásnak ellenáll |
| 0,0 | az olyan föld alatti építmény esetében, amelyből a robbanás nem képes kitörni a földfelszín fölé |
| 0,3 | a várható robbanásnak ellenálló vasbetonfal esetében, az árnyékolt irányban, ha a robbanás a vasbetonfal közelében következhet be |
| 0,4 | legalább 50 m szélességű, átláthatatlan, sűrű erdős sáv esetében, az erdős sáv irányában |
| 0,5 | két védősánc esetében, amelynek koronatávolsága nem kisebb a két védősánc átlagos koronamagasságának kétszeresénél |
| 0,5 | két vasbeton védőfal esetében, amelyek egymástól való távolsága nem kisebb a két védőfal magasságának középértékénél |
| 0,5 | az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű és a talajhullámok ismétlődnek |
| 0,5-0,7 | védősáncon átvezető alagút két töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) |
| 0,6 | két vasbeton védőfal esetében, amelyek 1 m-nél nagyobbak, de magasságuk középértékénél kisebb távolságra vannak egymástól |
| 0,7 | egyszeres védősánc vagy vasbeton védőfal esetében, amely akár a veszélyes, vagy akár a védendő építmény közelében van |
| 0,7 | az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű |
| 0,7 | az olyan sűrű erdős sáv esetében, amelyen keresztül a lombnélküli időszakban sem látható a védendő építmény |
| 0,8 | a 45°-nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében |
| 0,8-0,9 | védősáncon átvezető alagút egy töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) |
| 0,9 | a 30°-nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében |
| 0,9 | olyan fal esetében, amely a robbanástól várhatóan lerombolódik |
| 0,9-1,0 | védősáncon átvezető alagút törés nélkül (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) |
| 1,0 | a robbanás kifúvási irányában (falon levő nyílás, ajtó, ablak irányában), ha a kifúvás irányában nincs védősánc vagy vasbeton védőfal |
| 1,0 | a kifúvófal és kifúvófödém esetében |
