3. számú melléklet

a 17/1993. (VII 1.) KHVM rendelethez

GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

((Megállapította: 136/2004. (XII. 16.) GKM r. 1. §.))

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek meghatározása szempontjából kiterjed a szervezett munkavégzés keretében végzett gépjárműfenntartó tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen szervezeti vagy tulajdoni formában végzik.

1.2. A fegyveres erőkre, fegyveres testületekre a szabályzat hatálya annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

1.3. A Szabályzat alkalmazásában gépjárműfenntartó tevékenység a gépjárműveken ((1/1975. (II. 5.) KPM-BM egy. r.)) – kivéve a trolibuszokat – és ezek pótkocsijain (a továbbiakban együtt: gépjármű) végzett, a külön jogszabályban ((1/1990. (IX. 29.) KHVM r.)) meghatározott tevékenység.

1.4. A Szabályzat a gépjárműveken végzett javítási, fenntartási munkák biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket, tennivalókat írja elő. A Szabályzat nem tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés vonatkozásában jogszabályok és munkavédelmi tartalmú szabványok írnak elő.

A gépjárműfenntartó tevékenység végzésénél szükségessé váló különböző kiegészítő ipari szakterületek (gépi forgácsolás, hegesztés, fémszórás, lakatos, elektroműszerész stb.) egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásait is érvényesíteni kell.

1.5. A Szabályzat előírásai mellett a gépjárműfenntartó tevékenység tárgyi feltételeinek létesítése és a tevékenység végzése során figyelembe kell venni a tárgykörre vonatkozó jogszabályokban és más előírásokban meghatározott egyéb munkavédelmi, biztonsági előírásokat is.

1.6. A Szabályzat vonatkozásában munkavédelmi szabálynak minősül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-a szerinti meghatározásban a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. Pótkocsi, félpótkocsi: a Szabályzat alkalmazásában olyan jármű, amely gépjárművel történő vontatásra készült.

2.2. Veszélyes anyag: a gépjárműfenntartásnál alkalmazásra kerülő minden olyan anyag és készítmény, amelyek az Mvt. 87. § 12. pont hatálya alá esnek.

2.3. Szerelőakna: a padlószint alá süllyesztett árokjellegű munkahely, amelyből a gépjárművek alsó részein a gépjármű-fenntartási műveletek elvégezhetők.

2.4. Alsó munkaterek: a műhely szintje alá helyezett, a szerelőaknai tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek.

2.5. Görgős vizsgálópadok: a gépjármű álló helyzetében a kerekek forgatásával történő vizsgálatok végzésére kialakított berendezések.

2.6. Gépjárműemelők: vezetett teherfelvevő szerkezettel ellátott emelőberendezések. A teherfelvevő szerkezetet a tartóegység vezeti meg.

2.7. Veszélyes áruk: a Szabályzat értelmében azok az anyagok és tárgyak, amelyek az ADR ((20/1979. (IX. 18.) KPM r.)) hatálya alá tartoznak, valamint azok a szerves anyagok, élőlények és ezek elhalt egyedei, amelyek a környezetükre fertőzésveszélyt jelentenek, valamint a veszélyes hulladék ((16/2001. (VII. 18.) KöM r.)) és a települési hulladék ((213/2001. (XI. 14.) Korm. r.)).

2.8. Különleges anyagok szállítására szolgáló gépjárművek: a Szabályzat alkalmazásában azok a gépjárművek, amely esetenként vagy állandó jelleggel veszélyes árut, különösen:

• az ADR hatálya alá tartozó anyagokat, készítményeket, tárgyakat,
• veszélyes hulladékot,
• települési hulladékot (települési szilárd és folyékony hulladék),
• csomagolás nélküli élelmiszereket,
• élő állatokat,
• állathullát, állati eredetű hulladékot, illetve
• fertőző beteget,
• halottakat szállítanak.

2.9. Jelentős üzemzavar: a különleges anyagot szállító gépjármű közúton bekövetkező olyan mértékű üzemzavara, amely a gépjármű továbbhaladását tartósan akadályozza, vagy elhárítása a különleges szállítmány épségét veszélyezteti, illetve a szállítmány a javítást végző személyekkel, a gépjárművezetővel és a környezettel egészséget veszélyeztető kapcsolatba kerülhet.

2.10. Fertőtlenítés (dezinfekció): minden olyan eljárás, amely a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetve fertőzőképességük megszüntetésére szolgál.

3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

3.1. A munkáltatónak a gépjárműfenntartó tevékenységet a Szabályzatban meghatározottak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb jogszabályok, szabványok előírásai szerint úgy kell megszervezni, hogy a munkavégzés közben keletkező veszélyek a biztonságos munkavégzést ne akadályozzák, a munkát végzők egészségét ne veszélyeztessék.

3.2. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló az általa végzett mindenkori gépjárműfenntartó tevékenységről és a tevékenységhez kapcsolódó munkaeszközök használatáról – gépjárműtípus, munkaeszköz változás esetén is – elegendő és megfelelő oktatást kapjon az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekről ((Mvt. 55. §. 14/2004. (IV. 19.) FMM r.)). Az oktatásnak kapcsolódnia kell a keletkező új veszélyforrások ismertetéséhez.

3.3. A munkáltatónak szabályozni és jelezni kell azokat a munkahelyeket, ahol a gépjárműfenntartó szervezet munkavállalóin kívül a munkavégzés hatókörében más személyek nem tartózkodhatnak.

3.4. A munkavállaló köteles a munkavégzés során a Szabályzat előírásait, valamint a munkáltató által az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljából hozott intézkedéseket betartani, továbbá a szakképesítéséhez kapcsolódó munkavédelmi ismeretek szerint dolgozni.

3.5. Ha a munka tárgyában, a munkaeszközökben, valamint a környezetben olyan változások, hibák keletkeznek, amelyek a munkavégzés biztonságát veszélyeztetik, a veszélyforrás megszüntetéséig a munkavégzést a munkát végzőnek fel kell függesztenie.

3.6. A különleges anyagokat szállító gépjárművek javítása csak az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető állapotukban végezhető.

4. SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEK

4.1. Gépjárműfenntartó tevékenységet csak az a munkavállaló végezhet, aki

• az előírt szakmai személyi feltételeknek megfelel ((1/1990. (IX. 29.) KHVM r.)),
• egészségileg alkalmas és foglalkoztathatóságát egyéb jogszabály nem tiltja ((33/1998. (VI. 24.) NM r.)),
• a végzendő munkáról elegendő és megfelelő tartalmú munkavédelmi oktatásban részesült.

4.2. A gépjárműfenntartó tevékenységet végző munkavállalókat a veszély jellegétől függően munkavédelmi és egészségügyi ismeretekből a munkáltató belső utasítása szerinti időszakonként, de legalább évente egy alkalommal ismétlődő oktatásban kell részesíteni.

4.3. A munkavállalók munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatának szükségességét külön jogszabály ((33/1998. (VI. 24.) NM r.)) határozza meg.

A vizsgálat jellegének és gyakoriságának meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a tevékenységek végzése során a fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezőkre, a fokozottan balesetveszéllyel járó munkakörökben dolgozókra, különösen:

• karosszériajavítás,
• autófényezés,
• korrózióvédelem,
• alkatrészmosás,
• akkumulátorjavítás,
• gumijavítás,
• különleges anyagokat szállító gépjármű javítása,
• bontás,
• fertőtlenítés

végzése esetén, kiemelten azon esetekben, amikor a munkavállaló több tevékenységet is ellát.

5. HASZNÁLATBAVÉTEL

5.1. A gépjárműfenntartó tevékenységet szolgáló létesítmények, munkaeszközök használatának, üzembe helyezésének, valamint a technológiai előírások alkalmazásának munkavédelmi feltételeit és az engedélyezési eljárás rendjét (munkavédelmi üzembe helyezés) a vonatkozó jogszabályok ((Mvt. 21. §)) előírásainak figyelembevételével kell meghatározni és elvégezni.

5.2. A gépjárműfenntartó tevékenységet csak olyan munkaeszközökkel szabad végezni, amelyek alkalmasak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatra ((14/2004. (IV. 19.) FMM r. és a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM r.)) . A megfelelőséget a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tanúsítással kell igazolni.

6. A MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

6.1. Munkahelyek hőmérséklete, szellőztetése

6.1.1. A zárt munkahelyeken az alkalmazott munkamódszerek és a végzett munka nehézségi fokának figyelembevételével a vonatkozó előírás szerinti klímatényezőket kell biztosítani ((3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM egy. r.)).

6.1.2. A gyúlékony, mérgező, egészségre ártalmas gázokat, gőzöket, porokat a munkahelyekről, munkaterekből el kell vezetni, vagy ártalmatlanítani kell ((25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM egy. r.)).

6.1.3. Klímaberendezés vagy szellőztető berendezések használatakor biztosítani kell, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve kellemetlen és egészségre káros légmozgásnak.

6.1.4. Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztető rendszer esetleges meghibásodását, ha az a munkavállaló egészségére veszélyt jelent, riasztóberendezéssel kell jelezni.

6.2. Kijáratok (ajtók és kapuk), közlekedési utak

6.2.1. Az ajtók és kapuk helyének, számának, kivitelezésének és méreteinek a munkahelyek jellegéhez és használatához kell igazodnia. A különböző kialakítású (lengő, toló, felfelé nyíló, átlátszó stb.) és működtetésű ajtókat és kapukat biztonsági szempontból a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell létesíteni ((3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM egy. r.)).

6.2.2. Azokat a kapukat, amelyeket a gépjármű-közlekedés mellett a gyalogosközlekedésre is használnak, úgy kell kivitelezni, hogy használóik könnyen nyithassák és zárhassák azokat vagy részeiket.

6.2.3. Olyan kapuk közvetlen közelében, amelyek csak a gépjármű-közlekedés részére készültek, a személyforgalom számára ajtókat kell elhelyezni.

6.2.4. A kézi működtetésű kapuk kapuszárnyait szándékolatlan becsapódással szemben biztosítani kell. A biztosítás nem okozhat botlásveszélyt.

6.2.5. A kézi működtetésű ajtókat és kapukat olyan működtető berendezésekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik a szárnyak biztonságos mozgatását.

6.2.6. A gépi mozgatású kapu záródó mozgása a vezérlőszervet működtető kézierő megszűnésekor vagy akadálynak ütközve automatikusan álljon le.

6.2.7. Ha a géppel működtetett kapuk mozgását olyan helyről irányítják, ahonnan területük nem teljesen átlátható, a kapuk mellett jól felismerhető és könnyen hozzáférhető vészkikapcsolót kell elhelyezni.

6.2.8. A közlekedési utakat olyan számban és módon kell kialakítani, hogy rendeltetési céljuk szerint gépjárművel vagy gyalog biztonságosan lehessen közlekedni rajtuk és az utak mellett dolgozó személyeket a közlekedés ne veszélyeztesse.

6.2.9. Gépjárművek részére kijelölt közlekedési utak szélessége oldalanként legalább 0,5 m-rel haladja meg a várható legszélesebb gépjárművet.

6.2.10. A gépjárművek számára kijelölt közlekedési utakat legalább 1 m távolságra kell vezetni a személyközlekedést szolgáló ajtóktól és kapuktól, átjáróktól és lépcsőkijáratoktól.

