Fire Box Kft.

Munkavédelem, Tűzvédelem és Környezetvédelem

Firebox / Törvénytár(Munkavédelem) / 4. melléklet a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez
Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Kérje cége állapotfelmérés ajánlatunkat most!

tovább

Hírlevélre feliratkozás

Szolgáltatások
Kérdése merül fel az olvastak után? Akkor keressen fel  minket. Munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szakértőink várják a megkereséseket.
4. melléklet a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez

4. melléklet

a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez

A robbantás biztonsági távolságának meghatározása

A) Szeizmikus biztonsági távolság meghatározása

1. A szeizmikus biztonsági távolság előzetes számítása általános esetre

ahol:

l = a szeizmikus biztonsági távolság, [m]

k = tényező, értéke:

      • víz alatt vagy mocsaras talajban tervezett robbantásnál és 10 m-nél vastagabb agyagrétegre épült objektumoknál 100
      • azonos műtárgyakra, objektumokra ható, rendszeresen ismétlődő robbantás esetén (pl. kőbányákban, kohászati üzemekben stb.) 50
      • egyedi robbantás esetén (pl. építmény több részletben való bontásakor is) 25
      • rátett töltet alkalmazása és áthalmozott anyag terítése esetén 5

Qf, a mértékadó töltet tömege, [kg]

2. A robbantás szeizmikus hatásának ellenőrzése általános esetekben

Ha az 1. pont szerint meghatározott szeizmikus biztonsági távolságon belül védendő létesítmény van, akkor a várható rezgési sebesség értékét a következők szerint kell meghatározni:

ahol v = az a rezgési sebesség [mm/s], amelynél nagyobb nem várható (1) távolságban.

A számított rezgési sebesség megfelelő, ha a (2) képlettel vagy a 3. pontban ismertetett módon meghatározott rezgési sebesség értéke kisebb, mint az 1. táblázatban az adott létesítmények besorolása szerint megadott sebesség érték.

1. táblázat

A védendő építmény megnevezése Megengedett legnagyobb rezgési
sebesség (mm/s)
Különleges védelmet igénylő létesítmény (pl. honvédelmi, távközlési létesítmény, szakértői repülőtér, duzzasztógát, 20 méternél nagyobb fesztávú híd) szakértői vélemény szerint
Statikailag bizonytalan, megrongálódott építmény, műemlék, termelő kőolaj- és földgázkút, valamint 0,17 MPa-nál nagyobb nyomás alatt álló csővezeték és szerelvény 2
Panelház és statikailag nem teljes értékű építmény 5
Statikailag kifogástalan építmény, torony, gyárkémény, villamos és vízmű, szabadtéri villamos berendezés 10
Vasbeton vagy acélvázas építmény; alagút, 0,7 m-nél mélyebben vezetett csatorna és egyéb csővezeték, valamint szerelvény, föld alatti térség 20
özút, vasút, függőpálya, villamos távvezeték, távbeszélő vezeték 40

3. A robbantás szeizmikus hatásának számítása különleges esetre

3.1. Vonalban elhelyezett töltetek hatásának figyelembevétele

A Qf mértékadó töltetsor hosszának kétszeresén belüli távolságban elhelyezkedő műtárgyak védelménél (l < 2R) a (2) képletben szereplő Qf töltetnagyság helyett Qeff effektív töltettel lehet számolni:

Qeff = q x neff

A képletben a q az n [db] töltetből álló töltetsor egy töltetének átlagos tömege, neffa mérsékelt töltetszám; neff értékét a töltetsor és a megvédendő műtárgy egymáshoz viszonyított helyzetétől függően a 3.1.1-3.1.3. pontban meghatározott módon számítandó ki.

3.1.1. A töltetsor középpontjával szemben elhelyezkedő műtárgyra

3.1.2. A töltetsor egyik végpontjában levő, a töltetsorra merőlegesen elhelyezkedő műtárgyra

3.1.3. A töltetsor irányába eső műtárgyra

ahol:

t – a szomszédos töltetek közötti átlagos távolság, [m],

r – a műtárgyhoz legközelebbi töltettől mért távolság, [m],

R – a Qf mértékadó töltettel robbanó pont hossza, [m],

z – a töltetektől mért távolságtól függő, a szeizmikus energia csillapítását figyelembe vevő tényező, amelynek értéke:

r < 2 m esetén z = 1,

r > 2 m esetén z = 2.

Hosszú „kábeltöltetek” robbantásánál q értékét r/2 hosszú, egymástól t=r/2 távolságban elhelyezkedő töltetekként kell figyelembe venni.

3.2. A lerobbantott építmény vagy szerkezet leesésével előidézett szeizmikus hatás

Építmény vagy szerkezet leesése olyan hatást idézhet elő, mintha egy egyenértékű tömegű töltetet (Qe) robbantanának fel:

ahol

M – a leeső tömeg, [t],

H – a leeső tömeg súlypontjának és a leérkezés szintjének magasságkülönbsége, [m].

A leeső tárgy alá legalább 0,8 m vastag homok, hordott föld, salak, építőanyag törmelékéből készített rugalmas párna alkalmazása esetén Qe) felével lehet számolni.

A fentiek szerint számított Qe) értékkel kell a lerobbantott építmény szeizmikus hatását a (2) képlettel meghatározni. Ha Qe) < Qf), a lerobbantott építmény leeséséből adódó szeizmikus hatást nem kell számolni.