6.3. Menekülési utak és vészkijáratok

6.3.1. Az egyes munkahelyeken az ott végzett tevékenység alapján megfelelő számú, elhelyezésű, kialakítású és állapotú menekülési úttal és vészkijárattal kell biztosítani a gyors és biztonságos elhagyás lehetőségét. A menekülési utakat és vészkijáratokat a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell létesíteni és jelölni ((3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM egy. r. és a 2/1998. (I. 16.) MüM r.)).

6.3.2. Tisztán gépi működtetésű ajtók vészkijárati ajtóként nem alkalmazhatók.

6.4. Ablakok és tetőablakok

Az ablakokat és tetőablakokat a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell létesíteni ((3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM egy. r.)).

6.5. Világítás

6.5.1. A munkahelyek természetes és mesterséges megvilágítását az ott végzett tevékenységek szerint a vonatkozó előírások szerint, vagy azokkal azonos megvilágítási értékeket biztosító módon kell megvalósítani ((3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM egy. r. és az MSZ EN 12464-1.)).

6.5.2. A világító berendezéseket a munkahelyeken úgy kell elhelyezni, hogy a világítás módjából ne származhasson balesetveszély vagy egészségi ártalom.

6.5.3. A gépjárműmotorok, erőátviteli berendezések próbajáratásának helyiségében fénycsővilágítást alkalmazni csak a stroboszkóphatás elleni védelem biztosításával szabad.

6.5.4. A gépjárműfenntartó munkáknál használt hordozható kézilámpákat védőüveggel és védőkosárral (vagy más törésbiztos védőberendezéssel) kell ellátni, védettségüknek legalább IP 55 kell lennie és a munkahelyi környezeti tényezőktől függően törpefeszültségről kell működjenek.

6.5.5. Ha a munkavégzés, az üzemi berendezések vagy egyéb üzemi viszonyok az általános világítás kiesésekor balesetveszélyt okozhatnak, illetve ha hatósági előírások vagy szabványok előírják, tartalékvilágítást kell alkalmazni. A tartalékvilágítás működőképes állapotáról folyamatosan gondoskodni kell.

6.6. Villamos berendezések

6.6.1. A gépjárműfenntartó tevékenység során olyan villamos munkaeszközök alkalmazhatók, amelyek – az üzemi igénybevétel és a helyi biztonsági követelmények figyelembevételével – megfelelnek a villamossági termékek biztonsági és tanúsítási kötelezettségére vonatkozó jogszabály előírásainak ((79/1997. (XII. 31.) IKIM r.)) .

6.6.2. A gépjárműfenntartó létesítményekben az egyes helyiségek villamos berendezéseinek létesítését a bennük végzett tevékenység által meghatározott technológia jellege alapján a vonatkozó villamos biztonsági előírások szerint kell kivitelezni.

6.7. Szerelőaknák, alsó munkaterek

6.7.1. A szerelőaknákat úgy kell létesíteni, hogy azokba könnyen, veszély nélkül le lehessen járni és veszély esetén gyorsan elhagyhatók legyenek. Kialakításuk a vonatkozó szabvány ((MSZ-07-4050.)) vagy azzal legalább egyenértékű követelményeknek megfelelő kell legyen.

6.7.2. A szerelőaknákba, alsó munkaterekbe vezető lépcsős lejáró nem lehet meredekebb mint 45°, fokmagassága legfeljebb 0,25 m lehet, belépőszélessége legalább 0,14 m kell legyen. Vészkijáratként szolgáló lépcső meredeksége legfeljebb 60° lehet.

6.7.3. A legfeljebb 9,0 m hosszú aknánál a második lépcső helyén nem éghető anyagból készült lépésbiztos kijárat (pl. rögzített egyágú létra) létesítése is elegendő.

6.7.4. Ha az akna hosszúsága egyidejűleg több gépjármű ráállását teszi lehetővé, a gépjárművek közötti aknaelhagyáshoz mozgatható lépésbiztos kijárót kell alkalmazni (pl. beakasztható lépcsők, egyágú létrák).

6.7.5. Az alsó munkaterekbe vezető lejáratok peremeit figyelmeztető színjelzéssel ((2/1998. (I. 16.) MüM r.)) kell ellátni és a lejáratokat kielégítően meg kell világítani.

6.7.6. Az alsó munkatérbe vezető lépcsőket korláttal, kapaszkodóval kell ellátni. A lépcsőkar első és utolsó fellépőjét figyelmeztető színjelzéssel kell jelölni.

6.7.7. Azoknál a szerelőaknáknál és alsó munkatereknél, amelyeknél tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök veszélyes mennyiségben történő előfordulásával kell számolni, és amelyekben kivitelük által nem biztosított a kielégítő természetes légcsere, mesterséges szellőztetést kell létesíteni, amely biztosítja, hogy a gázelegy alsó robbanási koncentrációja ne alakuljon ki.

6.7.8. Azoknál a szerelőaknáknál és alsó munkatereknél, amelyeknél mérgező vagy egészségre káros gázok, gőzök veszélyes mennyiségben történő előfordulásával kell számolni, mesterséges szellőztetést kell létesíteni annak biztosítására, hogy az egészségre káros koncentráció ne alakulhasson ki ((25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM egy. r.)).

6.8. Mosóhelyek

6.8.1. A mosóhelyiség oldalfalait könnyen lemosható, vízhatlan, vegyszereknek ellenálló burkolattal kell ellátni. A padozatot vizet át nem eresztő és csúszásmentes anyagból kell készíteni.

6.8.2. A munkaterületen elhelyezett vízelvezető rácsozat kialakításának balesetmentes munkavégzést kell biztosítania és ergonómiai szempontból kielégítőnek kell lennie.

6.8.3. Talajba süllyesztett emelő aknájából a vízelvezetést biztosítani kell.

6.9. Akkumulátortöltő és -kezelő helyiségek

Az akkumulátorok töltésére és kezelésére létesített helyiségek kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó biztonsági előírásoknak ((MSZ 1600-16.)) vagy azzal legalább egyenértékű követelményeknek.

6.10. Fényező, szárító helyiségek

6.10.1. A festőhelyiségek és festékbevonat szárító helyiségek kialakításának meg kell felelni a vonatkozó szabvány előírásainak ((MSZ-05-20.0511.)) vagy azzal legalább egyenértékű követelményeknek.

6.10.2. A kombinált fényező-szárító fülke biztonságtechnikai szempontból ki kell elégítse a vonatkozó biztonsági előírást ((MSZ-07-4051.)) vagy azzal legalább egyenértékű követelményeket.

6.10.3. Festőhelyiségben a mesterséges szellőztetés mértékét az időegység alatt felhasznált legnagyobb anyagmennyiség vegyi összetétele, párolgási jellemzői alapján úgy kell meghatározni, hogy a légtérben a különböző oldószerek koncentrációja ne haladja meg az előírt egészségügyi határértékeket. ((25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM egy. r.))

6.10.4. A fényező előkészítő helyiség padozatát szikramentes, a falakat könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni.

6.11. Korrózió elleni védelem (alváz- és üregvédelem)

6.11.1. Az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó oldószereket tartalmazó alváz és üregvédő anyagok csak olyan munkahelyeken dolgozhatók fel, amelyek megfelelnek a robbanásbiztos helyiségekre, illetve szabad terekre vonatkozó előírásoknak.

6.11.2. A C tűzveszélyességi osztályba tartozó oldószereket tartalmazó anyagok feldolgozási helye meg kell feleljen a tűzveszélyes helyiségek, illetve szabad terek követelményeinek.

6.11.3. Az alváz- és üregvédő helyiségekben az egészségre káros oldószer-koncentráció kialakulását megakadályozó mesterséges szellőzés mértékét a felhasználásra kerülő ártalmas anyagok jellegének és levegőszennyezés mértékének figyelembevételével kell meghatározni.

6.11.4. A helyiségben telepített, használt munkaeszközök ne okozzanak robbanásveszélyt.

6.12. Gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítására szolgáló munkahely

A munkahely létesítésére vonatkozó különös feltételeket külön jogszabály ((1/1990. (IX. 29.) KHVM r.)) határozza meg.

6.13. Gépjárművek ápolása

Elkülönített zsírzó és olajfeltöltő álláshelyeket olajoknak és zsíroknak ellenálló padló- és falburkolattal kell ellátni.

6.14. Gépjárművek bontására szolgáló létesítmény, munkahely

A gépjárművek bontására szolgáló létesítményre vonatkozó, különös feltételeket külön jogszabály ((1/1990. (IX. 29.) KHVM r.)) határozza meg.

6.15. Szabadtéri munkahelyek

6.15.1. Szabadtéren lévő állandó jellegű munkahelyet lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy

• a munkavállalók védve legyenek az időjárás káros hatásai ellen,
• a tevékenységnek megfelelő kivitelű, teherbírású szilárd burkolattal rendelkezzen,
• teljesüljenek a tevékenységre vonatkozó környezet- és egészségvédelmi feltételek.

6.15.2. Különleges anyagokat szállító gépjárművek javítására létesített állandó jellegű szabadtéri munkahelyet úgy kell kijelölni, hogy a gépjármű alatt, valamint körülötte legalább 5 m távolságban ne legyen csatornanyílás, akna. Az épületektől megfelelő tűztávolságot kell tartani.

6.16. Magasított munkahelyek

Emelt gépjárműállásokat a vonatkozó ((MSZ-07-4050.)) vagy azzal legalább egyenértékű biztonsági előírások figyelembevételével kell létesíteni.

6.17. Szociális helyiségek

A szociális helyiségeket (pihenőhelyek, öltözőhelyiségek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek, elsősegélyhelyek, dohányzó helyek, egyéb helyiségek) a gépjárműfenntartó tevékenység jellege, valamint a dolgozói létszám figyelembevételével a vonatkozó jogszabály ((3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM egy. r.)) előírásai szerint kell létesíteni.

7. MUNKAESZKÖZÖK KIALAKÍTÁSÁNAK, ELHELYEZÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

7.1. Emelőeszközök, alátámasztó bakok, ékek

7.1.1. A gépjárművek emelésére csak olyan kézi vagy gépi működtetésű emelők alkalmazhatók, amelyek kialakítása és működése megfelel az emelőtípusra vonatkozó ((16/2008. (VIII. 30.) NFGM r., MSZ EN 1493; MSZ EN 1494.)) vagy azzal legalább egyenértékű biztonsági követelményeknek.

7.1.2. Helyhez kötött emelők telepítésénél az emelő mellett – a várhatóan emelésre kerülő legnagyobb gépjárműméretet is figyelembe véve – oldalanként legalább 1,0 m széles szabad területet kell biztosítani a kezelés és gépjármű-szerelési műveletek elvégzésére.

7.1.3. Helyhez kötött emelők rögzítését a gyártó előírásai szerint kell elvégezni.

7.1.4. A gépjárművek alátámasztására alkalmazott tartóbakoknak, tuskóknak meg kell felelni a vonatkozó ((MSZ 2143.)) vagy azzal legalább egyenértékű biztonsági követelményeknek. A tartóbakokon a megengedett legnagyobb teherbírást jól láthatóan és tartósan jelölni kell.

7.1.5. A kerekek kitámasztására a gépjármű tömegének és kerékméretének megfelelő teherbírású és méretű, egy személy által könnyen kezelhető kerékkitámasztó ékeket kell alkalmazni. A kerékkitámasztó ékek kialakítása a vonatkozó szabvány ((MSZ-05-50.2001.)) vagy azzal legalább egyenértékű követelmények figyelembevételével kell történjen.

7.2. Munkaállványok

A különböző javítási műveletekhez készített munkaállványok kialakítása és vizsgálata a vonatkozó szabvány ((MSZ 2142.)) szerinti, vagy azzal legalább egyenértékű biztonsági előírások figyelembevételével kell történjen.

7.3. Görgős vizsgálópadok

7.3.1. Görgős vizsgálópadokat üzemen kívüli állapotban a görgők közé történő balesetveszélyes belépés elleni védelemmel kell ellátni.

7.3.2. Önműködő görgőindítással ellátott próbapadot az akaratlan beindítás elleni védelemmel kell ellátni.

7.3.3. A vizsgálópadok közlekedési útvonalon történő felállítását kerülni kell. Amennyiben kényszerítő okokból szükségessé válik, használaton kívül a biztonságos átjárást lehetővé kell tenni.

7.3.4. A görgős vizsgálópad aknájának széleit, valamint a műhelyszint fölé nyúló védőburkolatát figyelmeztető színjelzéssel kell ellátni ((2/1998. (I. 16.) MüM r.)).

7.4. Kerékkiegyensúlyozó gépek

7.4.1. Leszerelt kerekeket kerékkiegyensúlyozó gépeket olyan védőburkolattal ellátva szabad üzemeltetni, amely a forgó kereket eltakarja. Nyitott védőburkolatnál a kerékforgatás nem lehetséges.

A 100 l/min vizsgálati fordulatszám és 20″ kerékpánt méret alatti kiegyensúlyozásra készült gépek esetén a védőburkolat elhagyható.

7.4.2. Felszerelt kerekek kiegyensúlyozására olyan gépek alkalmazhatók, melyeknél a kezelő nem tartózkodik a kerék forgási síkjában, illetve a védőburkolat a gép tartozéka.

7.4.3. Ha a felszerelt kerekek kiegyensúlyozásánál az amplitúdó jeladó egyben a felemelt gépjármű tartására is szolgál, kialakításának biztosítania kell a gépjármű stabil alátámasztását. A megengedett terhelhetőséget jelölni kell.

7.5. Alkatrészmosók

7.5.1. Alkatrészmosásra csak erre a célra engedélyezett készítmény használható.

7.5.2. A gépjárműfenntartó munkahelyen felállított alkatrészmosó tartályt úgy kell elhelyezni, hogy

• napfény vagy más hőforrás hatására meg nem engedett mértékben ne melegedhessen fel,
• személyek és gépjárművek ne boríthassák fel,
• a berendezés veszélyességi övezetében nem lehet hegesztő, vagy szikraképződéssel járó munkák végzésére szolgáló munkahely.

7.5.3. A kézi alkatrészmosó tartálynak lecsukható fedéllel kell rendelkeznie. Ha a tisztítófolyadék A vagy B tűzveszélyes osztályú, a tartály befogadóképessége legfeljebb 5 l lehet.

7.5.4. Robbanóelegy képződésre alkalmas anyagok elkerülhetetlen alkalmazása esetén a helyiség és berendezései meg kell feleljenek a robbanásveszélyes helyiségekre vonatkozó előírásoknak.

7.5.5. Gépi alkatrészmosóknál a mosótér ajtajának nyitásakor a mosási folyamatnak automatikusan le kell állnia.

7.6. Gépjárműmosó berendezések

7.6.1. Kényszerpályán mozgó mosóberendezés futóművének kialakítása meg kell akadályozza a pálya elhagyását és akadálynak ütközés esetén a felborulást.

7.6.2. Forróvizes mosóberendezés sugárcsövét a kezelő személy kezének égési sérülését megakadályozó védelemmel kell ellátni.

7.6.3. Helyhez kötötten üzemelő forróvizes mosóberendezés égéstermékeinek elvezetéséről gondoskodni kell.

7.7. Tüzelőanyag-ellátó rendszer javítása

7.7.1. A befecskendező fúvóka vizsgáló készüléket olyan védőeszközzel kell ellátni, amely megakadályozza, hogy a nagynyomású tüzelőanyag-sugár sérülést okozhasson.

7.7.2. A befecskendező szivattyút vizsgáló próbapadon a szivattyúhajtás tengelykapcsolóját burkolattal kell ellátni.

7.7.3. A nagynyomású tüzelőanyag-rendszer megbontása előtt a belső nyomást meg kell szüntetni. A rendszer megbontásakor egyéni arc- és fejvédő védőeszközt kell használni.

7.8. Fődarabok, alkatrészek javítása, felújítása

7.8.1. A fődarabok mozgatására, gépjárműbe történő ki- és beszerelésükre tömegüktől és méretüktől függően megfelelően kialakított fődarabemelő berendezéseket kell biztosítani.

7.8.2. A hordozható kivitelű megmunkáló gépek (pl. hordozható szelepülés maró, köszörű) kivitelezése, kezelése balesetmentes munkavégzést kell biztosítson.

7.8.3. A súrlódóbetétek gépi csiszolásos megmunkálására szolgáló berendezéseket helyi elszívással kell ellátni.

7.8.4. Az alkatrészek szerelésére alkalmazott gépi működtetésű préseknél a nyomóerőnek szabályozhatónak kell lennie.

7.9. Gumiabroncsjavítás, -szerelés

7.9.1. A gumiabroncsok mozgatására szükség esetén megfelelő anyagmozgató eszközöket (futómacska, szállítópálya stb.) kell biztosítani.

7.9.2. A gumiabroncsok javításához csak olyan gépi berendezések alkalmazhatók, amelyek biztonságtechnikai szempontból megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.

7.10. Autórugó-javítás

7.10.1. A rugókötegek szét- és összeszereléséhez a művelet biztonságos végrehajtására szolgáló berendezéseket, eszközöket kell alkalmazni.

7.10.2. A rugólapok felújításához, gyártásához szükséges berendezéseknek (kemencék, edzőkádak, rugóívelő, szemhajlító stb.) meg kell felelniük a rájuk vonatkozó biztonsági előírásoknak.

8. MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

8.1. Egyéni védőeszközök

8.1.1. Az olyan tevékenységeknél, ahol a kockázat becslésen és mérési eredményen alapuló veszélyekkel szemben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés a munkaeszköz kialakításával, munkaszervezéssel, létesítési megoldásokkal vagy kollektív védelemmel nem teljesíthető, megfelelő egyéni védőeszközt kell biztosítani és használni.

8.1.2. A munkáltatónak a gépjárműfenntartó munkahely jellege, tevékenységi köre, a fenntartási technológiák alapján írásos belső szabályozásban kell rögzítenie azokat a tevékenységeket, ahol egyéni védőeszköz használata szükséges.

A szabályozás tartalmazza:

• a munkakört (tevékenységet), munkahelyet,
• alkalmazandó egyéni védőeszközt,
• a használat szabályait,
• a tárolás, csere előírásait.

8.1.3. Kizárólag érvényes típusbizonyítvánnyal vagy gyártói megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező, minősített egyéni védőeszközt szabad használni ((18/2008. (XII. 3.) SZMM r.)).

8.1.4. Minden esetben egyéni védőeszközt kell biztosítani, illetve viselnie az alábbi tevékenységet végzőnek:

• hegesztéses, fémszórásos munkákhoz a fajtájuktól függően előírtakat,
• köszörüléses munkákhoz előírtakat,
• vegyi anyagokkal (savak, lúgok, alkatrész mosószerek, festékek, oldószerek stb.) történő munkavégzéshez előírtakat,
• nappali, valamint éjszakai jó láthatóságot biztosító védőruhát (figyelemfelkeltő mellényt) a gépjárműmentő szolgálattal foglakozóknak. ((MSZ EN 471.))

8.1.5. A 8.1.1. és a 8.1.2. pontban meghatározott szempontok figyelembevételével kell egyéni védőeszközt biztosítani a következő veszélyek, ártalmak ellen ((65/1999. (XII. 22.) EüM r.)):

• repülő anyagrészek, folyadékcseppek által okozható szem és arcsérülések, (pl. véső-, vágómunkáknál, alvázvédelemnél, gumiabroncs-javításnál, hűtőjavításnál, vízterek tisztításánál, karosszériajavításnál),
• hegyes vagy éles tárgyakba lépés, forró anyagok, a leeső tárgyak okozta lábsérülések (pl. karosszériamunkáknál, bontásnál),
• az olyan anyagoknál, amelyek bőrsérülést okozhatnak vagy bőrön keresztül az emberi testbe hatolhatnak; továbbá égés, marás, leforrázás, lehűlés, szúrt vagy vágott sérülések veszélye esetén a következő testvédő felszereléseket:
• védőkesztyűk,
• kötények,
• védőruhák,
  (pl. karosszériamunkáknál, hűtőjavításnál, védőruha szabadtéri munkákhoz, gumiabroncs-javításnál, gázüzemű gépjármű javításánál, üvegezési munkáknál),
• nem kielégítő szellőztetés (elszívás) és a munkavállalók egészségére ártalmas, különösen mérgező, maró vagy izgató hatású gázok, gőzök, párák és porok esetén légzésvédő felszerelés (pl. szóró-lakkozó munkáknál, gumiabroncs-felújításnál, alváz- és üregvédelemnél, azbeszttartalmú súrlódóbetétek megmunkálásánál, veszélyes anyagokat szállító tartálykocsik javításánál),
• az ütődés, leeső vagy repülő tárgyak, lazán lógó haj által okozható fejsérülések ellen fejvédő egyéni védőeszköz (pl. karosszériamunkáknál, bontásnál),
• zajvédő eszközök, ha az értékelt zajszint a megengedett értéket ((18/2001. (IV. 28.) EüM r. helyébe lépett: 66/2005. (XII. 22.) EüM r.)) meghaladja (pl. karosszériajavításnál, motorjáratásnál, befecskendező szivattyú vizsgálatánál).

8.1.6. Bőrtisztító, bőrápoló és bőrvédő anyagokat kell azon dolgozóknak használni, akik

• olajokkal, zsírokkal,
• festékkel,
• üzemanyagokkal,
• szerves oldószerekkel,

dolgoznak ((2/1983. (II. 14.) EüM r., hat. kiv. h.: 22/2005. (VI. 24.) EüM r.)).

8.2. Gépjárművek mozgatása

8.2.1. Gépjárművet az üzem területén csak olyan személy vezethet, aki rendelkezik:

• a kategóriára érvényes gépjármű-vezetői engedéllyel, valamint
• a munkáltatótól erre megbízást kapott.

8.2.2. Az üzem területén szükség szerint belső közlekedési szabályokat kell meghatározni (legnagyobb sebesség, előírt menetirányok stb.).

8.2.3. Olyan gépjárművek hátrameneténél, amelyekből kiképzési módjuk következtében a kilátás hátrafelé korlátozott, vagy a hátramenet veszélyt jelent a munkavállalókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra, a hátramenetet csak irányító személy közreműködésével szabad végezni.