3.3. Építmény bontásánál talajfelszín fölött elhelyezett töltetek robbantásakor

3.3.1. Ha a töltetek legalsó pontja legalább 0,5 m-re a talaj felszíne fölött helyezkedik el, akkor a (2) képletben szereplő k-tényező értéke a felére csökkenthető.

3.3.2. 3 m-nél magasabb oldalfalakkal alátámasztott födémszerkezetek és 3 m-nél magasabb pillérekre támaszkodó hídlemezek robbantását szeizmikus szempontból rátett töltetekkel végzett robbantásként kell tekinteni.

3.4. Föld alatti robbantás esetén 1 értékeként a töltetek súlypontjának felszíni vetületi pontja és a védendő létesítmény legközelebbi pontja közötti távolságot kell figyelembe venni.

3.5. Robbantás forgó gép közelében

A megengedett mértékadó töltet tömegét Qf a forgó gép csapágyfedelén üzem közben mért legnagyobb kitérés A0 ismeretében a következő képlettel kell meghatározni:

mely képletbe A és A0 értékét [μm]-ben kell behelyettesíteni (A – a megengedett legnagyobb kitérés). A várható rezgésszámot f [Hz] mértékegységben, Qf [kg] töltet tömegközéppontjától számított távolság alapján a 2. táblázat szerint kell meghatározni.

2. táblázat

1 – távolság (m) Szorzószám f – várható rezgésszám (hz)
0-2 3,5 200
2-20 2,0 100
20-40 1,7 80
40-70 1,3 60
70-100 1,1 50

3.6. Földbe helyezett csővezeték védelme

Vonalban elhelyezett tölteteknek e vonallal párhuzamos csővezetékekre kifejtett hatását a (3) képlettel kell figyelembe venni. Ha a töltetek alkotta vonal és a csővezeték nyomvonala szöget zár be egymással, akkor mind a (2) képletben szereplő l, mind a (3) képletben szereplő r távolságként a töltetsor középpontjától a csővezetékre állított merőleges hosszát kell venni.
B) A robbantás repeszhatása elleni biztonsági távolság

1. Azt a biztonsági távolságot, amelyen kívül a robbantás repeszhatása személyre, továbbá védendő létesítményre veszélyesnek nem tekinthető, a felrobbantásra kerülő legnagyobb töltet tömegétől (G) és elhelyezésétől, és a robbantás céljától függően a 3. táblázat alapján kell meghatározni.

3. táblázat

Biztonsági távolság [m] (minimális érték) A töltet tömege, elhelyezése, a robbantás célja
500 500 kg-ot meghaladó – kőzetjövesztés vagy talajbontás célját szolgáló – töltet
300 robbantással bővített lyukban, hézagokban, repedésekben elhelyezett töltet
100 kg-ot meghaladó – nagy átmérőjű robbantólyukban elhelyezett kőzetjövesztés vagy talajbontás célját szolgáló – töltet
200 kőzettömb darabolására (batározás) szolgáló – töltet
5 kg-ot meghaladó – kőzetjövesztés, létesítmény- vagy talajbontás célját szolgáló – töltet
fatuskó kitermelésére, darabolására, továbbá áthalmozott anyag terítésére szolgáló – töltet
100 legfeljebb 5 kg tömegű – kőzetjövesztés, létesítmény- vagy talajbontás célját szolgáló – töltet
50 robbantólyuk bővítését szolgáló töltet
robbantólyukban 15 m-nél nem mélyebben elhelyezett, szeizmikus mérés célját szolgáló töltet, földre vagy földbe fektetett robbanózsinór
zárt robbantókamrában elhelyezett töltet
30 robbantólyukban 15 m-nél mélyebben elhelyezett robbantószerkezet, szeizmikus mérés célját szolgáló töltet

2. A 3. táblázatban fel nem sorolt esetekben (pl. rátett töltet, fémtárgy, meleg anyag vagy jég robbantása, talajlazítás) a biztonsági távolságot – ha azt a robbantási engedély nem határozza meg – a használt robbanóanyag fajtájától, a töltet tömegétől, a robbantott, jövesztett anyagtól, a helyi körülményektől és az alkalmazott védőeszközöktől függően a robbantásvezető köteles meghatározni.

3. Ha az 1. pont szerint meghatározott biztonsági távolságon belül védendő létesítmény van, és a felrobbantásra kerülő legnagyobb töltet tömege nem csökkenthető, a robbantás hatása elleni védelemről megfelelő védőeszköz alkalmazásával (pl. homokzsák, töltés, védőpalánk) kell gondoskodni. Biztosítani kell, hogy a védőeszközök több töltet robbantása esetén is hatásosak maradjanak.
C) Légnyomás hatása elleni biztonsági távolság

1. Azt a biztonsági távolságot (R), amelyen kívül a felrobbantásra kerülő legnagyobb töltet (G) által előidézett légnyomás létesítményekre nem tekinthető veszélyesnek az ábra szerint kell meghatározni.

2. A rátett töltet tömege 100 kg-nál nagyobb nem lehet.

3. A B) 3. pontban előírtak a légnyomás hatása elleni védelemre is vonatkoznak.

A légnyomás hatása elleni biztonsági távolság értékei

Országos lefedettség


Fire Box Kft.
2600 Vác, Avar utca 5.
+36 27/501-175
firebox@firebox.hu
©2016

Bisnode tanusitvany