8.2.4. A gépjármű pótkocsival, illetve a vontatandó gépjárművel történő összekapcsolásához legalább két személyt kell biztosítani. Ezek közül az egyiknek az irányítást, a másiknak a tényleges összekapcsolást kell végeznie.

8.2.5. Fékpróbát csak erre a célra kijelölt, figyelmeztető táblával ellátott útszakaszon szabad végezni. A fékpróba előtt meg kell győződni a fékezés biztonságos végrehajthatóságáról.

8.2.6. Fékhibás gépjárművet csak merev vonórúddal, kormányhibás gépjárművet csak emelve szabad vontatni.

8.3. Közlekedési utak, vészkijáratok

A közlekedési utakat, menekülő utakat és vészkijáratokat mindig szabadon kell hagyni.

8.4. Dohányzási tilalom

8.4.1. Nem szabad dohányozni:

• az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben,
• azoknál a tevékenységeknél, ahol a dohányzás tüzet vagy robbanást okozhat (függetlenül attól, hogy a tevékenységet szabad téren vagy zárt térben végzik),
• az Mvt. 38. § (2) bekezdése szerinti munkahelyeken.

8.4.2. Az Mvt. 38. § rendelkezéseinek megfelelő esetekben külön dohányzóhelyet kell kijelölni. A dohányzási tilalmat, valamint az engedélyezett dohányzóhelyet jelölni kell.

8.5. Javítás általános biztonsági előírásai

8.5.1. A gépjárművek szerelőállásra való beállítását úgy kell végrehajtani, hogy a közlekedési utak és a szereléshez szükséges hely biztosított legyen.

8.5.2. A kerekein álló gépjárművet a javítóműveletek megkezdése előtt rögzítő fékkel, illetve a fékrendszeren végzett munkáknál, vagy hatástalan rögzítőfék esetén kerékkitámasztó ékkel kell elmozdulás ellen biztosítani.

8.5.3. A motor beindítása előtt meg kell győződni arról, hogy a forgó elemek közelében és a gépjármű alatt senki sem tartózkodik.

8.5.4. Zárt térben (helyiségben) motort járatni a kipufogógázok elvezetése nélkül tilos. A kipufogógáz-elvezetők nem jelenthetnek balesetveszélyt.

8.5.5. Dízelmotort más tüzelőanyaggal (pl. benzin, petróleum) indítani tilos. Kivételt képeznek az indítást elősegítő spray-k, amelyeket kezelési utasításuknak megfelelően kell alkalmazni.

8.5.6. A motor járatása közben szíjfeszítőket állítani vagy forgó elemek környezetében bármilyen szerelési műveletet végezni tilos.

8.5.7. Forgó mozgást végző alkatrészek közelében végzett ellenőrzési műveleteknél a felcsavarás veszélyének csökkentése érdekében zárt ruházatot, lazán lógó haj esetén sapkát, kendőt vagy egyéb fejvédőt kell viselni.

8.5.8. A gépjármű felforrósodott alkatrészeihez nyúlni, a túlmelegedett hűtő zárósapkáját levenni, a nyomás alatt lévő hűtő- és tüzelőanyag-rendszert megbontani tilos.

8.5.9. Csavarrugók ki- és beszereléséhez rugófeszítő berendezést kell alkalmazni.

8.5.10. Légrugóval rendelkező gépjárművek sűrített levegő hálózatán végzett munkáknál biztosítani kell a felépítményt váratlan lesüllyedés ellen, mely a légrugórendszer levegővesztése esetén állhat elő.

8.5.11. A javítási műveletek végzéséhez felnyitott vagy elbillentett gépjárműrészeket (motorháztető, vezetőfülke, rakfelület stb.) akaratlan lecsukódás ellen biztosítani kell.

8.5.12. A talajról el nem érhető javítási munkákhoz a munka jellegének megfelelő kialakítású és méretű munkaállványt kell használni.

8.5.13. A csővezetékekben vagy légtartályban megfagyott kondenzvizet nyílt lánggal kiolvasztani tilos.

8.5.14. A gépjárműveken nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó munkák csak akkor végezhetők, ha biztosították, hogy a tüzelőanyag-rendszerben található vagy abból kiáramló tüzelőanyagok vagy tüzelőanyaggőzök nem gyulladhatnak meg.

A hegesztés helyétől, hegesztési eljárástól függően ez megoldható például

• tüzelőanyag-tartály kiépítésével és a tüzelőanyag-vezetékek csatlakozásainak tömítésével,
• a leürített tüzelőanyag-rendszer semleges gázokkal való feltöltésével,
• a tartály vagy vezetékek szikra és sugárzó hő elleni lefedésével,
• a műanyagból készült tüzelőanyag vezetékek leszerelésével.

8.5.15. Automata sebességváltóval ellátott gépjármű motorját járatni csak a sebességváltó semleges helyzetében a kerekek kiékelése és a rögzítőfék üzembe helyezése esetén szabad.

8.5.16. A motor kézi indítását, ellenőrzését csak szakszerűen kialakított indítókarral (segédeszközzel) szabad végezni. A motoron végzett beállítási műveleteknél (szelephézag stb.) a főtengely forgatását a gyártó előírása szerint kell végezni.

8.5.17. A gépjármű alatt fekvő helyzetben munkát végző részére az általános testméretnek megfelelő, nem nedvszívó, a gépjárművek alá történő be-, illetve kibújást nem zavaró, hőszigetelő aláfekvőt kell biztosítani.

8.5.18. Motorkerékpárok szerelése esetén – a Szabályzat előírásain túlmenően – figyelemmel kell lenni az alábbi biztonsági szempontokra:

• biztosítani kell, hogy az alkatrészek eltávolítása ne veszélyeztesse a motorkerékpár stabil helyzetét,
• padozaton történő szereléskor a megtámasztásnak középtámaszon kell történnie, az oldaltámasz használatát kerülni kell,
• középtámaszon (oldaltámaszon) álló motorkerékpár motorját beindítani tilos,
• bármilyen szerelési műveletet csak a tüzelőanyag-tartály kivezető szelepének zárt helyzetében szabad végezni,
• motorkerékpárok csak olyan emelővel emelhetők, amelynek tartószerkezete biztosítja az elbillenés, leesés elleni védelmet,
• a javítás során nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó munkákat a tüzelőanyag-tartály eltávolítása után vagy a megmunkálásra kerülő szerkezeti elem kiszerelését követően külön munkahelyen kell végezni.

8.5.19. A munkahelyeket állandóan tisztán kell tartani, az elfolyt üzemanyagokat, kenőanyagokat, szennyező anyagokat azonnal fel kell tisztítani.

8.5.20. A szerelési műveletekhez a használó által ellenőrzött, csak kifogástalan állapotú kézi szerszámokat, célszerszámokat szabad a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon használni.

8.6. Munkavégzés szerelőaknában

8.6.1. A gépjármű kialakításától függően az aknára való ráálláskor és lejövetelkor irányító személy segítségét kell igénybe venni. Az irányítást végző személynek meg kell győződni a beállás akadálytalanságáról és veszélytelenségéről.

8.6.2. A gépjárművek aknára történő állításakor minden esetben biztosítani kell az aknába való könnyű le- és feljárás lehetőségét.

8.6.3. A gépjárművek aknára történő állítása előtt ellenőrizni kell, hogy az aknára telepített emelők alsó végállásban legyenek.

8.6.4. Az aknába történő le- és feljárás csak erre a célra kialakított lépcsős feljárókon történhet.

8.6.5. Amennyiben a szerelőaknán, ha a gépjárművek folyamatos megvizsgálása, javítása befejeződött vagy a gépjárművek vizsgálatára, javítására nem használják, annak használaton kívüli részét be kell fedni vagy korláttal kell határolni.

8.6.6. Lefedetlen szerelőakna fölött az átlépés tilos.

8.6.7. A mesterséges szellőztetésű akna szellőző berendezését a belépés előtt működtetni kell. Ugyancsak működtetni kell az akna felett vagy közelében végzett nyílt lánggal, szikraképződéssel járó munkák megkezdése előtt akkor is, ha használaton kívül van helyezve.

8.6.8. Mesterséges szellőztetéssel ellátott aknában nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó munkavégzést csak a szellőztetés működtetése esetén szabad végezni. A munkavégzés környezetében lévő gyúlékony anyagokat el kell távolítani.

8.6.9. Mesterséges szellőztetéssel nem rendelkező aknában nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó tevékenységet csak a helyiség általános mesterséges szellőztetésének a gépjármű aknára állása előtt történő legalább 20 perces működtetése után lehet végezni. A szellőztetést úgy kell méretezni, hogy biztosítsa az akna átszellőzését is, és a munkavégzés alatt működtetni kell.

8.6.10. Az aknában anyagokat, alkatrészeket tárolni, alkatrészjavítást végezni tilos.

8.6.11. Az aknában elhelyezett, a leürített elhasználódott olajokat tartalmazó tartályokat a műszak végén mindenkor ki kell üríteni.

8.6.12. Ha az akna hosszmérete lehetővé teszi több gépjármű egyidejű ráállását, az egyes gépjárművek között az akna elhagyásához megfelelő távolságot kell biztosítani.

8.6.13. A szerelőakna fölött álló gépjármű homlok és hátlapján történő munkavégzéshez legalább 1,0 m széles biztonságos áthidalót kell használni.

8.6.14. Az aknában tüzelőanyag-leürítést végezni tilos.

8.6.15. Ha szükséges a járó motorú gépjármű alatti munkavégzés (vizsgálat), fejvédő egyéni védőeszközt kell használni.

8.6.16. Az aknát állandóan tisztán kell tartani, az elfolyt olajat, zsírt stb. azonnal fel kell tisztítani.

8.7. Gépjárművek emelése

8.7.1. Gépjárművet megemelni csak a gépjárművek emelésére kialakított, megfelelő teherbírású emelőkkel szabad.

8.7.2. Emelés és süllyesztés közben – aknaperemre telepített emelő kivételével – a teher, illetve az emelő mozgó alkatrészei alatt tartózkodni tilos.

8.7.3. Az emelő működtetése közben a megemelt gépjárművet, valamint az emelő helyes működését figyelemmel kell kísérni. Süllyesztés megkezdése előtt a gépjármű és az emelő mozgó alkatrészei alól minden tárgyat el kell távolítani.

8.7.4. A kezelőnek az emelés megkezdése előtt ellenőrizni kell a gépjárműemelő tartóelemein való biztonságos elhelyezkedését.

8.7.5. A megemelt gépjárműre (gépjárműbe) fellépni, tartózkodni, munkát végezni csak akkor szabad, ha biztosított:

• hogy a gépjármű ennek hatására nem billenhet, gördülhet vagy csúszhat el,
• a balesetmentes fel- és lelépés,
• a leesés ellen védő szerelőállás 1 m-nél nagyobb emelési magasság esetén.

A balesetmentes fel- és lelépést lépcsővel kell biztosítani, egyágú létra vagy ikerlétra nem használható.

A leesés elleni szerelési helyzet munkaállvánnyal vagy az emelő részét képező balkonnal biztosítható.

Az elmozdulásmentes alátámasztás a megfelelő kialakítású emelővel vagy alábakolással érhető el.

8.7.6. Emelés, valamint süllyesztés közben a gépjárműben vagy az emelő mozgó alkatrészein tartózkodni tilos.

8.7.7. Az emelőt az emelőgép-kezelői feltételeknek ((47/1999. (VIII. 4.) GM r.)) megfelelő, kezelésre kioktatott személy kezelheti.

8.7.8. Rendellenes működés, meghibásodás esetén az emelő üzemeltetését a hiba elhárításáig be kell szüntetni.

8.7.9. Karbantartás javítás esetében, illetve a jogtalan használat megakadályozására a gépi működtetésű emelők használatát biztonságosan le kell tiltani (pl. zárható főkapcsoló).

8.7.10. A gépjármű megdöntésével járó emelésnél az üzemanyagok, akkumulátorsav kifolyását, a felszerelés (csomagok) veszélyes elmozdulását meg kell akadályozni.

8.7.11. Az emelt gépjármű szerelésekor biztosítani kell, hogy az alkatrészek eltávolításával a gépjármű tehermegoszlása ne változzon meg olyan mértékben, amely veszélyeztetheti stabil helyzetét.

8.7.12. Az emelőket rendeltetésüktől eltérően használni tilos.

8.7.13. A gépjárművet megemelni csak a gyártó által megjelölt emelési pontokon szabad.

8.7.14. Ellenőrizni kell, hogy a gépjármű súlyeloszlása az emelési pontokon megfeleljen az emelőgyártó előírásainak.

8.7.15. Ha a gépjármű emeléskor csak részben válik el a talajtól, a talajon maradó egyik keréknél elmozdulás ellen biztosítani kell.

8.7.16. Lefedett szerelőaknán álló gépjárművet az aknafedélre helyezett emelővel megemelni nem szabad.

8.7.17. Meghibásodott, sérült gépjármű emelésénél megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni a balesetmentes emelés biztosítására.

8.7.18. Szabadtéren emelt gépjárművek javításánál a szélhatástól várható balesetveszélyre figyelemmel kell lenni.

8.7.19. Az emelők tehertámasztó elemeinek magasságát az emelő tartozékát nem képező magasítókkal növelni nem szabad.

8.8. Fődarabok emelése

8.8.1. Fődarab emelőkkel a terhek mozgatását (szállítását) az emelési tartomány lehető legalsóbb helyzetében kell végezni.

8.8.2. A fődarab emelők tehertartó részei kialakításának biztosítania kell a fődarab lebillenésmentes tartását és mozgatását.

8.8.3. A fődarabok ki- és beszerelésére olyan emelőberendezések alkalmazhatók, amelyek meghibásodásuk esetén az emelt terhet változatlan magasságon megtartják, vagy – amennyiben ez nem okoz szerelés közben balesetveszélyt – süllyedését legfeljebb 0,1 m úton automatikusan megállítják.

8.9. Alábakolás

8.9.1. A felemelt gépjármű alatt csak akkor szabad munkát végezni, ha az elgördülés, elcsúszás, lebillenés vagy süllyedés ellen biztosított.

A biztosítás történhet a követelményeket meghibásodása esetén is teljesítő emelővel, illetve tartóbakok alkalmazásával.

Mindenkor alábakolást kell alkalmazni a gépjárművet egy helyen történő alátámasztással megemelő emelők alkalmazása esetén.

8.9.2. Az állítható tartóbak magasságának rögzítésére csak a tartóbak részét képező rögzítő csapot szabad használni.

8.10. Munkavégzés görgős vizsgálópadon

8.10.1. A görgős vizsgálópadokat a kezelésükre kioktatott személyek kezelhetik.

8.10.2. A görgős vizsgálópadokat a megengedett teljesítmény- és sebességhatáron belül szabad üzemeltetni.

8.10.3. A vizsgálópadoknál a 7.3.1. pont szerinti védelmet az üzemen kívüli állapotban is alkalmazni kell.

8.10.4. Üzemelő görgős próbapadnál a gépjárműkerekek és vizsgálógörgők veszélyes környezetében, illetve aknára telepített próbapad esetén a gépjármű alatt tartózkodni tilos.

8.10.5. A próbapadra állított gépjármű középvonalának párhuzamosnak kell lennie a próbapad középvonalával. Az egyenes felállás biztosításához szükség esetén irányítót kell igénybe venni.

8.10.6. A gépjármű által hajtott próbapadoknál a gépjárművet véletlen padelhagyás ellen biztosítani kell (kerekek kiékelése, kihorgonyzás stb.).

8.11. Fődarabok, alkatrészjavítás, felújítási munkák

8.11.1. A gépjármű fődarabok, alkatrészek javítására, felújításra vonatkozó technológiai utasításoknak tartalmazniuk kell a műveletekhez tartozó biztonságtechnikai, munkavédelmi előírásokat.

8.11.2. A felújítás során szükségessé váló különböző ipari tevékenységeknél (forgácsolás, hegesztés, fémszórás stb.) a tevékenységre vonatkozó biztonsági és munkavédelmi előírásokat be kell tartani.

8.11.3. Préseléskor csak az alkatrészen biztonságosan felfekvő és megfelelő szilárdságú segédeszközök (hosszabbítók, gyűrűk stb.) használhatók.

8.11.4. A fődarabok biztonságos szét- és összeszereléséhez a szerelési utasításban meghatározott célszerszámokat használni kell.

8.11.5. A fődarabok mozgatását tömegüktől és méretüktől függően fődarab kiemelő berendezéssel (emelőberendezéssel) targoncával, vagy a célnak megfelelően kivitelezett szállítóeszközzel kell végezni.

8.11.6. A szét- és összeszerelést fődarabszerelő állványon vagy biztonságosan alátámasztott helyzetben kell végezni.

8.11.7. Azbeszttartalmú súrlódó betétek megmunkálásánál keletkezett hulladékot azonnal el kell távolítani és külön kell gyűjteni.

8.12. Motor, erőátviteli berendezések próbajáratása

8.12.1. Motort, erőátviteli berendezést csak a feladatnak megfelelően kialakított motor fékpadon, próbapadon szabad járatni.

8.12.2. A forgó alkatrészeket burkolni kell, a burkolatok nélkül a járatás tilos.

8.12.3. A motor forró alkatrészeihez való véletlen hozzáérést burkolással vagy elkerítéssel kell megakadályozni.

8.12.4. Tartalék tüzelőanyagot a járató helyiségben tárolni tilos.

8.12.5. Elektromos indítóberendezés kábelvégeit szikrázást gátló burkolattal kell ellátni.

8.12.6. A járató helyiségben egyéni zajvédő eszközt kell használni.

8.12.7. A motorok kipufogógázának elvezetéséről gondoskodni kell.

8.12.8. A motorok és erőátviteli berendezések próbapadra helyezéséhez emelőberendezést kell használni.

8.13. Akkumulátorok kezelése, felújítása

8.13.1. Az akkumulátorsavakat és lúgokat csak törésbiztos vagy törés ellen védett edényekben szabad tárolni.

8.13.2. A savak és lúgok tárolására nem alkalmazhatók olyan edények, amelyek jellegüknél fogva élelmiszerek, ivóvíz, élvezeti cikkek tárolására szolgálnak, illetve amelyeket ilyen edényekkel össze lehet téveszteni. Az edényeken felirattal kell jelölni tartalmukat.

8.13.3. Az akkumulátorsavak a munkahelyen csak olyan mennyiségben fordulhatnak elő, amely a napi töltési munka elvégzéséhez szükséges.

8.13.4. Az akkumulátorsav és tároló edényei kezelésénél olyan eszközöket kell alkalmazni, melyek megakadályozzák a savak elfolyását, kifröccsenését (pl. ballonbillentők, savszívók).

8.13.5. Az akkumulátorok celláit – amennyiben kialakításuk szükségessé teszi – töltéskor nyitott állapotban kell tartani.

8.13.6. A villamos ívek elkerülésére az akkumulátortöltő berendezést a töltővezetékek akkumulátorra történt csatlakoztatása után kell bekapcsolni, illetve lecsatlakozás előtt kikapcsolni.

8.14. Gumiszerelés, gépjárműkerekek kiegyensúlyozása

8.14.1. A kerékpántperemes kerekek szerelésekor:

• deformált, sérült, kopott rögzítő gyűrűt (biztosító karikát) felszerelni tilos,
• a levegővel való feltöltés megkezdése előtt meg kell győződni a rögzítő gyűrű biztonságos illeszkedéséről,
• levegővel való feltöltésnél a vonatkozó szabvány előírásai szerinti, vagy azzal legalább egyenértékű kialakítású védőeszközt kell alkalmazni. ((MSZ-07-4456.))

8.14.2. Gumiabroncsokat csak a megengedett töltőnyomásig szabad levegővel feltölteni. A töltés során megfelelő mérőeszköznek kell rendelkezésre állnia.

8.14.3. Nagytömegű kerekek le- és felszereléséhez szerelőkocsit vagy emelővasat kell használni.

8.14.4. Gumiabroncsok gépjárművön történő utántöltésénél védőeszköz alkalmazása nem szükséges, de ügyelni kell arra, hogy az esetleg elrepülő részek irányában személyek ne álljanak.

8.14.5. A gépjárműre felszerelt kerékpánt peremes rögzítésű gumiabroncs teljes levegővesztése esetén levegővel való újra feltöltése leszerelt állapotban, védőeszköz alkalmazásával végezhető.

8.14.6. Kiegyensúlyozás előtt a keréktárcsák és gumiköpenyek felületét a durva szennyeződéstől meg kell tisztítani.

8.14.7. A kiegyensúlyozásra használt ellensúlyok épségét, biztonságos felhelyezését ellenőrizni kell.

8.15. Karosszériajavítás

8.15.1. A gépjárművek emelése és alábakolása előtt meg kell győződni a támasztófelületek állapotáról. Korrodált felület alátámasztásra nem vehető igénybe.

8.15.2. A gépjármű alábakolását, rögzítését úgy kell elvégezni, hogy az alváz vagy karosszéria a javítási műveletek során stabil maradjon.

8.15.3. Felépítmény javítását méretétől függően munkaállványról kell végezni.

8.15.4. A nyílt lánggal, szikraképződéssel járó tevékenység végzésére a 8.5.14 pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

8.15.5. Ívhegesztés végzése esetén a környezetben tartózkodók védelmére fényt át nem eresztő, nem éghető anyagból készült határoló ernyőt kell alkalmazni.

8.15.6. A karosszériahúzató berendezést kialakításától függően úgy kell elhelyezni, telepíteni, hogy a berendezés körül elegendő hely álljon rendelkezésre a működtetés és a javítási tevékenység biztonságos végzéséhez.

8.15.7. Karosszériaelemek kihúzatására sérült, kopott szorító- és feszítő elemeket használni nem szabad.

8.15.8. Húzató láncként előírt teherbírású, műbizonylattal ellátott láncokat szabad használni. A láncokat csavarral, kötéllel stb. összekapcsolni nem szabad.

8.15.9. Egyengetéskor a húzató láncokat hegesztőláng nem érheti.

8.15.10. A húzató láncok és támaszok környezetében azok terhelésekor 1,0 m távolságon belül tartózkodni tilos.

8.16. Hűtőjavítás, tüzelőanyagtartály-javítás

8.16.1. A tüzelőanyag-tartályok tartalmát kiszerelés előtt ki kell szivattyúzni, vagy más hasonló biztonságos módon ki kell üríteni. A tüzelőanyag-tartály kiürítése a leeresztő csavar kicsavarásával nem megengedett.

8.16.2. Az tüzelőanyag-tartályok ürítése olyan munkahelyen végezhető, amely

• természetes vagy mesterséges úton jól szellőztetett,
• nyílt lánggal, szikraképződéssel járó munkavégzés veszélyességi övezetében nincs,
• csatornanyílás, akna, lejáró stb. legalább 3 m-es körzetében nincs,
• a tüzelőanyag-tárolásra alkalmazott zárható, törhetetlen tartályokat tartalmaz. A motorbenzin műanyag tartályban nem tárolható.

8.16.3. Tüzelőanyag-tartályok hegesztése vagy nyílt lánggal való forrasztása csak vízzel vagy egészségre nem ártalmas semleges gázzal töltött állapotban engedélyezett.

8.16.4. Tüzelőanyag-tartályok mosását és gázmentesítését erre a célra kijelölt és kialakított munkahelyen szabad végezni.

8.16.5. A hűtővíz leeresztését erre a célra rendszeresített edénybe kell végezni.

8.17. Autófényező munkák

8.17.1. A festőanyagokat tárolni erre a célra kijelölt külön helyiségben szabad.

8.17.2. A csak szárításra kialakított helyiségben festékfelhordást végezni tilos.

8.17.3. A festőhelyiségben kizárólag a felhordásra kerülő anyagmennyiség tárolható.

8.17.4. A gépjárművek felső részének festése munkaállványról történik. Kétágú létra nem használható.

8.17.5. Festéskor a festőhelyiségben csak a festési munkát végző dolgozó(k) tartózkodhat(nak).

8.17.6. A festőhelyiségben és szárítóban csak vezetőképes vagy antisztatikus felső és alsóruha, valamint lábbeli viselhető.

8.17.7. Amennyiben technológiai utasítás kötelezővé teszi, megfelelő védelmet és biztonságot nyújtó egyéni légzésvédő eszközt kell biztosítani.

8.18. Korrózió elleni védelem (alváz- és üregvédelem)

8.18.1. A helyiség padozatáról, falairól és a telepített berendezésekről a munkavégzés során összegyűlt anyagot folyamatosan, de legalább műszakonként el kell távolítani.

8.18.2. Légzésvédő felszerelés használatának szükségességére a 8.1.5. és 8.17.7. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

8.19. Ápolási munkák

8.19.1. Elkülönített zsírzó és olajfeltöltő álláshelyeken az ápolási munkák végzéséhez megfelelő védőruhát kell viselni

8.19.2. Az elhasználódott kenőolajat forró állapotban leereszteni nem szabad.

8.20. Alkatrészmosás

8.20.1. Alkatrészmosásra csak e célra engedélyezett készítmény a tevékenységi engedélyben szabályozott és meghatározott feltételek mellett használható.

8.20.2. Kerülni kell a robbanóelegy-képződésre alkalmas szerek használatát.

8.20.3. A tisztításhoz használt eszközök szikrázást nem okozhatnak.

8.20.4. A gépi alkatrészmosó berendezést csak a kezelésre kioktatott és kijelölt személyek üzemeltethetik.

8.20.5. A robbanóelegy-képződésre alkalmas anyagokkal való elkerülhetetlen tisztítás esetén antisztatikus ruhaneműt és feltöltődésre nem alkalmas eszközt kell használni.

8.21. Gépjárművek mosása

8.21.1. Kézi mosásnál a nagynyomású sugárcső végét helyzetváltoztatáskor a föld felé kell irányítani.

8.21.2. Kézi mosásnál a helyiségben a mosást végző dolgozón kívül más személy nem tartózkodhat.

8.21.3. A szennyeződések és a vegyi anyagok (mosószerek) káros hatásainak megelőzésére az előírt védőruházatot kell használni.

8.22. Közúton végzett javítás, mentés

8.22.1. A közúton végzett vontatást a vonatkozó jogszabály ((1/1975. (II. 5.) KPM-BM egy. r.)) szabályai szerint kell végezni.

8.22.2. Csörlő használata esetén nem szabad a mentőgépkocsi és a csörlővel húzott jármű között tartózkodni.

8.22.3. Meghibásodott gépjármű szállítására csak erre a célra kialakított, az elmozdulásmentes rögzítést biztosító eszközökkel felszerelt autómentő alkalmazható.

8.22.4. Közúton végzett emelés előtt a gépjárművet elgurulás ellen biztosítani kell.

8.22.5. A gépjárműemelő csak a teherbírás szempontjából kielégítő szilárdságú felületre helyezhető. Ellenőrizni kell az emelőtalp egyenletes, billenésmentes felfekvését.

8.22.6. Közúton megemelt gépjármű alatt dolgozni csak tuskóval, tartóbakkal történt biztonságos alátámasztás után szabad.

8.22.7. Kerékcseréhez történő megemelés esetén az alábakolás elhagyható, amennyiben a kerékcsere nem jár a gépjármű alatti tartózkodással vagy behajolással.

8.22.8. Különleges anyagot szállító gépjárművek esetében:

8.22.8.1. Az ADR hatálya alá tartozó anyagokat, tárgyakat, illetve veszélyes hulladékot szállító gépjármű esetén

• rakottan, közúton, jelentős üzemzavar-elhárítása céljából a gépjárművet nem szabad javítani,
• rakott gépjármű vontatása csak az illetékes hatóság engedélyével végezhető,
• a meghibásodott gépjármű vezetője köteles a fuvarokmányok (írásbeli utasítás) alapján tájékoztatni a vontató gépjármű személyzetét a szállítmány tulajdonságairól és veszély esetén teendő intézkedésekről,
• a vontatás megkezdése előtt a vontató és a vontatott gépjármű vezetőinek egyeztetniük kell az információkat jelentő jelzéseket,
• a rakomány átrakása esetén az üres gépjárművön a szállított anyagra vonatkozó jelzéseknek továbbra is fenn kell maradniuk.

8.22.8.2. A veszélyes anyagot (hulladékot) szállító gépjármű káreseményének helyszínére hívott gépjármű mentőszolgálat személyzete, illetve az esetleges ideiglenes javítást végző személyek a jelenlévő kárelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, egészségügyi felügyelet, szakértők stb.) biztonságra vonatkozó rendelkezéseit kötelesek betartani.

8.22.8.3. Élő állatokat szállító gépjármű jelentős üzemzavar esetén közúton nem javítható.

8.22.8.4. Állathullákat, állati hulladékot szállító gépjárművet jelentős üzemzavar esetén az ürítőhelyre kell vontatni.

8.22.8.5. Egyéb, a 8.22.8.1-8.22.8.4. pontban nem szabályozott különleges szállítmányt szállító gépjárművek közúti üzemzavar-elhárítását, vontatását az általános szabályok szerint kell végezni. A szállítmány esetleges átrakásának szükségességét a fuvaroztató határozza meg.

8.23. Bontás

8.23.1. A gépjárművet a bontás során elmozdulás, billenés ellen biztosítani kell.

8.23.2. A bontás során a különböző szakképesítésű dolgozók egymást nem zavarhatják, a balesetmentes munkavégzésüket biztosítani kell.

8.23.3. Teljes szétbontáskor a gépjármű tüzelőanyag-tartályát (gáztartályát) kell elsőnek eltávolítani.

8.23.4. Emelőn történő bontáskor fokozottan be kell tartani az emelésre vonatkozó biztonsági előírásokat.

8.23.5. Aknából történő bontási tevékenység során a munkát végzőnek viselnie kell az előírt védőfelszereléseket.

8.23.6. Különleges anyagok szállítására szolgált gépjárművek bontása

8.23.6.1. A gépjárművek a rakterület kialakításától és a szállított anyagtól függően vagy tisztított, vagy gázmentesített, vagy fertőtlenített állapotban bonthatók.

8.23.6.2. A bontást a tüzelőanyag-tartály eltávolítása után a rakodótér eltávolításával kell folytatni.

8.23.6.3. Sérülés, roncsolódás következtében részben tisztítatlan szállítótartályt fokozott óvatossággal kell a gépjárműről eltávolítani. A munkavégzéshez a szükség szerinti védőfelszerelést kell biztosítani.

8.23.6.4. A veszélyes áru (hulladék) ömlesztett állapotban történt szállítására alkalmazott rakterületek, tartályok anyagának újrahasznosítása tilos.

8.24. Elhasználódott üzem- és tisztítóanyag kezelése

8.24.1. A munkahelyen az elhasználódott tisztítóanyagot, gyúlékony hulladékot lezárható, nem éghető tartályokban kell gyűjteni. A tartályokon jelölni kell tartalmukat.

8.24.2. A különböző elhasználódott üzemanyagokat (kenőolajok, szűrők stb.) egymástól elkülönítve kell tárolni.

9. EGYES JAVÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK

9.1. Gázüzemű gépjárművek javítása

9.1.1. A gázüzemű gépjárművek javítását csak az előírt szakképesítéssel rendelkező személyek végezhetik ((1/1990. (IX. 29.) KHVM r.)).

9.1.2. A gázüzemű gépjárművek gáztüzelőanyag-ellátó berendezésének javítása csak olyan munkahelyen végezhető, amelynek kialakítása az általános biztonsági követelményeken túlmenően kielégíti a 6.12. pontban meghatározott külön jogszabály előírásait.

9.1.3. Amennyiben a gázüzemű gépjárművek gáztartályából (-tartályaiból) kivezető szelepek zárva vannak és a vezetékrendszert gázmentesítették, a gázüzemanyag-ellátó berendezést nem érintő szerkezeti részek ugyanolyan biztonsági feltételekkel javíthatók, mint a folyékony tüzelőanyagú gépjárművek esetében, ha:

• a tartálykivezető szelepek a javítás időtartama alatt zárva maradnak,
• a gáztartály hőmérséklete a munka során nem lesz magasabb, mint 60 °C.

A vezetékrendszer gázmentesítése a motor működtetésével végezhető.

9.1.4. Amennyiben a levegőnél nehezebb gázzal üzemelő gázüzemű gépjárművek gáztartályának elvételi szelepét nem zárták le és a gázvezetékrendszert nem gázmentesítették, a gépjárművek gáztüzelőanyag-ellátó rendszerét nem érintő javítása is csak olyan helyen végezhető:

• amely talajszinten fekszik,
• amelynek szellőzése biztosítja az óránkénti legalább háromszori légcserét,
• amelynél a levegőnél nehezebb töltetű gáztartály elvételi szelepének csonkjától 3 méteres sugarú körben nem találhatók csatorna nyílások, vízzár nélküli padlóösszefolyók, illetve a munkahely, vagy a mellette lévő szerelőakna robbanásveszélyes gázkoncentrációt jelző készülékkel van ellátva.

9.1.5. Gázüzemű gépjárművek kiszerelt, üres vagy gázt tartalmazó gáztartályainak ideiglenes tárolása megfelelően kialakított tárolóhelyen történik. A kiszerelt gáztartályok mozgatását gondosan, esetleg erre a célra készített vagy átalakított emelő és/vagy szállító berendezéssel kell végezni.

9.1.6. Gázszivárgás észlelése esetén tilos:

• a motort bármelyik tüzelőanyaggal üzemeltetni,
• a hiba megszüntetéséig a gépjárművön bármilyen más jellegű tevékenységet végezni.

9.1.7. Gázszivárgás észlelése esetén a munkahelyet azonnal áramtalanítani kell.

9.1.8. A gáztartály kiürítését a tartályhoz és az erre szolgáló ürítő berendezéshez gáztömören csatlakoztatható, a névleges nyomásra méretezett csővezetéken keresztül kell végezni.

9.1.9. A gáztüzelőanyag-ellátó rendszer megbontásával járó javításának megkezdése előtt minden gyújtóforrást ki kell iktatni, és a dohányzási tilalmat be kell tartani.

9.1.10. Járó motornál tilos a gázrendszer megbontással történő javítása.

9.1.11. A gázüzemű gépjárműveken nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó munkát végezni csak a gáztartály kiszerelése és a vezetékrendszer gáztalanítása után szabad.

9.1.12. Kombinált fényező-szárító fülkében (helyiségben), amennyiben a szárítási hőmérséklet meghaladja a 60 °C-t, a gáztartályt a szárítás előtt ki kell szerelni.

9.1.13. Alacsonyabb szárítási hőmérséklet esetén is zárni kell a tartálykivezető szelepeket és a vezetékrendszert ki kell üríteni.

9.1.14. A gépjárművek javításánál csak robbanásbiztos kivitelű kézilámpát szabad használni.

9.1.15. Gáztüzelőanyag-ellátó berendezésen végzett javítás után minden esetben el kell végezni a tömítettség vizsgálatot. A tömítettséget szivárgásjelző spray-k vagy szivárgásjelző készülékek segítségével kell ellenőrizni.

9.1.16. A gáztüzelőanyag-ellátó berendezés javításakor antisztatikus ruházatot kell viselni.

9.2. Tűzveszélyes folyadékot szállító tartálykocsik javítása

9.2.1. A gépjárművön nyílt lánggal vagy szikraképződéssel nem járó javítási munkáknál biztosítani kell, hogy:

• leürített, a folyadékgőzöktől gázmentesített tartályú és szerelvényű gépjárművet állítsanak be a munkahelyre, vagy
• ha a gépjármű nem gázmentesített, a műhelyben gázriasztó készülékek legyenek elhelyezve, amelyek optikailag és akusztikusan jelzik a robbanásképes atmoszféra fellépését az alsó robbanási koncentráció elérése előtt, vagy
• a nem gázmentesített gépjárművet robbanásbiztos helyiségben helyezzék el.

9.2.2. Nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó munkák esetén:

• a tartályokon, szerelvényeken, vezetékeken végzett munkák megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy azok nem tartalmaznak robbanóképes elegyet,
• a munkák megkezdése előtt a tartályt vízzel, semleges, nem mérgező gázokkal (nitrogén, széndioxid) vagy vízgőzzel kell feltölteni.

Ennek hiányában szakértői igazolás szükséges arról, hogy a tartály nem tartalmaz robbanóképes elegyet.

9.2.3. Olyan nyílt lánggal járó munkáknál, melyek a tartályra, szerelvényszekrényre és vezetékekre nem terjednek ki, legalább a következő óvintézkedést kell tenni:

• a szerelvényszekrényt és a szivattyúkat meg kell tisztítani a tűzveszélyes folyadéktól,
• valamennyi nyílásnak, szelepnek, amelyek a tartállyal összeköttetésben állnak, zártnak kell lenni,
• a tartályt, vezetékeket, szerelvényeket és szivattyúkat védeni kell a munkánál keletkező hőtől,
• a munkák alatt állandóan ellenőrizni kell a munkahely közvetlen közelében a gázkoncentrációt.

9.2.4. A tartálykocsik javítására kijelölt munkahely szellőztetése legalább a helyiség óránkénti háromszori légcseréjét kell biztosítsa.

9.2.5. A tartálykocsin végzett minden javítási, karbantartási műveletet fokozott körültekintéssel, a tevékenységre vonatkozó technológiai utasítások és biztonsági előírások maradéktalan betartásával kell végezni.

A tartálykocsin bármilyen fenntartási tevékenység végzésénél mindenkor legalább két személynek kell jelen lenni, abban az esetben is, ha a munkavégzéshez egy személy is elegendő.

9.2.6. A tartályban beszállással munkát végezni csak a vonatkozó biztonsági követelmények betartásával szabad ((MSZ-09-57.0033.)).

9.2.7. A talajra kifolyt tűzveszélyes folyadékot veszélymentesíteni kell (pl. homokkal felitatni).

9.2.8. A gépjármű javításánál csak robbanásbiztos kivitelű kézilámpát szabad használni.

9.2.9. A tartályon, csővezetéken, szerelvényeken végzett javítás után tömítettség vizsgálatot kell végezni.

9.2.10. A tartály hegesztését csak minősített hegesztő végezheti ((6/1996. (II. 21.) IKM r.)).

9.2.11. A munkahely tűzoltó készülékkel történő ellátását a tűzrendészeti hatóság előírásai szerint kell megvalósítani.

9.3. Különleges anyagok szállítására szolgáló gépjárművek javítása

9.3.1. ((Módosította: 76/2012. (XII. 22.) NFM r. 2. §.)) A fenntartási tevékenység végzésének körülményei:

A fenntartási tevékenység végzése a különleges anyagokat szállító gépjárművek következő állapotaiban válhat szükségessé:

• rakott állapotban,
• rakomány nélküli, de tisztítatlan rakodótér, vagy tisztítatlan csomagolóeszköz szállítása esetén,
• rakomány nélküli tisztított, fertőtlenített állapotban. A tisztítás, fertőtlenítés történhet:
• a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervénél,
• tisztítás, fertőtlenítés végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozóval,
• a gépjárművet üzemeltető vagy javító szervezeti egységnél engedélyezett tisztító, fertőtlenítő munkahelyen.

9.3.2. Általános követelmények

9.3.2.1. A gépjárművek tisztításának, fertőtlenítésének elvégeztetése (elvégzése) azok üzemeltetőinek kötelessége. A tisztításra, fertőtlenítésre küldött gépjármű fuvarokmányainak ismertetni kell az utolsó szállítmány megnevezését. Ha a gépjármű veszélyes árut (ADR) szállított, a gépjárművön meg kell lennie az előírt veszélyességi jelzéseknek.

9.3.2.2. Az ADR hatálya alá tartozó anyag vagy veszélyes hulladék által szennyezett üres rakterületet, illetve tisztítatlan csomagolóeszközt szállító gépjárművet a javítás veszélyessége szempontjából rakott gépjárműnek kell tekinteni. Az utóbbi szempontból csomagolóeszköz az ADR által áruszállításra előírt és engedélyezett valamennyi eszköz.

9.3.2.3. Minden olyan szállítmány esetén, amely után a vonatkozó rendelkezések a rakterület időszakos vagy azonnali fertőtlenítését írják elő, a javítás csak a fertőtlenítés végzésére jogosult szervezet igazolásának bemutatása esetén végezhető.

9.3.2.4. Az egészségre ártalmas vegyi anyagok csomagolásának sérüléséből bekövetkezett gépjármű-szennyeződés (rakfelület szennyeződés) esetén a javítás – az üzemzavar-elhárítást is beleértve – csak a szennyeződés semlegesítése után végezhető.

9.3.2.5. A gépjármű tisztított, fertőtlenített állapotát és elvégzésének időpontját a javítóegység felé igazolni kell:

• saját tisztító, fertőtlenítőhely esetén a szervezetileg meghatározott okmánnyal,
• külső tisztító, fertőtlenítőhely igénybevétele esetén a tisztítást végző szervezet igazolásával.

9.3.2.6. A gépjárműjavító egység a tisztított (fertőtlenített) állapot igazolásának hiányában, illetve kétséges esetben a gépjármű javítását megtagadhatja.

9.3.2.7. A gépjárművek igazoltan tisztított vagy fertőtlenített állapotban ugyanolyan feltételekkel javíthatók, mint a többi gépjármű.

9.3.2.8. A rakfelület, rakodótér javítása esetén a javításból származó szilárd szennyeződések eltávolítása a javítást végző, a szállításhoz történő tisztítás, fertőtlenítés az üzemeltető feladata.

9.3.3. Az ADR hatálya alá tartozó anyagokat és tárgyakat, illetve veszélyes hulladékot szállító gépjárművek javítása rakott állapotban

9.3.3.1. Javítóhelyen a veszélyes anyaggal rakott gépjárműnek csak a további közlekedést akadályozó üzemzavar-elhárítás céljából történő javítása végezhető.

9.3.3.2. A gépjármű személyzete köteles a kísérőokmányok alapján a szállítmány veszélyességi tulajdonságairól és a szükséges biztonsági intézkedésekről tájékoztatni a javítást végzőket.

9.3.3.3. A javítást lehetőleg szabadtéren kell végezni. A munkahelyet úgy kell kijelölni, hogy a gépjármű alatt, valamint körülötte legalább 5 m távolságban ne legyen csatornanyílás, akna. Az épületektől megfelelő tűztávolságot kell tartani.

9.3.3.4. Amennyiben a meghibásodás várhatóan a műszak időtartama alatt nem hárítható el, gondoskodni kell:

• a rakomány átrakásáról, vagy
• a gépjármű elkülönített helyen történő tárolásáról és szükség szerinti őrzéséről, vagy
• amennyiben lehetséges, az illetékes hatóság által kijelölt helyre való elvontatásáról.

9.3.3.5. Tilos a javítás időtartama alatt a rakományt megbontani, a gépjármű veszélyességi övezetében nyílt lánggal, szikraképződéssel járó munkát végezni.

9.3.3.6. A javítás nem terjedhet ki a rakterületre, annak szerelvényeire. Ilyen jellegű meghibásodás csak a rakomány eltávolítása és szükség szerinti tisztítás, fertőtlenítés után végezhető. A gépjármű külső felülete a szállított rakománytól nem lehet szennyezett.

9.3.3.7. A javítás alatt a gépjármű vezetőfülkéjében csak a javítás céljából szabad tartózkodni.

9.3.3.8. Kerékcserén kívül más javításhoz a rakott gépjárművet megemelni tilos.

9.3.3.9. A javítást a lehető leggyorsabban kell elvégezni. Minden javítási műveletet fokozott körültekintéssel, a vonatkozó technológiai utasítások és biztonsági előírások maradéktalan betartásával kell végrehajtani.

9.3.3.10. Undort keltő vagy fertőzés okozására hajlamos anyagokat ömlesztve szállító, nyitott rakfelületű gépjármű rakott állapotban nem javítható.

9.3.4. Az ADR hatálya alá tartozó anyagokat és tárgyakat, illetve veszélyes hulladékot szállító gépjárművek javítása rakomány nélküli állapotban

9.3.4.1. A veszélyes árut (hulladékot) szállított gépjármű javítóműhelyben történő karbantartása és javítása csak a következő feltételekkel végezhető:

• tartálykocsi esetén a tartály és szerelvényei tisztításának és gáztalanításának igazolása esetén,
• nyitott rakodóterű gépjárművel ömlesztett állapotban történt áruszállítás után tisztítás és szükség szerinti fertőtlenítés igazolása esetén. Amennyiben a nyitott rakodótér ponyvával fedett, a tisztasági követelmények arra is vonatkoznak,
• radioaktív anyagot szállított gépjárműveknél a sugármentesített állapot igazolása esetén.9.3.4.2. Amennyiben a javításkor a konténert (konténereket) a gépjárműről nem távolítják el, a tisztítást (fertőtlenítést) a konténeren is el kell végezni.

  9.3.4.3. A tisztításnak a gépjármű teljes külső felületére ki kell terjednie. Undort keltő anyagokat szállított gépjármű futóművét is fertőtleníteni kell.

9.3.5. Települési szilárd hulladékot szállító gépjárművek javítása

9.3.5.1. Amennyiben a hulladéktároló teret és kiszolgáló szerelvényeit nem javítják, a gépjármű javítása leürített állapotban, a teljes külső felületre kiterjedő oldószeres felsőmosás és alvázmosás után végezhető. Fokozott gondossággal kell tisztítani a futómű részeit.

9.3.5.2. A 9.3.5.1. pont szerinti gépjárműállapot esetén történő javításnál a zárt hulladéktároló teret megnyitni, burkolatát eltávolítani tilos.

9.3.5.3. A hulladéktároló tér vagy szerelvényeinek javítása csak tisztított, fertőtlenített állapotban végezhető. A 9.3.5.1. pont szerinti tisztítást ezesetben is el kell végezni.

9.3.5.4. Ha a zárt tárolótér tömítése sérült, vagy zártsága bármilyen módon nem biztosított, a gépjárműrész javítása csak a 9.3.5.3. pont szerinti tisztítás után végezhető.

9.3.5.5. Nyitott rakodóterű vagy nem zárható tartályos hulladékgyűjtő esetén minden javítóműhelybe álláskor a rakodótér fertőtlenítését is el kell végezni.

9.3.5.6. Rakott állapotban szabadtéri munkahelyen csak üzemzavar-elhárítás végezhető.

9.3.6. Települési folyékony hulladékot szállító gépjárművek javítása

9.3.6.1. Javítóműhelybe állás leürített tartállyal, a teljes külső felület és alváz fertőtlenítőszeres mosása után történhet. A tisztításnak ki kell terjednie a hulladék feltöltésére és ürítésére szolgáló tömlők belső felületére is.

9.3.6.2. A tömlők belső tisztításának elmaradása esetén a gépjármű a tömlőkészlet nélkül állhat be a javítóműhelybe.

9.3.6.3. A tartály és belső szerelvényeinek javítása a külső tisztítás mellett a belső tér teljesen tisztított és fertőtlenített állapotában végezhető.

9.3.6.4. Ürítetlen tartály esetén szabadtéri munkahelyen csak üzemzavar-elhárítás végezhető.

9.3.7. Csomagolatlan élelmiszert szállító gépjárművek javítása

9.3.7.1. A könnyen romló élelmiszert szállító gépjármű esetén:

• javítás, karbantartás rakomány nélkül a rakodótér tisztított és fertőtlenített állapotában végezhető,
• üzemzavar-elhárítás csak zárt rakodótér mellett végezhető,
• hűtőkocsival történő szállítás esetén üzemzavar-elhárítást elsősorban szabadtéri munkahelyen kell végezni. Zárt műhelycsarnokban történő javításkor gondoskodni kell a hűtőaggregát kipufogógázának elvezetéséről vagy kielégítő mértékű szellőztetést kell biztosítani.

9.3.7.2. Nem romlandó élelmiszert szállító zárt felépítményű gépjármű esetén:

• rakomány nélkül javítás, illetve rakománnyal üzemzavar-elhárítás zárt rakterület mellett az általános biztonsági szabályok betartásával végezhető,
• a rakodótér javítása csak tisztított, szükség szerint fertőtlenített állapotban végezhető.

9.3.7.3. Élelmiszert szállító tartálykocsi tartályának javítása teljes külső tisztítás és az előírt tartályfertőtlenítés után végezhető. Amennyiben kizárólag a gépjármű javítása történik, a tartály minden nyílásának zárva kell lenni.

9.3.8. Egészségügyi szállításokat végző gépjárművek javítása

Fertőző beteget szállító gépjárművön karbantartási, javítási tevékenység fertőtlenítés után végezhető.

9.3.9. Halottszállító gépjárművek javítása

Halottszállító gépjárművön karbantartási, javítási tevékenység fertőtlenítés után végezhető.

9.3.10. Élő állatokat szállító gépjárművek javítása

Élő állatokat szállított gépjármű a külön jogszabályban ((41/1997. (V. 28.) FM r.)) meghatározott igazoltan tisztított, fertőtlenített állapotban javítható.

9.4. Fertőtlenítési tevékenység

9.4.1. Jelen előírások azokra a gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezeti egységekre vonatkoznak, amelyek telephelyükön fertőtlenítési tevékenységet is folytatnak.

9.4.2. A gépjárművek fertőtlenítési tevékenységéhez az illetékes népegészségügyi és állat-egészségügyi szervek jóváhagyását kell megkérni.

9.4.3 A fertőtlenítést az illetékes népegészségügyi és állat-egészségügyi szervek által engedélyezett fertőtlenítőszerekkel, ellenőrzött és jóváhagyott fertőtlenítési technológia szerint lehet végezni.

9.4.4. A gépjárművek fertőtlenítésére kijelölt hely, helyiség létesítését a közegészségügyi, állat-egészségügyi, munkabiztonsági, környezetvédelmi és tűzrendészeti előírások szerint kell kivitelezni.

9.4.5. A fertőtlenítő eszközök, hely, helyiség és műtárgyak tisztítását és tisztántartását a 9.4.4. pontban meghatározott szervek által jóváhagyott technológiai utasítás szerint kell végezni.

9.5. Különleges felépítményű gépjárművek javítása

Azon különleges felépítményű gépjárművek esetében, amelyek állandó jelleggel felszerelt felépítménye nem a 2.8. pontban meghatározott különleges anyagok szállítására szolgál, a felépítmény javítását a rá vonatkozó biztonsági előírások betartásával kell végezni.

10. VIZSGÁLATOK

10.1. A gépjárműfenntartó tevékenység során használt berendezéseknél a következő esetekben kell biztonsági vizsgálatokat végezni:

• üzembe helyezés előtt,
• az időszakos felülvizsgálatra kötelezett berendezések esetében rendszeres időközönként,
• a megfelelő működés szempontjából változtatások, javítások után.

10.2. A munkahelyek és munkaeszközök időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének megvalósítása az üzemeltető munkáltató, illetve a tulajdonos feladata.

10.3. Az időszakos vizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére a munkáltatónak haladéktalanul intézkedéseket kell tennie, szükség esetén a munkavégzést, a berendezés használatát fel kell függesztenie.

10.4. Egyéni védőeszköz állapotának folyamatos ellenőrzése az azt használó munkavállaló kötelessége. Az időszakos felülvizsgálatra kötelezett egyéni védőeszközök ellenőriztetése a munkáltató feladata.

10.5. Gépjárműemelők

• Az emelők üzembe helyezéséhez kapcsolódó vizsgálatokat a külön jogszabályban ((47/1999. (VIII. 4.) GM r.)) meghatározottak szerint kell végezni.
• Az időszakos felülvizsgálatok rendszerességét és tartalmát a külön jogszabály ((47/1999. (VIII. 4.) GM r., MSZ-07-4446.)) és szabvány előírásai szerint kell megállapítani.
• Az emelők felújítása, áthelyezése vagy szerkezeti változtatása esetén az ismételt üzembe helyezés előtt szakirányú emelőgép szakértővel üzembe helyezési vizsgálatot kell végeztetni.
• Minden gépi hajtású emelőről emelőgép naplót kell vezetni. Az emelőgép naplóban kell rögzíteni a szerkezeti vizsgálatok eredményét is.

10.6. Egyéb emelő berendezések

A gépjárműfenntartás területén alkalmazásra kerülő, nem kifejezetten a gépjárművek emelésére készített egyéb emelő berendezések időszakos felülvizsgálatát a rájuk vonatkozó előírások szerint kell végezni és dokumentálni.

10.7. Azoknál a diagnosztikai berendezéseknél, amelyek kalibrálási rendszeressége elő van írva ((1/1990. (IX. 29.) KHVM r.)), a kalibrálás időpontjában a biztonságos működést is ellenőrizni kell.

10.8. A veszélyek megelőzésére vagy elhárítására szolgáló berendezések (pl. biztonsági világítás, szellőzéstechnikai berendezések, biztonsági vezérlések) állapotát, megfelelő működését évente legalább egyszer ellenőrizni kell. Az ellenőrzés megállapításait dokumentálni kell.

10.9. Ha a 9.2.1. pont szerinti gázriasztó készüléket nem használják rendszeresen, akkor azt minden alkalmazás előtt, de évente legalább egyszer a készülékgyártó adatai szerinti határértékek pontos jelzésére be kell vizsgálni. (Rendszeres használat a havi legalább egy alkalmazás.)

A szövegben hivatkozott szabványok

Jó láthatóságot biztosító védőruházat MSZ EN 471

Fény és világítás. Munkahelyi világítás 1. rész. Belső téri munkahelyek MSZ EN 12464-1

Járműemelők MSZ EN 1493

Mozgatható és áthelyezhető emelők és hasonló szerkezetek MSZ EN 1494

Gépjárművek javításánál alkalmazott munkaállványok.

Biztonságtechnikai követelmények MSZ 2142

Közúti járműveknél alkalmazott tartóbak, tuskó biztonságtechnikai követelményei MSZ 2143

Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára.
– Helyhez kötött akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és -töltőállomások létesítése MSZ 1600-16

Festőhelyiségek és festékbevonat szárítók biztonságtechnikai követelményei MSZ-05-20.0511

Kerékkitámasztó ékek közúti járművekhez MSZ-05-50.2001

Közúti jármű szerelőaknák, emelt járműállások létesítési és biztonsági követelményei MSZ-07-4050

Gépjármű fényező-, szárító fülke biztonságtechnikai követelményei MSZ-07-4051

Gépjármű emelők időszakos vizsgálata MSZ-07-4446

Közúti járművek szerelhető kerékpántperemes kerekeinek feltöltésekor alkalmazott védőeszköz MSZ-07-4456

Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei MSZ-09-57.0033

A szövegben hivatkozott jogszabályok

Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel.

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet a közúti közlekedés szabályairól.

20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról.

2/1983. (II. 14.) EüM rendelet a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról. ((Hat. kiv. h.: 22/2005. (VI. 24.) EüM r.))

1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről.

6/1996. (II. 21.) IKM rendelet a hegesztők minősítéséről.

41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról.

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség értékeléséről.

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről.

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. ((Helyébe lépett: 16/2008. (VIII. 30.) NFGM r.))

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról.

16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről.

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről. ((Helyébe lépett: 66/2005. (XII. 22.) EüM r.))

29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről.

2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményei és megfelelőség tanúsításáról. ((Helyébe lépett: 18/2008. (XII. 3.) SZMM r.))

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.

A Szabályzathoz kapcsolódó jogszabályok

31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. ((Helyébe lépett: 143/2004. (XII. 22.) GKM r. a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról.))

35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. ((Helyébe lépett: 9/2008. (II. 22.) ÖTM r.))

14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról.

14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról.