7/2006. (III. 21.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjában és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 140. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének n) pontjára – az 50. § a) pontja vonatkozásában az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a hivatásos és szerződéses, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezőre (önkéntes tartalékos I., II., III., IV.,) (a továbbiakban együtt: katonai szolgálatra jelentkező),

b) a hivatásos, szerződéses állományú katonára, valamint az önkéntes tartalékos katonára (a továbbiakban együtt: katona),

c) a honvéd tisztjelöltnek jelentkezőre, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezőre, a honvéd-tisztjelöltre, a honvéd altiszt-jelöltre, a szerződéskötés előtt és tanulmányai során, továbbá a nem katonai köznevelési intézményben és felsőoktatási intézményben tanuló honvédségi ösztöndíjas hallgatónak jelentkezőre a szerződéskötés, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a címzetes önkéntes tartalékosokra.

A katonai szolgálatra való alkalmasság

2. § (1) Hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan egészségi, fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, fizikai és pszichikai állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság

a) teljes, ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai, fizikai állapota az általános követelményeknek maradéktalanul megfelel,

b) kiemelt, ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai és fizikai állapota egyes kiemelt (haderőnemi, fegyvernemi, beosztási) katonai tevékenység sajátosságaiból adódó speciális követelményeknek is megfelel,

c) korlátozott, ha a vizsgált személy szervezete az általános egészségi követelményeknek maradéktalanul nem felel meg, de a fogyatékosság a katonai szolgálatra való alkalmasságot valamennyi beosztás tekintetében nem zárja ki. A korlátozott egészségi alkalmasság egyes betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságra vonatkozhat.

Az alkalmassági vizsgálatok

3. § Az alkalmassági vizsgálatok célja a katonai szolgálatra jelentkező, a katona és az 1. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó személy alkalmasságának elbírálása, alkalmassági fokozatának megállapítása, illetve felülvizsgálata és az alkalmasság ellenőrzése.

4. § (1) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:

a) a szolgálati viszony létesítése előtt,

b) a külföldi oktatási intézményben három hónapot meghaladó vagy magasabb beosztás ellátásához szükséges hazai intézményben történő beiskolázást megelőzően,

c) külföldi katonai szolgálat teljesítése előtt,

d) a katona a Hjt. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti új beosztásba történő kinevezését megelőzően,

e) az állományilletékes parancsnok (vezető) beosztásba történő kiválasztása előtt,

f) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,

g) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,

h) a katonai szolgálatra való alkalmasság egészségi okból történt megváltozásakor, ha a betegség, baleset maradandó egészségkárosodást okozott,

i) a katona betegsége, műtéte, baleseti sérülése után a szolgálatképesség (a 43. és 45–46. §-ban meghatározottakat meghaladó egészségügyi szabadság, csökkentett napi szolgálati idő engedélyezése) elbírálása szükségessége esetén,

j) a honvéd tisztjelöltnek jelentkezővel, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezővel a felvétele, illetve a honvédségi ösztöndíj szerződés megkötése előtt, valamint a hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt,

k) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati jogviszony létesítése előtt,

l) ha a k) pont szerinti vizsgálat a 19/C. § (1) bekezdése szerint került végrehajtásra, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat próbaidejének letelte előtt, a (4) bekezdés szerint,

m) a szolgálati viszony nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítását megelőzően.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – az (1) bekezdés h), i), k) és m) pontjában szereplők kivételével – az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell.

(3) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság minősítése a minősítést közvetlenül megelőzően végzett vizsgálat eredményén, illetve a korábban végzett, de még érvényes és a minősítés céljával egyező követelményszintű vizsgálat eredményén alapulhat.

(4) Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettani gyakorlattal rendelkező orvos, illetve a fizikai felkészítésre és a terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakember véleményezheti, illetve minősítheti.

(5) A honvéd tisztjelöltek esetében a szakirány-, illetve szakváltás előtt egészségügyi alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni.

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések

5. § (1) Az egészségi (orvosi) vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) „Egészségileg alkalmas”,

b) „Egészségileg korlátozással alkalmas”,

c) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ……..-ig”,

d) „Egészségileg alkalmatlan”.

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) „Pszichikailag alkalmas”,

b) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ……..-ig”,

c) „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”.

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján megállapítható minősítések:

a) „Fizikailag alkalmas”,

b) „Fizikailag alkalmatlan”.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti minősítések a betöltött, illetve – az „Egészségileg korlátozással alkalmas” minősítés kivételével – a tervezett beosztásra vonatkoznak.

Az összesített alkalmassági minősítések és értelmezésük

6. § (1) Az összesített alkalmassági minősítések:

a) A „Katonai szolgálatra alkalmas”, a „Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmas”, a „Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmas”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas”, a „Tervezett beosztásra alkalmas”, illetve az „A … (köznevelési intézmény és felsőoktatási intézmény megnevezése) … karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas” minősítés azt jelenti, hogy a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, az egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza, továbbá pszichikailag és fizikailag is megfelel a követelményeknek.

b) „Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas” minősítés – pszichikailag és fizikailag alkalmas személy esetében – az egészségi alkalmasság minősítésén alapul. E minősítés csak meghatározott beosztások, munkakörök betöltését teszi lehetővé.

c) „A jelenlegi beosztásban alkalmatlan”, illetőleg „A tervezett beosztásra alkalmatlan”, továbbá „A … (oktatási intézmény megnevezése) … karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan” minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat, ha az adott beosztáson kívül más beosztásban alkalmas lehet.

d) „A jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan …-ig”, illetve „A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan …-ig”, továbbá „A … (oktatási intézmény megnevezése) … karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak …-ig ideiglenesen alkalmatlan” minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb egy év lehet.

e) „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés valamennyi katonai beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat.

(2) Az összesített alkalmassági minősítéseket a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottságai (a továbbiakban: FÜV Bizottság) és az Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Eü PAB) állapítják meg.

(3) Az alkalmasság egészségi és fizikai összetevőjére megállapított „alkalmatlan”, illetve a „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítés „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” összminősítést jelent.

(4) „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, Honvéd tisztjelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetve a szolgálati viszonyt meg kell szüntetni.

MÁSODIK RÉSZ

A KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ
ÉS A KATONA ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

Az egészségi alkalmassági követelmények
és alkalmazásuk

7. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése

a) az 1. mellékletet képező „Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához” (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint

b) az „Egyes kiemelt egészségi alkalmassági követelmények”-ről szóló 2. mellékletben foglaltak szerint történik.

(2) A Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok (pl. 001) és alszakaszok (pl. 1., 2., 3. stb.) szerint történik.

(3) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:

a) „Egészségileg alkalmas” („A”),

b) „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”),

c) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan …-ig” („I”),

d) „Egészségileg alkalmatlan” („E”).

(4) A szakaszok a), b) és c) pontjai sorolják fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározzák az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.

(5) Az „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”) minősítés a beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozás(ok) (kizáró korlátozások) megjelölésével egészül ki, melyeket a Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki. A betű- és számjelek jelentését – a 24 órás ügyeleti szolgálatok felsorolásával együtt – a „Korlátozások és felmentések jegyzéke” című 3. melléklet tartalmazza.

(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a szakmai lehetőségét határozza meg.

(7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.

Különleges elbírálás

8. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése a Táblázat alapján történik. A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez kapcsolódva „Különleges elbírálás” („KLGS”) megjelölést tartalmaz. A „KLGS” megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 7. § (3) bekezdése szerinti minősítések közül.

(2) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:

a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket,

b) a szervezet kompenzáló képességét, az elváltozások kiegyenlítődésének, illetve regenerálódásának lehetőségét, gyógykezelés hatását a szolgálatképes állapot fenntartására,

c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét,

d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével, illetve

e) a 4. melléklet szerinti „Munkaköri térkép”-ben szereplő fegyvernemi, munkaköri szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit,

f) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt,

g) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás (rehabilitáció) lehetőségét.

Az egészségi követelményeknek megfelelő minősítések

9. § (1) A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan a részletes egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A2–A7 jelű rovatai állapítják meg.

(2) A katonai szolgálatra jelentkező és a katona egészségi alkalmasságát a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: munkaköri HM rendelet) 2. mellékletében meghatározottakra figyelemmel a következők szerint kell minősíteni:

a) az A2a–A2d rovatok szerint a személyi állomány külföldi szolgálatra jelentkező és a külföldi szolgálatra tervezett tagját a 22. § alapján,

b) az A3 és A2a rovat szerint egyes fegyvernemi beosztásokban légi mozgékonyságú katonai szervezetek, lövész, tüzér, harckocsizó, búvár, tűzszerész és aknakutató, felderítő, radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és rakéta üzemanyaggal dolgozó esetén a hivatásos és szerződéses tisztek, altisztek és a szerződéses tisztesek, önkéntes tartalékos I. alkalmasságát a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során,

c) az A4 rovat szerint a katonát a szolgálatteljesítése során a b) pontban szereplők kivételével, valamint a hivatásos állomány tagját a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatra való meghosszabbítása előtt,

d) az A5 és A2a rovat szerint a katonai szolgálatra jelentkezőt a b) pontban szereplők kivételével,

e) az A6 rovat szerint az ezredesi és tábornoki, parancsnoki, vezetői beosztásra tervezettet a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során, valamint a hazai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányokra jelentkezőt a beiskolázás előtt a jelenlegi vagy tervezett beosztásának megfelelően, valamint az önkéntes tartalékos II.-t és III.-t az állományba vétel előtt és a szolgálatteljesítés során,

f) az A7 rovat szerint az önkéntes tartalékos IV.-et a csapatorvosi előszűrésen, az állományba vételekor, és a szolgálatteljesítés során.

(3) A légi közlekedési (légierő hajózó és földi) szakszemélyzet, a Magyar Honvédség Honvédkórház (a továbbiakban: MH Honvédkórház) repülőorvosi vizsgálati szerve elsőfokú repülőorvosi bizottságának (a továbbiakban: elsőfokú ROB) hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, illetve a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása az állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeit szabályozó HM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: repülőegészségi rendelet) szerint történik.

(4) A hivatásos szolgálat felső korhatárát elérő katona esetén a 7. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti minősítés nem alkalmazható, ehelyett a 7. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti minősítést kell alkalmazni.

(5) Ha az egészségi alkalmasságot a (2) bekezdés b), d) pontjai, illetőleg a 25. § alapján több rovat szerint is minősíteni szükséges, úgy a rovatok egyike szerint megállapított alkalmatlanság is elég az egészségileg alkalmatlan minősítés megállapításához.

III. Fejezet

A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG

A pszichikai alkalmassági követelmények
és alkalmazásuk

10. § (1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezőnek és a katonának a következő pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

a) valamennyi beosztásban (rendfokozatban) a pszichikai alapkövetelményeknek – jelölése: Pa,

b) az egyes fegyvernemi munkakörökben az adott munkakörre jellemző pszichikai készségeknek is – jelölése: Pm,

c) az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban különleges pszichikai elvárásoknak is – jelölése: Pk,

d) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségeknek is – jelölése: Pv.

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjaiban összefoglalt követelményeknek megfelelő pszichikai funkciócsoportokat „Részletes pszichikai alkalmassági követelmények” címmel az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A vizsgálatok alapján megállapított pszichikai teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichikai funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában:

a) 91–100% esetén „Kiemelkedő” (V.),

b) 76–90% esetén „Jó” (IV.),

c) 46–75% esetén „Közepes” (III.),

d) 31–45% esetén „Megfelelő” (II.),

e) 0–30% esetén „Nem megfelelő” (I.).

(5) A (4) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott összteljesítmény esetén, az 5. melléklet szerinti munkaköri követelményekkel összhangban a vizsgált személy tervezett, illetve betöltött beosztásától, feladatától függően a minősítés „Pszichikailag alkalmas” vagy „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”. „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan….-ig” minősítést kell adni abban az esetben, ha a vizsgált személy átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. Az ideiglenesen alkalmatlan minősítés legfeljebb egy évre adható.

(6) Az egyes pszichikai funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik.

(7) A pszichikai alkalmasság elbírálásakor az 5. melléklet szerinti részletes pszichikai követelményeket és az ezzel kapcsolatos munkaköri HM rendelet pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(8) A pszichikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítés vizsgálati céljától eltérő vizsgálati célú vagy szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

(9) Ha a pszichikai alkalmasságot a 9. § (2) bekezdésének b), d) pontjai, illetőleg a 25. § alapján több rovat szerint is minősíteni szükséges, úgy e rovatok egyike szerint megállapított „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” is elég a „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítés megállapításához.

(10) A 4. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott esetekben, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó személy hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt a pszichikai alkalmasság megállapításához parancsnoki jellemzés szükséges.

IV. Fejezet

A FIZIKAI ALKALMASSÁG

A fizikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

11. § (1) A fizikaialkalmasság-vizsgálat olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges fizikai adottságok és képességek meglétét vizsgálja. Végrehajtására a fizikaialkalmasság-vizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény – az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei – keretein belül kerül sor.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezőnek és a katonának a beosztás jellegétől és a munkaköri megterhelés mértékétől függően a következő fizikai (edzettségi) követelményszinteknek kell megfelelni:

a) első követelményszint (jelölése: T1) az alapszintű edzettségi állapot, amelyet 200 pont összteljesítmény-,

b) második követelményszint (jelölése: T2) a közepes szintű edzettségi állapot, amelyet 220 pont összteljesítmény-,

c) harmadik követelményszint (jelölése: T3) az emelt szintű edzettségi állapot, amelyet 240 pont összteljesítmény-,

d) negyedik követelményszint (jelölése: T4) a fokozott szintű edzettségi állapot, amelyet 260 pont összteljesítmény-

elérést jelent.

(3) Katonai szolgálatra fizikailag – az önkéntes tartalékos kivételével – az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve katona alkalmas, aki a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott teljesítménymutatók alapján a részére előírt követelményszint (T1-T4) minimális összpontszámát eléri, illetve az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben végzett antropometriai és spiroergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárult. Önkéntes tartalékosok esetén a 14. és 15. melléklet tartalmazza az alkalmas minősítéshez szükséges minimális követelményeket.

(4) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák:

a) 3200 méter síkfutás sportöltözetben,

b) 6 kilométer gyorsított menet, sportöltözetben, az önkéntes tartalékos kivételével,

c) fekvőtámasz gyakorlatcsoport gyakorlatai,

d) húzódzkodás gyakorlatcsoport gyakorlatai,

e) felülés gyakorlatcsoport gyakorlatai,

f) kerékpár-, futószalag- és sífutógép ergometria és spiroergometria a 6. melléklet I. táblázat f) pontja alapján.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt mozgásformák teljesítménymutatóit részletesen a 6. melléklet I. táblázat, illetve a 15. melléklet tartalmazza. A mozgásanyagból három mozgásforma teljesítését kell mérni a 6. melléklet II. táblázata alapján.

(6) A T1–T2 jelű követelményszint esetében a (4) bekezdés e) pont szerinti kötelező mozgásfajta mellett a katonai szolgálatra jelentkező és a katona az a) és b), illetve a c) és d) pont, a T3–T4 követelményszint esetében az a) és e) pont szerint kötelező mozgásfajta mellett a c) és d) pont szerint előírt mozgásfajták között választhat.

(7) A fizikai alkalmasság vizsgálata és minősítése a (4) bekezdés a) és b) pont szerinti mozgásfajta helyett – az önkéntes tartalékos kivételével – ergometriával és spiroergometriával is elvégezhető. Az önállóan végzett ergometriás és spiroergometriás vizsgálat esetén csak az adott munkakör fizikai követelményszintjéhez kapcsolódó – az alkalmas minősítést még kielégítő – minimális pontszám adható.

(8) A Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Másodfokú FÜV Bizottság) a (7) bekezdés szerinti vizsgáló eljárások alkalmazását az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteinél rendeli el.

(9) Ha a katona huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként nem képes eleget tenni a 6. melléklet I. táblázat a), és b) pontja szerinti, illetve a 15. melléklet szerinti követelményeknek, a Másodfokú FÜV Bizottság a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a 6. melléklet I. táblázat f) pontjában szereplő mozgásfajták alkalmazását írhatja elő határozott időre vagy véglegesen.

(10) A Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásanyaghoz kötött alkalmasságvizsgálatot az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

(11) A fizikai alkalmassági vizsgálatok előtt lehetőség szerint közvetlenül, de legfeljebb azt megelőzően 30 nappal a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a rendelet 7. melléklete szerinti „Fizikai alkalmasság vizsgálati lap”-on kell feljegyezni.

(12) A fizikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A fizikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

(13) Ha a katona fizikai alkalmasság-vizsgálatának eredménye „Fizikailag alkalmas”, valamint a 12. melléklet alapján a beosztásnak, valamint a munkaköri megterhelésének megfelelően meghatározott fizikai edzettségi követelményszinteket is teljesítette és az éves teljesítményértékelése még nem került lezárásra, az MH Honvédkórház fizikai alkalmasságot vizsgáló szerve által végzett vizsgálati eredmény az éves fizikai állapotfelmérésbe és az éves teljesítményértékelésbe beszámítható.

(14) Ha az ismételt vizsgálat során a katona fizikai alkalmasság-vizsgálati minősítése „Fizikailag alkalmatlan” és a 12. melléklet alapján a beosztásnak, valamint a munkaköri megterhelésének megfelelően meghatározott fizikai edzettségi követelményszinteket sem teljesítette, fizikai állapotfelmérésre kötelezett. A fizikai állapotfelmérést – a jogszabályban előírt beosztáshoz tartozó teljesítmény szinteket – a katona fizikai alkalmasság-vizsgálati eredményének lezárási időpontjától számított 6 hónapon belül kell teljesíteni. A fizikai állapotfelmérés elvégzését az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetének keretein belül kell végrehajtani.

(15) Ha a katona a fizikai állapotfelmérés során a jogszabályban előírt beosztáshoz tartozó teljesítmény szinteket 6 hónapon belül nem teljesíti, a 17.§ (2) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.

(16) Ha a katona éves értékelése még nem került lezárásra, az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézet által végzett fizikai állapotfelmérés eredménye kerül beszámításra az éves teljesítményértékelésbe.

11/A. § (1) Az önkéntes tartalékosoknak (önkéntes tartalékos I., II., III., IV.) a beosztás jellegétől és a munkaköri megterhelés mértékétől függően a következő fizikai, edzettségi követelményszinteknek kell megfelelni:

Ö1 önkéntes tartalékos I.,

Ö2 önkéntes tartalékos II.,

Ö3 önkéntes tartalékos III.,

Ö4 önkéntes tartalékos IV.

Az önkéntes tartalékosok részletes egészségi, pszichikai, fizikai követelményét a 14. és 15. melléklet tartalmazza.

(2) A Magyar Honvédség önkéntes védelmi tartalékos állományába tervezett személyek egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálatáról szóló 1/2010. (HK. 17.) HVK EÜCSF intézkedés alapján felvett önkéntes tartalékos III. első fizikai állapotfelmérését e rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül kell elvégezni. Részükre előírt követelményszint az Ö2. E rendelet hatálybalépését követően két évvel a fizikai állapotfelmérés követelményszintje az Ö2.

V. Fejezet

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG RENDSZERES ELLENŐRZÉSE

Az alkalmasság ellenőrzésének általános szabályai

12. § (1) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot ellenőrizni kell.

(2) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során követelményként e rendelet vonatkozó mellékleteiben foglaltakat kell figyelembe venni az adott beosztás követelményeivel összhangban.

(3) Ha a katona a követelményeknek nem felel meg, az ellenőrzést e rendeletben meghatározott határidőn belül meg kell ismételni.

(4) A nem ellenőrzés céljából végzett alkalmasság vizsgálat (pl. a külföldi szolgálatra való alkalmasság vizsgálata) az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(5) Az alkalmassági ellenőrzés eredményét minden esetben be kell jegyezni a katona egészségügyi könyvébe és személyügyi gyűjtőjébe.

Az egészségi alkalmasság ellenőrzése

13. § (1) A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni, amelynek végrehajtási rendjét a feladat- és hatáskörrel rendelkező, szakirányításra jogosult vezető határozza meg.

(2) A szűrővizsgálatot a katona

a) 30. életévének betöltéséig háromévente,

b) 40. életévének betöltéséig kétévente,

c) 40. életévének betöltése után, és

d) az egy évet meghaladó külszolgálat teljesítése során évente kell elvégezni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot

a) a külön HM rendelkezés szerinti vezető állományúak, továbbá a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot ellátók esetében – a (4) bekezdés szerintiek kivételével – az MH egészségügyi intézetei,

b) egyéb esetben az állomány-, illetve utaltság szerint illetékes alapellátást végző orvos (a továbbiakban: alapellátást végző orvos) végzi.

(4) A repülő-, a légvédelmi és az ejtőernyős katonai szervezetnél a repülőegészségi rendeletben meghatározott beosztást ellátó katonák, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által meghatározott beosztottak egészségi alkalmassági ellenőrzését az elsőfokú ROB végzi.

(5) Azt a katonát, akinél az alapellátásban végzett szűrővizsgálat olyan egészségiállapot-változást talál, amely szakorvosi kivizsgálását indokolja, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 3/A. (1) bekezdése szerint illetékes egészségügyi intézmény vagy indokolt esetben az MH Honvédkórház szakrendelésére kell beutalni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi intézménybe beutalt, illetve az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző, valamint az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, az egészségi állapota helyreállításáról, gyógykezeléséről, egészségügyi gondozásáról és rehabilitációjáról a felsorolt intézmények szakmai hatáskörrel rendelkező főorvosai intézkednek.

(7) A szűrővizsgálaton kívül az MH közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó szerve célzott vizsgálatok elvégzését is elrendelheti.

A pszichikai alkalmasság ellenőrzése

14. § (1) A katona pszichikai alkalmasságának rendszeres ellenőrzését a Hjt. 88. § (3) és (4) bekezdésében előírtak szerint, a katona minősítéséhez kapcsolódva kell elvégezni. A vizsgálathoz parancsnoki jellemzés szükséges. Az önkéntes tartalékos III. állomány időszakos ellenőrzését két éves gyakorisággal kell végrehajtani, amelyhez parancsnoki jellemzés nem szükséges.

(2) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a katona beosztásával összhangban az 5. melléklet szerint kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

A fizikai alkalmasság ellenőrzése, a fizikai állapotfelmérés

15. § A fizikai alkalmasság ellenőrzése a katona fizikai (edzettségi) állapotának felmérésével valósul meg. A fizikai (edzettségi) állapotot az arra kijelölt Fizikai Állapot-felmérő Bizottságok (a továbbiakban: FÁB) az állományba vétel után évente ellenőrzik.

16. § (1) A fizikai állapot (edzettség) felmérésére – a 6. melléklet I. táblázat szerinti – mozgásformák közül a következők alkalmazhatók:

a) 3200 méter síkfutás, sportöltözetben,

b) 6 kilométer gyorsított menet, sportöltözetben, az önkéntes tartalékos katona kivételével,

c) fekvőtámasz gyakorlatcsoport gyakorlatai,

d) húzódzkodás gyakorlatcsoport gyakorlatai,

e) felülés gyakorlatcsoport gyakorlatai,

f) kerékpár-, futószalag- és sífutógép ergometria és spiroergometria 1. és 2.,

g) 800 méter úszás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mozgásanyagból három mozgásforma teljesítését kell mérni a 6. melléklet II. táblázat, illetve a 15. melléklet táblázata szerint. Az f) és g) pontban szereplő mozgásfajták alkalmazását a 11. § (9) bekezdésében foglalt feltételek esetén a Másodfokú FÜV Bizottság engedélyezi.

(3) A T1 és T2 jelű követelményszint esetében az e) pont szerinti kötelező mozgásforma mellett, a katona az a) és b), illetve a c) és a d) pont szerinti mozgásformák között választhat. A T3 és T4 jelű követelményszint esetében a kötelező a) és e) pont szerinti mozgásforma mellett a katona a c) és d) pont szerinti mozgásformák között választhat.

(4) Az 50 év feletti katona esetében az állomány-, illetve az utaltság szerint illetékes alapellátást végző orvos javaslatára az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben összetett terheléses-élettani (ergometriás, spiroergometriás) vizsgálat is végezhető. A nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül a fizikai állapotfelmérés nem kötelező.

(5) A fizikai állapotfelmérés eredménye a következők szerint értékelendő:

a) „Fizikai állapota kiváló”,

b) „Fizikai állapota jó”,

c) „Fizikai állapota megfelelő”,

d) „Fizikai teljesítménye nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges”,

e) „Fizikai állapota nem megfelelő”.

(6) A 11. § (9) bekezdés szerinti esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásforma alkalmazásával történik.

(7) A fizikai állapotfelmérést végző három tagból álló FÁB a katona edzettségi állapotát a 11. § (5) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti követelményszintek szerint értékeli. A „Fizikai állapota nem megfelelő” értékelés az (5) bekezdés d) pontja szerinti ismételt vizsgálat eredménytelensége esetén adható.

(8) A FÁB tagjait orvost és testnevelőt, illetőleg a fizikai terhelhetőség megítélésére képesített, vagy gyakorlattal rendelkező szakembert, valamint a bizottság elnökét az állományilletékes parancsnok jelöli ki. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre a bizottság tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik.

(9) A fizikai állapotfelmérést

a) a 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona esetében az utaltsági rendtől függően az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben végzik,

b) Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat állománya, valamint a nem vezető beosztású katonák esetében az állományilletékes FÁB végzi.

(10) A 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona ellenőrzését végző FÁB elnökét és tagjait saját állományából az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteinek igazgatói jelölik ki. A FÁB elnöki teendőit az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének intézetvezető főorvosa, illetve repülőorvosi vizsgálati szervénél az Eü PAB elnöke látja el.

(11) Az ellenőrzés adatait és a FÁB értékelését a 8. melléklet szerinti „Fizikai állapotfelmérő lap”-on kell feltüntetni. A „Fizikai állapotfelmérő lap”-ot – a kitöltést követően – az alapellátást végző orvos, valamint az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei kezelik, a következő felmérésig tárolják. A FÁB elnökei az eredményt hivatalos úton megküldik az állományilletékes személyügyi szerv részére.

17. § (1) Ha a hat hónapon belül elvégzett ismételt ellenőrzés során a katona teljesítményének értékelése „Fizikai állapota nem megfelelő”, őt az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetébe kell beutalni teljes körű szakorvosi, pszichikai, és terhelés-élettani, valamint antropometriai vizsgálatok elvégzésére. A terhelés-élettani, valamint antropometriai vizsgálatok elvégzésé során az értékeléskor az állapotfelmérés ponthatárait kell figyelembe venni.

(2) Ha a kivizsgálás szerint a katona fizikai teljesítménycsökkenése

a) egészségi okra vezethető vissza a katona gyógykezeléséről, orvosi rehabilitációjáról, illetőleg egészségi alkalmasságának felülvizsgálatáról kell intézkedni;

b) nem egészségi okra vezethető vissza, úgy a Hjt. 82. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

VI. Fejezet

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

Az alkalmasság minősítéséhez szükséges szakorvosi vizsgálatok, leletek és okmányok

18. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatok, leletek, valamint okmányok szükségesek:

a) alkalmasságvizsgálati szakorvosi vizsgálatok: belgyógyászati, sebészeti és mozgásszervi, ideggyógyászati és pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati, szükség esetén kiegészítő rtg., ABPM, Holter (24 órás vérnyomás és EKG monitorozás), ultrahang-, légzésfunkciós vizsgálat,

b) alkalmasság-vizsgálati laboratóriumi vizsgálatok: EKG, audiometria, klinikai (teljes vérkép és vizelet, vércukor, máj enzimek stb.), a Humán Immundeficiencia Vírus (a továbbiakban: HIV), a hepatitis B és C vírus, vérbaj (lues) vizsgálata, mintavétel kábítószerszűréshez, krónikus alkoholfogyasztás (csak máj enzimek emelkedése esetén) tesztelése, nők esetében terhességvizsgálati teszt,

c) leletek: 1 éven belüli negatív mellkas röntgen lelet, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és 1 éven belüli cytológiai lelet,

d) okmányok: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ kártya), a 9. melléklet szerinti „Háziorvosi-alapellátást végző orvosi tájékoztatás”, a 10. melléklet szerinti „Egészségi kérdőív és nyilatkozat” kitöltése.

(1a) Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, – az állományba vétel kivételével – a drogszűrés eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő alakulatnak. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, az állományba vétel esetén is meghozhatja a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után, de ebben az esetben a PAB lapon jelezni kell, hogy a döntés a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül történt. Az illetékes alakulatot a drogszűrés pozitív eredményéről a drogszűrést végző laboratórium tájékoztatja.

(2) A pszichikai alkalmasság vizsgálata a 10. § rendelkezései szerint pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik. A vizsgálatokkal és az explorációval fel kell tárni az 5. melléklet szerinti követelmények teljesítését, illetőleg az alkalmasságot kizáró okokat.

(3) A fizikai alkalmasság-vizsgálatát a 11. § rendelkezései szerint kell elvégezni és a 6. mellékletben foglaltak szerint értékelni.

(4) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában felsoroltak (leletek, okmányok) bármelyikének hiányában az alkalmasság nem minősíthető.

(5) A vizsgálatok eredményét a „Pályaalkalmasság-vizsgálati lap”-on (a továbbiakban: PAV lap) kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt (a korábbi PAV laphoz csatoltan, ha van) az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete irattárában kell elhelyezni. A vizsgálatot kérő katonai szervezet a PAV lap alkalmasságra vonatkozó – csak a minősítést tartalmazó – kivonatát kapja.

(6) A PAV lapot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére, illetve törvényben meghatározott szervezet részére a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó bizottság, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó bizottság készít és ad ki.

(7) A katonai szolgálatra jelentkező állományba vételének szándékáról az illetékes toborzó szervezet az utaltsági rendtől függően az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei részére „beosztási tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatokat (A3, A5 rovat), amely alapján az alkalmassági vizsgálatok elvégzését kérik.

(8) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz jelentkezőről annak főigazgatója adja ki a „beosztási tervezési lap”-ot, amelyben csak a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatot kell megjelölni.

(9) Az alkalmasságot véleményező szakorvos, pszichológus döntése alapján az alkalmasság minősítéséhez az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző, illetve szakrendelést biztosító egészségügyi intézetében végzett, 6 hónapon belüli egészségügyi és pszichológiai részvizsgálatok eredményei is elfogadhatók.

A katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése

19. § (1) Az alkalmassági vizsgálatot az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetei végzik.

(2) Az alkalmasságot első fokon az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének Eü PAB-ja minősíti. Az összesített alkalmassági minősítést a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül kell meghozni.

(3) A fellebbezéssel nem támadott „Katonai szolgálatra alkalmas”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas” minősítés – ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai, fizikai állapotában változás nem következett be – egy évig érvényes.

(4) Az Eü PAB minősítése ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Másodfokú FÜV Bizottságnak címezve a döntést hozó Eü PAB-nak kell benyújtani. Az Eü PAB elnöke a fellebbezést a PAV lappal együtt – haladéktalanul – a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. A FÜV eljárást követően a PAV lap kivonatát a Másodfokú FÜV Bizottság megküldi a vizsgálatokat kezdeményező szerv részére, a PAV lapot az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete részére küldi meg. Az Eü PAB döntése elleni fellebbezés esetén a másodfokon hozott „Katonai szolgálatra alkalmas”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas” minősítés egy évig, a nem megfellebbezett első fokú „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés három évig érvényes. A másodfokon hozott „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés ellen további fellebbezésnek helye nincs. A másodfokon hozott „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés érvényessége – a Másodfokú FÜV Bizottság döntésétől függően – végleges vagy határozott időre szól.

(5) A minősítésnél figyelembe kell venni a korábban végzett alkalmassági vizsgálatok eredményét is.

(6) A fegyvernemi alkalmassági vizsgálatok közül az ejtőernyős, a búvár és a repülő-hajózó, a repülőműszaki és a légi irányító beosztásba, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által meghatározott egyes beosztásba jelentkező fegyvernemi alkalmasságát az elsőfokú ROB bírálja el. Az elsőfokú ROB minősítése ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a vizsgált személy fellebbezéssel élhet a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz (a továbbiakban: másodfokú ROB), amelynek döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(7) Az MH Honvédkórház alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézeteiben az alkalmassági vizsgálat során levett vizeletmintából az MH Honvédkórház drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél végzett kábítószer szűrés pozitív eredménye alapján az Eü PAB „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntése ellen a vizsgált személy a Másodfokú FÜV Bizottságnál a (4) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet. Ebben az esetben a levett vizeletminta ellenmintájából a vizsgálatot az MH Honvédkórház drogvizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél meg kell ismételni, és ennek eredményétől függően kerülhet sor a Másodfokú FÜV Bizottság döntésének meghozatalára.

(8)

(9) A (7) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a hivatásos állományba történő visszavételét kérő és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot vállaló katona esetében is.

(10) A fogászati vizsgálatok értékelését a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell elvégezni. A fogstátuszt a NATO szabvány szerint kell rögzíteni a PAV lapon.

19/A. § (1) Az összesített alkalmassági minősítést a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül kell meghozni.

(2) Ha a vizsgált személy orvosi kivizsgálása indokolja, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatalára előírt (1) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell a vizsgált személyt, illetve a vizsgálatot kezdeményező katonai szervezetet.

(3) Ha a vizsgált személy mulasztása folytán valamely vizsgálat az Eü PAB által előírt határidőben nem kerül elvégzésre vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, és a mulasztást a vizsgált személy a határidő lejártát követő 15 napon belül, alapos indokkal nem menti ki, az Eü PAB a „minősítés nélkül lezárva” határozatot hozza. Ebben az esetben a vizsgált személlyel szolgálati viszony nem létesíthető, és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmassági vizsgálat nem végezhető el.

19/B. § (1) Ha a szerződéses katonai szolgálatra jelentkező a tervezett beosztásra vonatkozóan „Fizikailag alkalmatlan” minősítést szerez, de az egészségi, pszichológiai vizsgálatok alapján „Egészségileg alkalmas” vagy „Egészségileg korlátozással alkalmas”, illetve „Pszichikailag alkalmas”, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatala helyett haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálatot kezdeményező katonai szervezetet az érintett egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági minősítéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése helyett minősíteni kell a katonai szolgálatra való alkalmasságot, ha az érintett személy a fizikaialkalmasság-vizsgálatok során a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedésében megjelölt fizikai minimum szintet sem éri el.

(3) A vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján haladéktalanul köteles értesíteni az Eü PAB-ot arról, hogy az érintett személlyel kezdeményezi-e a szerződéses katonai szolgálati jogviszony létrehozását.

(4) Ha vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet értesítése szerint a szerződéses katonai szolgálati jogviszony létrehozására nem kerül sor, az Eü PAB az összesített alkalmassági minősítést haladéktalanul köteles meghozni.

(5) Ha a szerződéses katonai szolgálati jogviszony az érintett személlyel a „Fizikailag alkalmas” minősítés hiányában létrejön, a fizikai alkalmassági vizsgálatot legkésőbb a szolgálati viszony próbaidejének leteltéig meg kell ismételni, és az összesített alkalmassági minősítést a megismételt fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye alapján kell meghozni.

Az önkéntes tartalékos katonai állományba jelentkező alkalmassági előszűrése

19/C. § (1) Az önkéntes tartalékos katonai állományba jelentkező alkalmasság-vizsgálatát, előszűrés formájában az MH egészségügyi főnöke által a vizsgálat végrehajtására kijelölt csapatorvosi rendelő orvosa, illetve a MH Honvédkórház szervezeti egységének alkalmasságvizsgáló orvosa végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági vizsgálat, illetve minősítés a szerződésben kikötött próbaidőre érvényes.

(3) Az egészségi alkalmasság vizsgálatához és minősítéséhez szükséges vizsgálatok, okmányok:

a) orvosi vizsgálatok:

aa) fizikális vizsgálat, melynek során vizsgálni kell a szív és keringési rendszer, a légzőrendszer állapotát, a gerinc és a végtagok állapotát, funkcionális működését,

ab) vérnyomás mérés,

ac) látásvizsgálat,

ad) 12 elvezetéses EKG,

ae) vizelet vizsgálat tesztcsíkkal,

af) hallásvizsgálat, súgott beszéd vagy szűrő audiométer,

b) leletek:

ba) 1 éven belüli negatív mellkas röntgen lelet,

bb) nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati lelet, és 1 éven belüli cytológiai lelet,

c) okmányok:

ca) TAJ kártya,

cb) a 9. melléklet szerinti „Háziorvosi-alapellátást végző orvosi tájékoztatás”,

cc) a 10. melléklet szerinti „Egészségi kérdőív és nyilatkozat” kitöltése.

d) az alkalmasságot elbíráló orvos, véleménye kialakításához szükség esetén a pszichológiai szakvélemény csapatpszichológustól.

(4) Az alkalmasságot elbíráló orvos az alkalmasságot a 9. § (1) bekezdés f) pontja szerint, az elvégzett vizsgálatok, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján a következők alapján minősítheti:

a) „Javasolt önkéntes tartalékos katonaként próbaidőre az MH ideiglenes állományjegyzékébe felvenni.”,

b) „Nem javasolt önkéntes tartalékos katonaként próbaidőre az MH ideiglenes állományjegyzékébe felvenni.”.

(5) Az alkalmasságot elbíráló orvos a jelentkező alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki. Az igazolás 1. számú példányát a vizsgált személynek kell átadni, vagy megküldeni. A 2. számú példányt a vizsgálati eredményekkel együtt a vizsgálatot végző csapatorvosi rendelőben kell tárolni.

(6) A jelentkező a (4) bekezdés b) pontja szerinti minősítés ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgálatot végző intézet vezetőjének címezve, a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani. A fellebbezést teljeskörű alkalmasság-vizsgálat elvégzését követően az illetékes alkalmasság-vizsgáló intézet Eü PAB-a bírálja el.

(7) Ha az állományilletékes katonai szervezet vezetője a jelentkező önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyának véglegesítése mellett dönt, és a szerződés az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján került megkötésre, a próbaidő letelte előtt intézkedik a végleges alkalmassági vizsgálat elvégzéséről, melyet az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetében kell végrehajtani.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat „alkalmatlan” minősítéssel zárul, a jelentkező ennek közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az MH Honvédkórház Másodfokú FÜV Bizottságánál, melynek döntése jogerős.

(9) Annál az önkéntes katonai állományba jelentkező személynél, akinek a szerződéskötéstől számított 1 éven belül az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetei által kiállított alkalmassági véleménye van, vagy részt vett 1 éven belül a kötelező katona orvosi szűrésen és érvényes fizikai állapotfelméréssel rendelkezik, nem szükséges előszűrést és alkalmasság-vizsgálatot végezni.

19/D. § (1) Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező a jelentkezése előtt „katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapott, alkalmassági vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől vagy annak jogutódjától szakvéleményt mutat be az alkalmatlanságát megalapozó egészségi, pszichikai okok további fennállásáról, illetve megszűnéséről.

(2) Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező a jelentkezése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján „hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapott, alkalmassági vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől beszerzi az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárás során keletkezett iratokat (határozat, orvosi szakvélemények) és azt benyújtja az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézetének.

(3) A szakvéleményt az előszűrés vagy az alkalmasság vizsgálat tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal be kell nyújtani.

(4) A szakvélemény benyújtását követő 8 napon belül az MH Honvédkórház alkalmasság-vizsgáló intézete az alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos döntéséről értesíti a jelentkezőt.

VII. Fejezet

A KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alapellátó orvosi előszűrése

20. § (1) A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alapellátó- és fogorvosi előszűrésen vesz részt és a következő egészségi követelményeknek kell megfelelnie:

a) az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, jó beilleszkedési és tűrőképesség, valamint alkohol toxikus hatása következtében kialakuló szemészeti vagy központi idegrendszeri érintettségre utaló organikus és pszichés tünetek, májkárosodást jelző laboratóriumai vérérték eltérések észlelése esetén a krónikus alkoholfogyasztás kizárásának igazolása,

b) a légző-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), 140/90 Hgmm-t meg nem haladó vérnyomás,

c) az emésztőrendszer kifogástalan állapota, dyspepsias panaszok hiánya, rendezett székletürítés,

d) a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség,

e) 0,6 látóélesség mindkét szemen javítás nélkül,

f) teljesen ép hallás és hallójáratok,

g) NATO STANAG 2466 szerinti 1. 2. csoportú fogazati státusz.

(2) Az előszűrés alapján a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni és azt a katona egészségügyi könyvébe bejegyezni:

a) „Külföldi katonai szolgálatra egészségileg várhatóan alkalmas”,

b) „Külföldi katonai szolgálatra való egészségi alkalmassága szakorvosi elbírálást igényel”,

c) „Külföldi katonai szolgálatra egészségileg alkalmatlan”.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti minősítés azt jelenti, hogy a jelentkező egészségi állapota az élettani tűréshatárokon belül van és külföldi katonai szolgálat teljesítésére várhatóan alkalmas.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti „Külföldi katonai szolgálatra való egészségi alkalmassága szakorvosi elbírálást igényel” minősítés alkalmazható, ha van elváltozás, de az az alkalmasságot nem zárja ki, és felmentések alkalmazása sem szükséges, vagy ha a határeset elbírálásánál az alapellátást végző orvosi rendelő szakmai lehetőségei nem elegendőek a vizsgálatok lefolytatásához.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti „Külföldi katonai szolgálatra egészségileg alkalmatlan”:

a) akinél az előszűrés alkalmával megállapított betegség vagy elváltozás következtében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság módosítása indokolt,

b) akinek aktuális heveny vagy idült neuro-psychiátriai panasza, betegsége van, vagy a beilleszkedési és tűrőképessége nem kielégítő, továbbá akinél szeszesital-, gyógyszerfüggőség, kábítószer-fogyasztás jelei (pozitív drogszűrési eredmény), illetve ezekre utaló elvonási (testi és pszichikai) tünetek észlelhetők,

c) akinek kórelőzményében bármilyen lokalizációjú anyagcserezavar vagy recidiváló allergiás folyamat szerepel,

d) akinek szívzöreje vagy szívritmuszavara van,

e) akinek a vérnyomása ismételt ellenőrzés során magasabb 140/90 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 90/min-nél szaporább a pulzusa,

f) akinek visszértágulatai vannak,

g) aki dyspepsias panaszokban, étvágy- vagy székletürítési zavarokban szenved,

h) akinek bármilyen sérve van,

i) akinél mozgásszervi elváltozások (aktuálisan jelentkező panasz, funkciókárosodás) tapasztalhatók,

j) akinél a rágóképességet jelentősen befolyásoló foghiányt, fogszuvasodást vagy foggyökérmaradványt lehet kimutatni.

(6) Az alapellátást végző orvos megállapításait az ambuláns naplóba és a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona egészségügyi könyvébe bejegyzi.

(7) Ha a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona az előszűrésen a (2) bekezdés c) pontja szerinti minősítést kapta – annak közlésétől számított 15 napon belül – az Eü PAB-hoz fellebbezéssel élhet, melynek döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

A külföldi katonai szolgálatra tervezett állomány alkalmasságvizsgálata, illetve a külföldi szolgálatból visszatérők szakorvosi és pszichikai záróvizsgálata az MH Honvédkórházban

21. § (1) Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. A katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát első fokon az Eü PAB állapítja meg a Táblázat A2a-A2d rovatai szerint. A minősítés

a) „Külföldi szolgálatra A2/…rovat szerint alkalmas”,

b) „Külföldi szolgálatra A2/…rovat szerint ……-ig ideiglenesen alkalmatlan”,

c) „Külföldi szolgálatra A2/…rovat szerint alkalmatlan”

lehet.

(2) A minősítés ellen – az első fokú minősítés közlésétől számított 15 napon belül – a külföldi szolgálatteljesítésre tervezett katona a 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint fellebbezést nyújthat be a Másodfokú FÜV Bizottsághoz, melynek döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(3) Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében elvégzendő külföldi szolgálatra való alkalmassági vizsgálat elvégzésének feltételei:

a) a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona állományilletékes parancsnoka által elkészített személyi jellemzés, amelyet a (4) bekezdés szerinti megkereséshez kell csatolni. Ebben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichikai, fizikai teherbíró képességét;

b) a 20. § (1) bekezdése szerinti orvosi előszűrésen való részvétel és annak a (2) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti eredménye, amelyet a (4) bekezdés szerinti megkereséshez kell csatolni;

c) az alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt bemutatandó a TAJ kártya, valamint egy évnél nem régebbi mellkas röntgenlelet, fogászati panoráma röntgenfelvétel, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és egy éven belüli cytológiai vizsgálati eredmény;

d) a laborvizsgálatok keretében elvégzendő a vércsoport meghatározása, a HIV, hepatitis B és C vírus, mintavétel kábítószerszűréshez, valamint nők esetében terhesség-vizsgálati teszt;

Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, – az állományba vétel kivételével – a drogszűrés eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő alakulatnak. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, az állományba vétel esetén is meghozhatja a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után, de ebben az esetben a PAB lapon jelezni kell, hogy a döntés a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül történt. Az illetékes alakulatot a drogszűrés pozitív eredményéről a drogszűrést végző laboratórium tájékoztatja.

(4) Az alkalmassági vizsgálatot a katona állományilletékes személyügyi szervének vezetője – a tervezett kiutazás előtt legalább három hónappal – írásban kéri az MH Honvédkórháztól. A megkeresésben közölni kell a katona személyi adatait (név, születés helye, időpontja, anyja neve, rendfokozata), a tervezett külföldi szolgálat jellegét a megfelelő kódjellel (pl. A2a), valamint a jelenlegi és a tervezett beosztást.

(5) Az alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a (4) bekezdés szerinti megkeresés alapján az Eü PAB elnöke egyezteti a vizsgálatot kezdeményező humán (személyügyi) szerv vezetőjével.

(6) Külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák hazatérésüket követő 1 héten belül szakorvosi és pszichológiai záróvizsgálaton kötelesek részt venni az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetében. A záróvizsgálatok keretein belül mintavételt kábítószerszűréshez, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését, továbbá a járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is el kell végezni. Alkohol toxikus hatása következtében kialakuló szemészeti vagy központi idegrendszeri érintettségre utaló organikus és pszichés tünetek, valamint májkárosodást jelző laboratóriumai vérérték eltérések észlelése esetén a krónikus alkoholfogyasztás szűrését is el kell végezni. Ha a külszolgálat teljesítésére műveleti területen került sor, a pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez csatolni kell a kontingens parancsnok (rangidős nemzeti képviselő) által készített parancsnoki jellemzést is, amelynek mintáját a 13. melléklet tartalmazza. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, – az állományba vétel kivételével – a drogszűrés eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő alakulatnak. Az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság az összesített alkalmassági véleményt, az állományba vétel esetén is meghozhatja a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül a 19/A. § (2) bekezdésben meghatározott idő letelte után, de ebben az esetben a PAB lapon jelezni kell, hogy a döntés a drogvizsgálati eredmény ismerete nélkül történt. Az illetékes alakulatot a drogszűrés pozitív eredményéről a drogszűrést végző laboratórium tájékoztatja.

(7) A (3) bekezdésben felsorolt bármely feltétel hiányában az alkalmassági vizsgálat nem végezhető el, illetve a katona szolgálati tevékenységét csak a (6) bekezdés szerinti negatív záróvizsgálati eredmény után kezdheti meg. Ellenkező esetben a katona járóbeteg- vagy kórházi ellátására kell intézkedni.

(8) A fogászati vizsgálatok értékelését a 19. § (10) bekezdésében foglaltak alapján kell végrehajtani.

A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése

22. § (1) A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság a szolgálat jellegétől függően eltérő követelményeket támaszt az alkalmasság mindhárom összetevőjét illetően. Ennek megfelelően az egészségi alkalmasság a teljesítendő feladat követelményszintjei [legszigorúbb az a), legenyhébb a d) pont]:

a) fegyveres béketeremtő, illetve békefenntartó vagy különleges megterhelést jelentő katonai szakfeladat végrehajtása, annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2a rovata szerint,

b) béketeremtő, illetve békefenntartói szolgálat törzsbeosztásban vagy nem fegyveres szolgálat saját szakmájában, nemzeti, illetve NATO beosztás ellátása, [amennyiben annak tartama alatt nem kerülhet sor az a) pont szerinti alkalmazásra] annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2b rovata szerint,

c) egy évet meghaladó tanulmány (pl. katonai oktatási intézményben) vagy kutatómunka végzése a Táblázat A2c rovata szerint,

d) egy évnél rövidebb ideig tartó tanulmányi vagy kutatói tevékenység végzése a Táblázat A2d rovata szerint minősül,

de nem lehet alacsonyabb a beosztásának megfelelő besorolási szintnél.

(2) A fizikai alkalmassági követelmény az

a) (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat esetében T4 követelményszint (260 pontos teljesítmény),

b) (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat esetében T3 követelményszint (240 pontos teljesítmény),

c) (1) bekezdés c) pontja szerinti feladat esetében T2 követelményszint (220 pontos teljesítmény),

d) (1) bekezdés d) pontja szerinti feladat esetében T1 követelményszint (200 pontos teljesítmény)

de nem lehet alacsonyabb a beosztásának megfelelő besorolási szintnél.

(3) A pszichikai követelmény az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatok esetében az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő speciális pszichikai teljesítmény (Pk), az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feladatok esetében a pszichikai alapkövetelményeknek való megfelelés (Pa), illetve a beosztásának megfelelő követelményeknek való megfelelés.

(4)–(6)

22/A. § (1) A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége

a) a katona 35 éves koráig legfeljebb 5 évre,

b) 35–45 éves kor között legfeljebb 2 évre,

c) 45 éves kor felett legfeljebb 1 évre

adható meg.

(2) Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége legfeljebb 4 évre adható meg. Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a tartós külföldi szolgálat időtartamára, a katona egészségi, pszichikai és fizikai állapotára figyelemmel az Eü PAB vagy a Másodfokú FÜV Bizottság szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a PAV lapon fel kell tüntetni.

(3) Tartós külföldi szolgálat esetén, ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt egészségkárosodás nem lép fel, a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés kiadását követő 365 napig a külszolgálat megkezdhető, arról az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében dönt.

(4) Tartós külföldi szolgálat esetén, ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt a katonánál betegség zajlik le, vagy az egészségi állapotában változás következik be, a betegség dokumentációját az utaltsági rend szerinti csapatorvosnak minden esetben be kell mutatni. Ha a betegség, vagy állapotváltozás a csapatorvos szerint érdemben befolyásolja a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítést, a csapatorvosnak az orvosi dokumentációt meg kell küldenie a döntést kiadó Eü PAB részére a további alkalmasság megítélése céljából. Az Eü PAB a kiadott Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítést határozattal visszavonja, ha a katona megváltozott egészségi, pszichikai állapotára figyelemmel a külföldi szolgálat teljesítésére nem alkalmas, vagy a fizikai követelményeket nem teljesítette.

(5) Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés kiadásától számított 365 nap után az állományilletékes parancsnok akkor dönthet a kiutazásról, ha a katona rendelkezik 1 éven belüli negatív tüdőszűrő lelettel, a csapatorvos és a csapatpszichológus kiutazást támogató javaslatával, és érvényes, ellenőrzött körülmények között elvégzett fizikai állapotfelmérés igazolással.

(6) Tartós külföldi szolgálat esetén a csapatorvosi javaslat kiadásához a csapatorvos által végzett orvosi vizsgálat – különösen EKG, vizelet stix, audiológiai szűrő vizsgálat – és a csapatorvosi rendelőben levett, a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve laboratóriumában elkészített vérminta eredménye szükséges. A csapatorvosi javaslat kiadásához hat hónapon belüli keltezésű, a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által elvégzett laborvizsgálati eredmény elfogadható. A csapatorvos szükség esetén döntéséhez fogorvosi konzultációt is kérhet. A vizsgálatok összefoglalásaként a csapatorvos az állományilletékes parancsnok felé az alábbi javaslatokat teheti: „Külföldi szolgálatteljesítést javasolom” vagy, „Külföldi szolgálatteljesítést nem javasolom”. A „Külföldi szolgálatteljesítést nem javasolom” döntés esetén kezdeményezni kell a katona érvényes alkalmassági minősítésének felülvizsgálatát.

(7) Tartós külföldi szolgálat esetén a 365. napon túli kiutazáshoz az éves fizikai állapotfelmérést akkor lehet beszámítani, ha a fizikai alkalmasság ellenőrzését végző bizottságba a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve fizikai felkészítésre és terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakemberét is delegálták.

(8) A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a katona aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotát figyelembe véve az (1) bekezdésben rögzített, életkorhoz kötött időintervallumokon belül, az Eü PAB vagy a Másodfokú FÜV Bizottság szakmai döntése határozza meg. A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a PAV lapon minden esetben fel kell tüntetni.

(9) Ha az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti érvényességi időn belül a katonának az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű külföldi katonai szolgálatot kell teljesítenie, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságát újból minősíteni kell.

(10) Az első fokon hozott – fellebbezés hiányában – jogerős „Külföldi katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén a külföldi katonai szolgálat teljesítésére tervezett katona alkalmasságának ismételt vizsgálata egy éven belül csak akkor végezhető el, ha az érvényes minősítéstől enyhébb követelményszintű külföldi katonai szolgálatra kerülne sor.

(11) Ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességi ideje alatt a katona egészségi állapotában változás következik be, és a katona

a) a külföldi szolgálatát még nem kezdte meg, az egészségi állapotváltozás dokumentációját be kell mutatni az utaltsági rend szerinti csapatorvosnak, a csapatorvos javaslata alapján a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot ismételten minősíteni kell, ha az egészségi állapotváltozás a külföldi katonai szolgálat teljesítését érdemben befolyásolja,

b) külföldi katonai szolgálata alatt egészségi állapotában történt változás miatt honi egészségügyi intézeti kivizsgálásra, vagy gyógykezelésre szorul, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot ismételten minősíteni kell.

HARMADIK RÉSZ

A HONVÉD TISZTJELÖLTEKNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD TISZTJELÖLT, ÉS A HONVÉD ALTISZT-JELÖLT ALKALMASSÁGA

VIII. Fejezet

A HONVÉD TISZTJELÖLTEKNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD TISZTJELÖLT, ÉS A HONVÉD ALTISZT-JELÖLT ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATÁNAK CÉLJA ÉS AZ ALKALMASSÁGI MINŐSÍTÉSEK

A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, a honvéd tisztjelölt,
és a honvéd altiszt-jelölt alkalmassági vizsgálatának célja

23. § Az alkalmassági vizsgálatok célja:

a) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező és a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetén a képzés, illetve a tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a felvétel előtt, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt esetén a képzés, illetve a tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a képzés során, az alkalmasság soron kívüli felülvizsgálata,

b) a honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező katonai pályára való alkalmasságának elbírálása,

c) a honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek a képzés időszakában bekövetkezett betegsége, balesete esetén a kiképzési (szolgálati) kötelmekkel való összefüggés véleményezése, és

d) a képzés folytatására való képesség átmeneti megszűnése vagy korlátozottsága esetén a képzés alóli időleges felmentés engedélyezése.

A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, a honvéd tisztjelölt,
és a honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának elbírálása, az alkalmassági minősítések

24. § (1) A honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatára – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével – csak a felsőoktatási intézmény, illetve köznevelési intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor.

(2) A honvéd tisztjelöltek, honvéd altiszt-jelöltek katonai pályára való alkalmasságát hivatásos vagy szerződéses állományba vételük előtt ismételten el kell bírálni.

(3) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt esetében alkalmazható alkalmassági minősítések és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:

a) „Honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek alkalmas” („A”);

b) „Honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek …-ig ideiglenesen alkalmatlan” („I”);

c) „Honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek alkalmatlan” („E”).

(4) Az alkalmassági vizsgálatok eredménye mind az egyes alkalmasságok, mind az összesített alkalmasság tekintetében csak „Alkalmas” vagy „Alkalmatlan”, illetőleg „Ideiglenesen alkalmatlan” lehet. „Korlátozással alkalmas” minősítés nem alkalmazható.

(5) Az alkalmasság összegezett elbírálásakor „Alkalmatlan”-nak kell minősíteni azt, aki az állapotmutatók (az egyes részalkalmasságok) bármelyikére „Alkalmatlan” minősítést kapott.

(6) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés csak az első vizsgálatkor – legfeljebb egy év időtartamra – adható, a meghatározott idő elteltével az ismételt vizsgálaton az alkalmasságot véglegesen el kell bírálni.

(7) A (3) bekezdés szerinti minősítés ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokon minősítő bizottságnál kell benyújtani, melyet a Másodfokú FÜV Bizottság bírál el, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(8) Az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete az egészségi, a pszichológiai és a fizikai alkalmassági vizsgálatokat a katonai oktatási intézmény megkeresésére – előzetesen egyeztetett program szerint – végzi.

(9) A „honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek alkalmatlan” (E) minősítés esetén honvéd tisztjelölti, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony nem létesíthető.

(10) A honvéd tisztjelöltnek jelentkezők, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezők, honvéd tisztjelöltek, honvéd altiszt-jelöltek alkalmassági vizsgálata során a II–IV. fejezet, valamint a VI. fejezet 18. §-ának (1)–(6) bekezdését és 19. §-át a harmadik részben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

IX. Fejezet

A HONVÉD TISZTJELÖLTNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTNEK JELENTKEZŐ,
A HONVÉD TISZTJELÖLT, ÉS A HONVÉD ALTISZT-JELÖLT ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATA, FELÜLVIZSGÁLATA

Az egészségi alkalmasság vizsgálata

25. § A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, és a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező egészségi alkalmasságát a honvéd tisztjelölti, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítése előtt a Táblázat A2a rovata szerint, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt egészségi alkalmasságát a hivatásos állományba vétele előtt a Táblázat A2a és A3, illetve A5 rovata szerint kell elbírálni, attól függően, hogy a hivatásos szolgálat mely fegyvernemi szakra vonatkozik.

A pszichikai alkalmasság vizsgálata

26. § (1) A pszichikai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres pszicho-fiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést (exploráció) kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:

a) a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetében:

aa) az értelmi képességek fejlettségi szintjét,

ab) az általános és műszaki intelligenciát,

ac) a tanulási képességet, a szellemi terhelhetőséget,

ad) a kognitív összetevők kvalitását,

ae) az érzelmi és az akarati élet jellemzőit,

af) a motivációs hátteret,

ag) a szociobilitást, a közösséghez való affinitást,

ah) a családi háttér jellemzőit;

b) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező esetében:

ba) az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,

bb) az általános és műszaki intelligenciát,

bc) a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,

bd) a beszéd- és kifejezőképességet,

be) az érzelmi és akarati élet kvalitását,

bf) a kontrollfunkciókat,

bg) a pszicho-motoros tempót és a mozgáskoordinációt,

bh) az önismeret, az énkép fejlettségét,

bi) a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot,

bj) a szervezési, döntési, vezetői képességet.

(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a PAV lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.

A fizikai alkalmasság vizsgálata

27. § (1) A fizikai alkalmasság megítélése a fizikai erőnlét és a fizikai állóképesség vizsgálatával történik.

(2) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező fizikai alkalmasságát a T3 szintnek, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetében a T4 szintnek megfelelően az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.

(3) A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek fizikai állapotfelmérését évente a T4 szintnek megfelelően az oktatási intézmény végzi.

(4) A nem katonai oktatási intézményben tanuló, honvédségi ösztöndíjas hallgatók fizikai alkalmasságát az ösztöndíjszerződés megkötése, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt az MH Honvédkórház kijelölt alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézetének FÁB-ja bírálja el.

(5) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező, illetve honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, valamint a honvédségi ösztöndíjas és az ösztöndíjra pályázó fizikai alkalmasságát a 6. mellékletben foglalt fizikai alkalmassági követelményekre vonatkozó rendelkezései szerint kell elbírálni. A felsoroltak közül a 18 év alattiak esetében a jelzett követelményeket az életkornak megfelelően módosítani (csökkenteni) kell.

A felülvizsgálat és a felmentés

28. § (1) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a) a honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, illetve ha kiskorú, szülei (gyámja), valamint

b) a katonai oktatási intézmény vezetője és orvosa.

(2) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt és a honvédségi ösztöndíjas alkalmasságának felülvizsgálatát a Negyedik rész X. fejezetében és a XI. fejezetének 40–43. és 45. §-ában foglalt rendelkezések szerint – a 23–24. § egyes (vonatkozó) rendelkezéseire figyelemmel – kell végezni, alkalmazásakor a katona alatt honvéd tisztjelöltet, honvéd altiszt-jelöltet kell érteni.

(3) A honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek a tanulmányi munkában (előadások, gyakorlatok) való részvétel alóli felmentésére – egészségi okból – az adott oktatási intézmény erre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4) A honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek – egészségi okból – egyes gyakorlati foglalkozások alól csak olyan felmentés és csak olyan időtartamban adható, amely tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítését nem befolyásolja. Ellenkező esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatára kell intézkedni.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

X. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLAT KEZDEMÉNYEZÉSE
ÉS OKMÁNYAI

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

29. § (1) Ha a katona egészségi állapota (betegség, műtét, baleset következtében) olyan mértékben változott, hogy az nem felel meg a számára előírt egészségi alkalmassági követelményeknek, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.

(2) Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a) a katona,

b) a katonai szervezet alapellátást végző orvosa,

c) az állományilletékes parancsnok,

d) az MH Honvédkórház osztályvezető főorvosai,

e) a honvédségi szakrendelés orvosa,

f) az Eü PAB,

g) az elsőfokú ROB, valamint

h) a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke.

(3) A felülvizsgálat kezdeményezését a katona, illetve a katonai szervezet alapellátást végző orvosa köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A felülvizsgálat lefolytatásához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges.

(4) A (2) bekezdés a), b), c), f), g) és h) pontjaiban foglalt személyek a felülvizsgálatról szóló kérelmet az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egység vezetője elsőfokú FÜV Bizottság elnökének küldik meg, aki az illetékes szakrendelés, illetve kórházi osztály felé intézkedik a FÜV eljárás lefolytatására.

Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai
és a jogorvoslat rendje

30. § (1) A felülvizsgálat során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:

a) egészségügyi könyv,

b) kórtörténeti lap (járóbetegnél ambuláns dokumentáció),

c) alapellátó orvosi vélemény,

d) parancsnoki vélemény,

e) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) három példányban,

f) szakvélemény az egészségkárosodás mértékéről.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő főorvos eltekinthet, ha az egészségi állapot e nélkül is egyértelműen megítélhető.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt okmányokon kívül szükség esetén a következő okmányokat is el kell készíteni:

a) „Adatlap a szolgálati betegségről” három példányban, ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni kell (a 11. melléklet szerinti formában), ha erre sor került,

b) a megismételt kivizsgálás eredményét,

c) a másodfokú minősítést (az első fokú minősítéssel azonos példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor.

(4) Az első fokon eljáró FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amit a minősítést meghozó FÜV Bizottsághoz kell írásban benyújtani.

(5) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő határozatát, valamint a fellebbezés lehetőségét a katonával ismertetni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a katona egészségügyi könyvében fel kell tüntetni és az egészségügyi könyvet a katonának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá és személyi orvosi bélyegzőjével lát el. A kórtörténeti lapot a FÜV táblázat egy eredeti példányával együtt a felülvizsgálat előkészítését végző kórházi osztálynak vagy szakrendelőnek kell megőrzésre átadni.

(6) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó FÜV Bizottság irattárában, egy másolati példányát az MH Honvédkórház irattározásra kijelölt alkalmasságvizsgáló intézete archívumában kell elhelyezni. A katona állományilletékes parancsnokának és („alkalmatlan” minősítés esetén) a HM központi pénzügyi szervének csak a FÜV táblázat határozati részét (Kivonat a FÜV táblázatból) kell megküldeni, amely kórismét és indoklást nem tartalmazhat.

(7) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona kérelmére, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó, illetve a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó FÜV Bizottság készíthet.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

31. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok és az alapellátást végző orvos véleményét is.

(3) A parancsnoki vélemény tartalmazza a katona

a) beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterhelés leírását,

b) által ellátott szolgálat során tanúsított magatartásának – az abban bekövetkezett változások bemutatásával való – jellemzését,

c) által a véleményezés évében és az azt megelőző 2 évben kivett rendes szabadság időtartamát,

d) beszámítható szolgálati idejét, valamint azt, hogy

e) jelenlegi beosztásában megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt,

f) más beosztásban van-e lehetőség az adott katonai szervezetnél a szolgálat teljesítésére.

(4) Ha a felülvizsgálatot a katonai szervezet orvosa kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet két példányban megküld a kivizsgálást végző kórházi osztály (szakrendelés) osztályvezető (szakrendelés-vezető) főorvosának.

(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben – az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján – közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb okmányolási kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét).

(6) Ha a felülvizsgálat kórházi kezelés során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a kérelem vételétől számított 8 napon belül megküldi.

(7) Ha a felülvizsgálatot az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézetének főorvosa kezdeményezi, kérésére a katonai szervezet orvosa hivatalos megkeresés alapján a betegről rendelkezésére álló orvosi adatokat – véleményével együtt – a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

32. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utaltsági rendtől függően az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete végzi.

(2) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt katona a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekinteni, ha

a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, és utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,

b) a büntetőeljárás során elrendelt olyan kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amely akadályozza személyes megjelenését.

33. § (1) A Elsőfokú FÜV Bizottság a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok adatai alapján bírálja el a katona egészségi alkalmasságát, amennyiben a személyes megjelenésétől a 32. § (2) bekezdése alapján el kell tekinteni. A Elsőfokú FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke a katonát (jogi képviselőjét) írásban értesíti.

(2) Ha a felülvizsgálandó katona korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke jelöli ki. Ha a felülvizsgálandó katona korábban már részesült a HM által fenntartott járó-, illetve fekvőbeteg ellátó gyógyintézeti kezelésben, és alkalmasságának felülvizsgálata korábbi gyógyellátásával kapcsolatos betegségének következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetve a kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén – ha a vezető kórisme nem tisztázott – a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.

(3) A katonának a Felülvizsgáló Bizottság elé állítására a (2) bekezdés szerint kijelölt főorvos intézkedik.

(4) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a katona kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(5) A felülvizsgálat előkészítéséért felelős kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(6) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján javaslatot tesz az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a katona minősítésére.

(7) A polgári gyógyintézetben kezelt katonát – ha alkalmasságának felülvizsgálata indokolt – a gyógyintézetből való kibocsátása után, az alapellátást végző orvos kezdeményezésére az MH Honvédkórház elsőfokú FÜV Bizottsága elé kell állítani.

(8) A Másodfokú és a Központi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Központi FÜV Bizottság) elnöke szükség esetén újabb kivizsgálásra felkérheti az MH Honvédkórház bármelyik – az elsőfokú eljárásban részt nem vett – szakmailag illetékes osztályát.

(9) Fellebbezés esetén, a másodfokon eljáró FÜV Bizottság a katonát a FÜV Bizottság elé az állományilletékes parancsnok útján rendeli. Ha a katona az első fokon hozott alkalmassági döntést megfellebbezi, és az ezzel összefüggésben a FÜV Bizottság által elrendelt teendőknek (pl. kiegészítő szakvizsgálatok) a számára megadott időn belül megfelelő indok (pl. járóképtelenséget okozó betegség, baleset) nélkül nem tesz eleget, illetve a fellebbezést elbíráló FÜV Bizottság előtt a megadott időpontban nem jelenik meg, a másodfokon eljáró bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

XI. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

Az Elsőfokú FÜV Bizottság összetétele

34. § (1) A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságokat az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egységében kell működtetni. Az elnöki teendőket az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el.

(2) Az Elsőfokú FÜV Bizottságban tagként az Elsőfokú Felülvizsgáló Osztály főorvosai vesznek részt.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

Az Elsőfokú FÜV Bizottság hatás- és jogköre

35. § (1) Az MH Honvédkórházban működő Elsőfokú Felülvizsgálati Bizottság a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:

a) „Katonai szolgálatra alkalmas”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmas” („A”),

b) „Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas” („K”),

c) „Jelenlegi beosztásában alkalmatlan”,

d) legfeljebb 90 naptári napig tartó „egészségügyi szabadság” engedélyezése,

e) „részleges szolgálatmentesség” engedélyezése (az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés az alkalmasság megváltoztatása nélkül, legfeljebb 180 naptári napig),

f) a „szolgálatteljesítési idő csökkentése” napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 120 naptári napig.

(2) Az Elsőfokú FÜV Bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, akkor a bizottság elnöke az iratokat haladéktalanul a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata elleni fellebbezés esetén is.

(3)

A Másodfokú FÜV Bizottság összetétele

36. § (1) A háromtagú Másodfokú FÜV Bizottság az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egységében működik. Az elnöki teendőket az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el.

(2) A Másodfokú FÜV Bizottság tagjaiként az osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a döntések meghozatalában. Ha a Másodfokú FÜV Bizottság olyan esetben jár el, amikor a pszichikai, illetve a fizikai alkalmasságot kell elbírálni, a Másodfokú FÜV Bizottság tagjaként a másodfokú döntés meghozatalában az osztály szakpszichológusa, illetve az MH HEK illetékes alkalmasságvizsgálatot végző egészségügyi intézete kijelölt osztályának szakembere is részt vesz.

(3) A Másodfokú FÜV Bizottság rendeletetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztály osztályvezető főorvos feladata.

(4) A Másodfokú FÜV Bizottság orvos-szakmai felügyeletét a Központi FÜV Bizottság elnöke (az MH főbelgyógyász, MH fősebész és MH ideg-elme főszakorvos közreműködésével) látja el.

A Másodfokú FÜV Bizottság hatás- és jogköre

37. § (1) A Másodfokú FÜV Bizottság első fokon jár el az Elsőfokú FÜV Bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítési javaslata esetén, másodfokon jár el a fellebbezés miatt hozzá utalt ügyekben. A bizottság másodfokon hozott döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(2) Döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. Az első fokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást, vagy a kivizsgálás kiegészítését rendelheti el.

(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult:

a) 180 naptári napig az engedélyezett egészségügyi szabadságot meghosszabbítani,

b) 365 naptári időtartamban engedélyezni a részleges szolgálatmentességet,

c) 180 nap naptári időtartamig engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 6, illetve 4 órára.

(4) A bizottság első fokú határozata elleni fellebbezést és az ügy iratait a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul a Központi FÜV Bizottsághoz továbbítja.

A Központi FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

38. § (1) A háromtagú Központi FÜV Bizottság elnöki teendőit az MH Honvédkórház parancsnoka által kijelölt személy látja el, egyik tagja az MH azon főszakorvosa, akinek az eset szakmai profiljába tartozik, másik tagja pedig az intézet azon főorvosa, aki az elsőfokú döntés meghozatalában nem vett részt.

(2) A Központi FÜV Bizottság bírálja el a Másodfokú FÜV Bizottság első fokon hozott döntése elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat az orvosetika és orvosszakmai ésszerűség keretein belül. Döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(3) A Központi FÜV Bizottság jogosult:

a) 180 napon túl, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig egészségügyi szabadságot,

b) 365 naptári nap időtartamban a napi szolgálatteljesítés idejének 6, illetőleg 4 órára történő csökkentését engedélyezni.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

39. § (1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, az MH Honvédkórház felülvizsgálatokat végző szervezeti egység vezetője által meghatározott gyakorisággal tartják.

(2) A katonát a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről és javaslatot tesz a vizsgált katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).

(3) A bizottság szótöbbséggel dönt. A bizottság tagja, ha a döntéssel nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat kórházi és irattári példányához csatolja.

(4) A Felülvizsgáló Bizottság a döntését a FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza:

a) az egészségi alkalmasság fokozatát, a szükséges korlátozások, felmentések felsorolását,

b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,

c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését,

d) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.

(5) A FÜV táblázatot a bizottság tagjai aláírják, és személyi (orvosi) bélyegzőjükkel hitelesítik.

(6) Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás (nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezés) kezdetéig a katonának egészségügyi szolgálatmentességet engedélyez a Hjt. 77. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

(7) Ha az egészségi alkalmassági felülvizsgálat során úgy dönt a bizottság, hogy más alkalmassági fokozat megállapítása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, erről a bizottság elnöke az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a katonát, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

(8) A bizottság döntését és a fellebbezés lehetőségét a katonával írásban kell közölni. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a katona egészségügyi könyvébe.

A betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése

40. § (1) A felülvizsgálat során, vagy külön megkeresésre az egészségi állapot károsodása esetén a Másodfokú FÜV Bizottság véleményezi, hogy az egészségkárosodás összefüggésben lehet-e a katonai szolgálati kötelezettség teljesítésével, és az egészségkárosodás következményeként szövődmény vagy szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be. E véleményt a katona betegség miatt bekövetkezett halála esetén is el kell készíteni.

(2) A véleményt – ha az egészségi alkalmassági minősítés megváltoztatására is sor kerül – a FÜV táblázaton fel kell tüntetni. Ha a minősítés megváltoztatására nem kerül sor, szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke ír alá és személyi (orvosi) bélyegzőjével hitelesít.

(3) A FÜV táblázaton az egészségkárosodás keletkezési helyét, idejét és körülményeit „a vizsgált nyilatkozata szerint” jelzéssel kell feltüntetni. A nyilatkozat valódiságát a FÜV Bizottság nem vizsgálja.

40/A. § (1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hjt. 201. § (3) bekezdése szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság – mentesülési okként történő – megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely, vagy jogutódja vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hjt. 201. § (3) bekezdése szerint minősített határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a teljes, rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt, így különösen az egészségügyi törzskönyvet, a FÜV határozatot, a kórházi zárójelentést és a szakorvosi vizsgálat eredményét.

(3) A (2) bekezdésben nevesített honvédelmi szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen a FÜV határozat és az orvos-szakértői bizottság szakvéleménye FÜV bizottsághoz történő továbbítására.

(4) A FÜV bizottság a megküldött dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:

a) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő”,

b) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő”.

(5) A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.

(6) A határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátó orvosnak és a honvédelmi szerv vezetőjének.

(7) Az I. fokú FÜV bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.

(8) A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.

A katona egészségkárosodásának megállapítása

41. § (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni a katona egészségkárosodásának mértékéről szóló szakvéleményt, ha

a) egészségi állapota alapján alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt,

b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,

c) a katona kéri.

(2) A szakvélemény beszerzését a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi.

(3) A megkeresésben kérni kell, hogy a szakvélemény százalékos mértékben külön állapítsa meg az egészségkárosodás mértékét minden olyan elváltozásnál, amelytől feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való okozati összefüggés (baleset következményei, szolgálati betegség gyanúja, zaj-, toxikológiai, radiológiai ártalom, stb.). Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később az egészségkárosodás mértékét befolyásoló maradványtünetei lesznek.

42. § (1) Ha a katona a fellebbezésében az egészségkárosodás mértékét sérelmezi, az egészségkárosodás mértékét véleményező szakértői szervet a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke keresi meg a szakértői felülvizsgálat céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A katona részére – ha azt egészségi állapota indokolja – erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

Felmentés a szolgálatteljesítés alól

43. § (1) A szolgálatteljesítés alóli felmentés teljes vagy részleges lehet:

a) teljes felmentés

aa) a fekvőbeteg-gyógyintézetben, illetve lakáson fekvőbetegként történő gyógykezelés időszakában, valamint

ab) a betegség aktív szakaszának lezajlása után, illetve a műtéti kezelést követően a szolgálatképesség helyreállásig terjedő időszakban (a továbbiakban együtt: lábadozás időszakában);

b) részleges felmentés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség időszakában, és a csökkentett napi szolgálatteljesítési idő alatt.

(2) A katona az egészségügyi szabadságot rehabilitációs gyógyintézetben, gyógyüdültetésre kijelölt honvédüdülőben és a lakásán töltheti el.

(3) Az aktív gyógykezelés, illetőleg a lábadozás időszakában a katona részére

a) az alapellátást végző orvos javaslatára az állományilletékes parancsnok 14 naptári nap,

b) az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete szakrendelésének orvosa 14 naptári nap,

c) a kórházi elbocsátást követően az MH Honvédkórház fekvőbeteg ellátó osztályának főorvosa 28 nap egészségügyi szabadságot engedélyezhet.

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott egészségügyi szabadság lejárta után a beteget kezelő alapellátást végző csapatorvos, szakorvos, főorvos javaslatára a kórházi kezelés, valamint a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 90 naptári napig az Elsőfokú FÜV Bizottság, 180 naptári napig a Másodfokú FÜV Bizottság, 180 naptári napon túl a Központi FÜV Bizottság jogosult az egészségügyi szabadság engedélyezésére.

(5) Az egynapos sebészeti ellátás az egészségügyi szabadság engedélyezése szempontjából fekvőbeteg ellátásnak minősül.

(6) A fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórház, rehabilitációs intézet) kezelés időtartamát a gyógyintézet osztályvezető főorvosa határozza meg.

(7) Ha a Másodfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap egészségügyi szabadság leteltével a katona szolgálatképessége nem áll helyre – és a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság, illetőleg csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható –, a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egészségügyi szabadság engedélyezése – egy adott évben – egynél több és eltérő időben megállapított betegség (baleset) miatt történt.

(8) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

44. § (1) Az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézetének kezelőorvosa az egészségügyi szabadság meghosszabbítására FÜV táblázaton tesz javaslatot az illetékes bizottságnak.

(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a katona egészségügyi könyvébe és gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot a katonai szervezet egészségügyi szolgálata nyilvántartja.

45. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a katona egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól egészségügyi felmentést (a továbbiakban: eü. felmentés) kaphat. Az eü. felmentések – számokkal jelölt felsorolását – a 3. melléklet C) pontja tartalmazza.

(2) A felmentés engedélyezésére

a) az alapellátást végző orvos 30 naptári nap,

b) az MH Honvédkórház szakrendelést biztosító egészségügyi intézete szakrendelésének orvosa 60 naptári nap,

c) az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati intézet fekvőbeteg-ellátó osztályának főorvosa 90 naptári nap,

d) az Elsőfokú FÜV Bizottság 180 naptári nap,

e) a Másodfokú FÜV Bizottság 365 naptári nap

időtartamban jogosult.

(3) A (2) bekezdés b)–e) pontjai szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti időtartamban olyan felmentés engedélyezhető, amely a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásfajták alkalmazásával történő fizikai alkalmasság vizsgálatát nem zárja ki. Ha az egészségkárosodás miatt a fizikai alkalmasság-vizsgálat a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásformák alkalmazásával sem végezhető el, a katona alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(5) A felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben fel kell tüntetni.

(6) Az eü. felmentés a katona alap-, illetve szakkiképzését 1 hónapon túl nem akadályozhatja. Ha az eü. felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a katona alap-, illetve szakkiképzését 1 hónapon túl sem teszi lehetővé, a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(7) Ha a teljes szolgálatképesség az Elsőfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap leteltével sem áll helyre – és a teljes szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 nap időtartamban engedélyezhető felmentés mellett sem várható –, a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.

(8) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában – a 3. mellékletben foglalt jegyzék számával és szövegével – az időtartam megjelölésével határozza meg a katona egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.

(9) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos a felmentést engedélyező FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.

(10) A 24 órás ügyeleti szolgálat alóli eü. felmentés – a (2) bekezdés szerinti időtartamban – csak akkor állapítható meg, ha az ügyeleti szolgálat teljesítése bakancs helyett félcipő viselés engedélyezése esetén sem lehetséges.

46. § (1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a lezajlott betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.

(2) Ha a katona egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt kell engedélyezni.

(3) A szolgálatteljesítési idő csökkentése legfeljebb napi 4 óra lehet.

(4) Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezésére

a) az MH Honvédkórház repülőorvosi vizsgálati intézet fekvőbeteg-ellátó osztályának főorvosa 60 naptári nap,

b) az Elsőfokú FÜV Bizottság 120 naptári nap,

c) a Másodfokú FÜV Bizottság 180 naptári nap,

d) a Központi FÜV Bizottság 365 naptári nap

időtartamban jogosult.

(5) A (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti időtartamba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(6) A szolgálatteljesítés alóli felmentéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli felmentés napjainak száma.

XII. Fejezet

ORVOSI JAVASLAT AZ EGYENRUHA-VISELÉS EGÉSZSÉGI OKBÓL TÖRTÉNŐ KIZÁRÁSÁRÓL

A kizárásra vonatkozó javaslattétel rendje

47. § (1) Ha az egészségi okból alkalmatlanná vált hivatásos katona állományviszonya nyugállományba helyezéssel szűnik meg, és az alkalmatlanságot okozó betegség (baleset) a katona külső megjelenését, magatartását és társadalmi érintkezése során az egyenruha tekintélyét orvosi megítélés szerint negatívan befolyásolja, az egyenruha viselésének kizárására a Másodfokú FÜV Bizottság tesz javaslatot. A kizárásra vonatkozó javaslatot a FÜV táblázaton (annak valamennyi példányán) és a FÜV döntést tartalmazó kivonaton megfelelő szövegű bélyegző alkalmazásával kell feltüntetni.

(2) Ha a hivatásos katona a Másodfokú FÜV Bizottság alkalmassággal kapcsolatos döntése ellen fellebbezéssel él és a bizottság az egyenruha-viselésre kizáró javaslatot tett, a fellebbezés elbírálásakor a FÜV döntés mellett a javaslatot is el kell bírálni. A javaslatot a Központi FÜV Bizottságnak akkor is felül kell vizsgálni, ha a hivatásos katona csak az egyenruha-viselésre vonatkozó kizáró javaslattal nem ért egyet. A Központi FÜV Bizottság ebben az esetben a kizáró javaslatot helybenhagyja vagy megváltoztatja, azaz az egyenruha-viselés engedélyezését javasolja.

A kizáró javaslat szakmai indokai

48. § (1) Az egyenruha viselését kizárja

a) az olyan betegség vagy állapot, amely véglegesen vagy időlegesen az ítélőképesség megszűnésével vagy csökkenésével járhat, illetve amely ismétlődő eszméletvesztéses állapotot okozhat. A szív-érrendszeri eredetű, vagy az anyagcsere-betegséggel járó nem súlyos rosszulléteket nem kell ide sorolni;

b) az állandó jellegű járászavar, a mozgást tartósan és jelentősen gátló csont-ízületi elváltozás, nagy kiterjedésű – látható – torzító heg vagy egyéb bőrelváltozás;

c) a nagyfokú, nem befolyásolható, illetve nem javítható látás- vagy halláscsökkenés;

d) az idült alkoholizmus és bármely narkománia;

e) a kóros elhízás, illetve a kóros soványság.

(2) Olyan esetben, ha a szolgálatot teljesítő hivatásos katonánál nem állandósult járászavar, testtartási rendellenesség vagy torzító bőrbetegség alakult ki, de a katonai szolgálat teljesítésére nem vált alkalmatlanná, a saját kérésére állományilletékes parancsnokának egyetértésével részére az egészségi alkalmasság kérdésében döntést hozó FÜV Bizottság polgári ruha viselését legfeljebb egy év időtartamra engedélyezheti.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. Fejezet

A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

49. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Azt a katonát, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendeletnek és egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) hatályba lépésekor egy évet meghaladó külföldi katonai szolgálatot teljesít, a HM rendelet hatálybalépését követően e külföldi szolgálatteljesítése vonatkozásában nem kell ismételt alkalmasság vizsgálatra rendelni.

(3)

50. §

1. melléklet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelethez

TÁBLÁZAT ÉS MAGYARÁZAT A BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÉKOSSÁGOK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Fertőző betegségek (001–010)

2K17600N_0

001 Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirok- csomó tuberculosis		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
001 Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirok- csomó tuberculosis		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	inactiv kiskiterjedésű formák, functio- károsodás nélkül	KLGS	KLGS	A	A	A	A	A	A	A	A15–A16, A19, B90
2.	activ formák	E	E	I	I	E	KLGS	E	K	KLGS
3.	inactiv kp. kiterjedésű formák, enyhe functiozavarral	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
4.	inactiv kiterjedt formák, súlyos functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ (kimutatható Koch pozitív és Koch negatív) és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aetiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104–105-ös szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj, vesefunkciók, ionok, thrombocita, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet mikroszkópos Koch, PCR, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és esetleg CT), légzésfunctio, mellkasi folyadékgyülem esetén thoracocentesis, a mellkasi folyadék mikroszkópos Koch, PCR, Koch tenyésztés vizsgálata, szükség esetén bronchologiai vizsgálat.

c) 001.1. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

001.2. szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó-(hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis)gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomógyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitatios, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van a specificus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

Az activ specificus folyamat rendszerint hosszas kezelést és a ht. állomány részére tartós eü. szabadság biztosítását teszi szükségessé. Az állapotromlás és functiokárosodás értékelése után a tüdőgyógyászati osztály vezető főorvosa határozza meg a szolgálat folytatásának feltételeit.

d) K: 1, 8, 13–17, 19, 23; F: 1–2, 6, 8.

e) A tuberculosis szolgálati betegségként való elismerésekor különbséget kell tenni a friss specificus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reaktiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek fogadható el az a fertőzés, melynél az infectio forrása jól ismert, a tüdőtuberculosisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expositio és a manifesztátio közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét kell, hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete elismerhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.), és a már meglévő góc activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progressióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.

2K17600N_1

002 Az agyhártyák és a központi idegrend- szer gümőkórja		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
002 Az agyhártyák és a központi idegrend- szer gümőkórja		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	activ folyamat elbírálása, vagy az ellenőrzés szüksé- gessége esetén	E	E	I	I	KLGS	KLGS	I	I	KLGS	A17, B90.0, G05.1
2.	gyógyult, maradványtünetek nélkül	A	A	A	A	A	A	A	A	A
3.	gyógyult, kp. súlyos maradvány- tünetekkel	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K
4.	gyógyult, súlyos maradvány tünetekkel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.

b) Ideggyógyászati szakvélemény.

c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defectussal vagy defectus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni. 002.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén „I”.

d) K: 1, 3–4, 6, 11–12, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.

2K17600N_2

003 A húgy-, ivarrendszer gümőkórja		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
003 A húgy-, ivarrendszer gümőkórja		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	functiokárosodás nélkül gyógyult	A	A	A	A	A	A	A	A	A	A18.1
2.	gyógyintézet által igazolt activ folyamatok	E	E	I	I	I	KLGS	I	I	KLGS
3.	mérsékelt functiozavarral gyógyult	E	E	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS	K
4.	súlyos functiozavarral gyógyult	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.

d) K: 1, 4, 12, 16, 21; F: 6.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása az első szakasznál leírtak szerint történik.

2K17600N_3

004 Bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórja		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	gyógyult, mérsékelt maradványtüne- tekkel	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	A	E	A	A	A18.0, A18.4, A18.8, A19
2.	gyógyult, kp. súlyos maradványtüne- tekkel	E	E	E	E	E	K	E	E	K
3.	activ folyamat	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS
4.	gyógyult, súlyos maradványtüne- tekkel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát. 004.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén „E”.

d) K: 1–4, 6, 11–15, 18, 21; F: 1–2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik.

2K17600N_4

005 Vírusos májgyulladás		A2				A3**	A4	A5	A6	A7	BNO
005 Vírusos májgyulladás		a	b*	c*	d*	A3**	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	funkciókárosodás nélkül gyógyult	KLGS	A	A	A	KLGS	A	A	A	A	B15–B19 B94.1
2.	posthepatitis- syndroma	KLGS	A	A	A	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
3.	elhúzódó vírusos hepatitis, hepatitis recidiva	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	KLGS
4.	persistaló idült hepatitis, activ idült hepatitis	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	KLGS

a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik. A posthepatitis bilirubinaemia (ártalmatlan enzimműködési zavar) az 1. alszakasz szerint minősítendő.

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok. Sz.e. májbiopsia elvégzése és szövettani vizsgálat indokolt lehet.

c) Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik, és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

d) K: 3–4, 11, 17; F: 1–2, 6, 8.

e) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés csak a következő feltételek mellett állapítható meg:

– a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

– mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

– a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2–3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15–50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell hogy essen;

– bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

– nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége.

Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett minősíthető szolgálati eredetűnek:

– a beteg inoculatios hepatitis (hepatitis B, C) diagnosisa biztosan megállapítható;

– a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kórismét (incubatios idő 42–180 nap);

– az említett incubatios időn belül igazolható parenteralis vagy sebészeti therápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;

– utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnosist.

Megjegyzések:

* HBV, ill. HCV PCR pozitivitás esetén, ha a májfunkciós értékek normálisak, hasi UH negatív, panasz- és tünetmentesség esetén NATO beosztásra egyéni elbírálás alapján alkalmas lehet.

** HBV, ill. HCV PCR pozitivitás esetén, ha a májfunkciós értékek normálisak, hasi UH negatív, panasz- és tünetmentesség esetén a katona egyéni elbírálás alapján alkalmas lehet.

2K17600N_5

006 Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	gyógyult, mérsékelt maradvány- tünetekkel	E	E	E	E	KLGS	K	E	K	K	A71, A74, B94.0
2.	gyógyult, kifejezett maradvány- tünetekkel	E	E	E	E	E	K	E	E	K	A71, A74, B94.0

a) Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Záradék és réslámpavizsgálat.

c) Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 0061/A3 „E”.

d) K: 1, 3, 6, 9–11, 21; F: 1–2, 4, 6.

e) Trachoma akkor ismerhető el szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert, és a fertőzés a katonai kollektívában történt.

007	Vérbaj (szifilisz)	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
007	Vérbaj (szifilisz)	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	Kezelés és gondozás után functiokárosodás nélkül gyógyult	A	A	A	A	A	A	A	A	A	A50- A53
2.	Késői syphilis mérsékelt functiozavarral	E	E	E	E	E	K	E	E	K
3.	Korai manifeszt syphilis	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	Késői manifeszt syphilis	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
5.	Késői syphilis súlyos functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, TPHA, esetleg FTA-ABS (fluorescent treponemal antibody) serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) 007.3/A5 rovat szerint szerződéses vagy hivatásos állományba vétel elbírálásakor, ha nem alakult ki functiokárosodás és nincs szükség további nemigondozói ellenőrzésre, „Alkalmas” minősítés hozható.

d) K: 3, 6, 11, 14, 21; F: 1–2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_7

008 Gombák okozta betegségek		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
008 Gombák okozta betegségek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	felületes bőr, szőrzet, körömmycosisok	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	A	KLGS	B35–B49
2.	mély mycosisok	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	B35–B49

a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. 008.1/A3 rovatban a szerződéses vagy hivatásos állománybavétel előtt „I” minősítés szükséges. A kezelésre jól reagáló, kiújulási hajlamot nem mutató esetekben az 1. alrovatban a minősítés lehet „A”.

d) K: 4, 14, 21; F: 1–2.

e) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor ismerhető el, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.

2K17600N_8

009 Heveny fertőző betegségek		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
009 Heveny fertőző betegségek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	hosszú lefolyású, mérsékelt functiozavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	K	KLGS	KLGS	K	A00–A99, B00–B99
2.	hosszú lefolyású, jelentős functiozavarral	E	E	E	E	E	K	E	E	K	A00–A99, B00–B99

a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functiozavar tartós volta határozza meg.

b) We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) –

d) K: 3–4, 6, 11–12, 14, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.

2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik és kellően bizonyított.

3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.

4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiaris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.

2K17600N_9

010 Idült fertőző betegségek		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
010 Idült fertőző betegségek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	mérsékelt működészavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	E	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A00–A99, B00–B99
2.	kp. súlyos működészavarral	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
3.	súlyos működészavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b) d) e) A megfelelő diagnosztikai vizsgálat vagy alkalmassági korlátozás alkalmazása és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 009. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

c) Szerződéses és hivatásos állományba vételkor, az eddigi therápiás kísérletek eredményességét, az idült folyamat időtartamát és várható prognosisát kell mérlegelni. E szerint a minősítés lehet „I” vagy „E”.

Daganatok (011–014)

2K17600N_10

011 Rosszindulatú daganatok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
011 Rosszindulatú daganatok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelést már nem igénylő jó általános állapot	KLGS	KLGS	A	A	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	C00–C80, C97
2.	időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	rossz általános állapot, functiokárosodással, metastasissal	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) A hivatásos állományúak minősítése akkor lehet „K”, ha a minősített is kívánja a szolgálat folytatását, ha az eredményes kezelés után nem mutatható ki metastasis, vagy ha ezt a szociális és orvosetikai szempontok teszik szükségessé. Külföldi szolgálatra való alkalmasság minősítésénél csak „E” döntés hozható. A malignus tumor eradikációja után öt évvel tünet és panaszmentes esetben a beteg gyógyultnak tekinthető és „A” minősítést is adhatunk. 1–5 év között az alkalmasság megítélése KLGS.

d) K: 4, 6, 11–13, 17–19, 21; F: 1–2, 4, 8.

e) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

– a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

– a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

– a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. röntgensugár hatására bőr-carcinoma, ionizáló sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

– meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogen (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

2K17600N_11

012 A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
012 A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotok	E	E	I	I	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	C81–C96
2.	spontán vagy kezeléssel elért tartós remissio	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
3.	spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remissio	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a)–e) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó Waldenström-féle purpura hypergammaglobulinaemia zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik.

2K17600N_12

013 Jóindulatú daganatok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
013 Jóindulatú daganatok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot functiokáro- sodás nélkül	A	A	A	A	KLGS	A	A	A	A	D10–D36
2.	solitaer és multiplex daganatok functio- károsodás nélkül	KLGS	KLGS	A	A	KLGS	K	KLGS	KLGS	K
3.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt functiokieséssel	E	KLGS	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS	K
4.	solitaer és multiplex daganatok mérsékelt functiokieséssel	E	KLGS	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS	K
5.	solitaer és multiplex daganatok súlyos functiokieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS
6.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos functiokieséssel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon) vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és „A” minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban a minősítés csak „K” vagy „E” lehet a functiokiesés mértéke szerint. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozza meg. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor sürgős műtét esetén „I”.

d) K: 3–4, 6, 11, 13, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között.

2K17600N_13

014 Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan termé- szetű daganatok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelés után functiokárosodás nélkül	A	A	A	A	KGLS	A	KGLS	A	A	D00–D09, D37–D48
2.	kezelés után mérsékelt functiokieséssel	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K
3.	folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapot	I	I	I	I	E	K	E	E	K
4.	kezelés után súlyos functiokieséssel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a)–e) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik. Igazolt 5 éves, tünetmentes túlélés esetében 1. alszakaszban „A” minősítés adható, 1 és 5 év között „KLGS”, 1 évig „I”.

Endocrin betegségek (015–020)

2K17600N_14

015 A pajzsmirigy betegsége		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
015 A pajzsmirigy betegsége		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	műtét utáni normofunctios állapot	A	A	A	A	A	A	A	A	A	E00–E07
2.	struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis	KLGS	A	A	A	KLGS	A	KLGS	A	A
3.	struma nyomási tünetekkel, műtét szükségessége esetén	E	E	E	E	E	K	E	E	K
4.	hyperthyreosis golyvával vagy anélkül	E	E	E	E	E	K	E	E	K
5.	hypothyreosis (enyhe formák)	E	E	E	E	E	K	E	E	K
6.	Hypothyreosis (súlyos formák)	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, TSH vizsgálat kötelező, kórossága esetén FT3 és FT4 kiegészítő vizsgálat javasolt, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy UH, és pajzsmirigy scintigraphia, izotóp felvételi görbe, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat. Kompresszió esetén nyelési rtg. vizsgálat, trachea felvétel.

c) Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. Szerződéses és ht. állományba vételkor „A” minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma vagy a normofunctios műtét utáni állapot esetén hozható. Enyhe, substitutios kezeléssel panasz és tünetmentes esetben 015. 5/A5–A6-ban KLGS is alkalmazható. A 3. alszakaszban a műtét eredményességétől függően minősítünk, normofunkciós esetben az 1. alszakasz szerint.

d) K: 3–4, 6, 11–14, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) A pajzsmirigy betegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli psychés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.

2K17600N_15

016 Cukorbaj		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
016 Cukorbaj		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	csak diétával kezelhető formák, jó általános állapot	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	A	E	KLGS	A	E10–E14
2.	szigorú diétával, tablettával kezelhető formák	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K
3.	szigorú diétával, közepes mennyiségű Inzulinnal kezelhető, nem labilis formák, jó általános állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
4.	szigorú diétával, nagy mennyiségű Inzulinnal kezelhető, labilis formák, érszövődményekkel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM s NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IGT). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica.

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, 24 órán át gyűjtött vizelet cukor koncentráció és mennyiség, vesefunctiok, szemfenék, alsóvégtagi Doppler UH vizsgálat, az ABI meghatározására, ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

c) Szerződéses és hivatásos állományba vétel, valamint külföldi szolgálat vállalás esetén diabetes mellitus súlyosságától függetlenül csak „E” minősítés hozható. Hivatásos állományúak minősítése szövődmények súlyosságának figyelembevételével lehet „K” Renalis glycosuria minősítése „A”.

d) K: 4, 12, 14; F: 1–2.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus öröklődő betegség és a geneticus dispositio sok esetben fennállhat a diabetes manifestatioja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) ismerhető el katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

2K17600N_16

017 A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe esetek	E	E	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS	K	E15–E16
2.	súlyos esetek	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	E15–E16

a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, szérum insulin koncentráció éhezés alatt, szükség esetén retrograd pancreatographia, Panceas UH vizsgálat, esetleg CT/MR.

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhydrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhydrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21, 24; F: 1–2, 6.

e) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti adatlappal igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek tartható.

2K17600N_17

018 A mellékpajzs- mirigy betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
018 A mellékpajzs- mirigy betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	E	E	KLGS	E20–E21
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	E20–E21

a) Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

b) Serum Ca és P tartalmának, Parathhormon koncentráció meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata. Pajzsmirigy UH vizsgálat, esetleg CT vizsgálat. Osteodensitometria.

c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Hivatásos állományúak minősítése A4 rovat szerint lehet „K”, ha a hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka tetaniás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése „E”. 018.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén „E”.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21; F: 1–2.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.

2K17600N_18

019 Az agyalapi mirigy működési zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
019 Az agyalapi mirigy működési zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	E	KLGS	E22–E23
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	E22–E23

a) Acromegalia, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok CT vagy MR vizsgálata, látótérvizsgálat.

d) K: 2–4, 6, 11–14, 16–19, 21, 24; F: 1–4, 6, 8.

e) A hypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.

020 A mellékvese betegségei	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
020 A mellékvese betegségei	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	E25–E27

a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék CT vagy MR vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14–16, 21, 24; F: 1–2, 6, 8.

e) A mellékvese betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

Anyagcsere betegségek (021–024)

2K17600N_20

021 Köszvény		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
021 Köszvény		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	nem régen fennálló, remissio állapotában lévő köszvény, ritka rohamok esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS	M10
2.	„visceralis” köszvény, gyakori rohamok esetén	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	M10

a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urat-tartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

c) Abban az esetben, ha a „visceralis” köszvény három éven át végzett kezelése mellett évente az eü. szabadság a 60 napot nem haladja meg, a 021.2/A4 rovat szerint „K” minősítés is adható.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21; F: 1–2, 6.

e) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás ismerhető el.

2K17600N_21

022 Az anyagcsere zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
022 Az anyagcsere zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe	E	E	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS	K	E70–E90
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhydrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis).

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.

d) K: 2, 4, 12–14, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem tekinthetők a katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.

2K17600N_22

023 Túlsúly és elhízás		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
023 Túlsúly és elhízás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	Túlsúly	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	A	E	A	A	E65–E68
2.	Elhízás I (közepes fokú)	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K
3.	Elhízás II–III (súlyos, extrém fokú)	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A „normális” BMI: 18,5–24,9 kg/m².

A túlsúly és elhízás mértéke:

BMI WHO

< 18,5 Sovány

18,5–24,9 Normális

25,0–29,9 Túlsúly

30,0–34,9 Elhízás I

35,0–39,9 Elhízás II

> 40,0 Elhízás III

c) Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után, valamint 25,0 BMI felett a testzsír% meghatározása alapján hozható. Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 023.1/A3 „E”.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21, 23; F: 1–2.

e) Az elhízás nem tekinthető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.

2K17600N_23

024 Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
024 Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe	E	E	E	KLGS	E	A	E	KLGS	A	B20–B24, D80–D89, E40–E64, Z20.6, Z21
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejtes immunitás hiánya, kevert típusú immundeficiencia, valamint szerzett formái, pl. AIDS.

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtol, ill. carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) Az enyhe tünetekkel járó vitaminhiány minősítése lehet „A”, vagy „K” a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiány, partialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése „KLGS”, illetve „E”. Az immundeficiencia (AIDS) minősítése minden esetben „E”.

d) K: 4, 12, 24; F: 1, 6.

e) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficiencia mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Vérképző szervek betegsége (025–029)

2K17600N_24

025 Hiányvérszegénység		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
025 Hiányvérszegénység		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	A	E	A	A	D50–D53
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS	D50–D53

a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek, posthaemorrhagiás anaemia és az egyéb secunder anaemiák.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, TVK, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, se Ferritin és se B12, Schilling-próba.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezők esetén „E” minősítés már az időszakos parenteralis substitutio és ellenőrzés szükségessége esetén hozható. Az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően (pl. okkult vérzést okozó betegség, gyomor műtét utáni állapot, anaciditás stb.) történik.

d) K: 1–2, 4, 11–14, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) Hiány-vérszegénység a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.

2K17600N_25

026 Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (haemolyticus) vérszegénység		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K	D55–D59
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	D55–D59

a) Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, serum ferritin, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák).

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (A2d esetén) „A” minősítés csak olyan szerzett vérszegénység esetén alkalmazható, amikor a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás óta legalább két év telt el.

d) K: 2, 4, 11–14, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.

2K17600N_26

027 Veleszületett és egyéb vérszegénység		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
027 Veleszületett és egyéb vérszegénység		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	D60
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	D60

a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Se vas, TVK, EKG, sternum-punctio.

c) Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

d) K: 2, 4, 11–14, 17–21; F: 1–4, 6.

e) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.

2K17600N_27

028 Véralvadási hibák		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
028 Véralvadási hibák		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	E	E	K	E	E	K	D65–D68
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS	D65–D68

a) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumple-Leede tünet vizsgálata.

c) Hivatásos állománynál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet „K”.

d) K: 2, 4, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6–8.

e) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.

2K17600N_28

029 Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	D69–D77
2.	súlyos formák	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	E		D69–D77

a) Ide tartoznak a 028. pontba nem sorolható, egyéb vérzéses állapotok.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs-próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (029.1/A2d esetén) secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után „A” minősítés hozható.

d) K: 2, 4, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) Nem állapítható meg összefüggés a katonai kötelmek és e szakasz szerint minősített betegségek között.

Ideg-elme betegségek (030–053)

2K17600N_29

030 Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
030 Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	átmeneti, maradványtünet nélkül	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS	F00–F09
2.	tartós, súlyos tünetekkel	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F00–F09

a) Demencia, organikus amnesztikus szindroma, delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentális zavarok (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, disszociativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).

b) Pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns). Alapbetegségnek megfelelő laboratóriumi és műszeres vizsgálat.

c) A dementia eredete és súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja, csak „E” döntés hozható.

d) K: 2, 4, 11–14, 15–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés mérlegelendő agysérülés, olyan agyvelőgyulladás maradványaként, ahol a fertőzés a katonai közösséggel valószínű.

2K17600N_30

031 Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
031 Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelésre tartósan tünetmentes, abstinens	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS	F10
2.	kezelésre nem tünetmentes	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F10

a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási szindróma, amnesztikus szindróma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delirium, hallucinozis).

b) Pszichiatriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Korlátozások nem alkalmazhatók.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

2K17600N_31

032 Drog (pszichoaktiv szer), gyógyszer használata által okozott értelmi, érzelmi, viselkedés- és szomatikus zavarok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelésre reagáló	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F11–F19
2.	kezelésre nem reagál, visszaeső	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F11–F19

a) Itt minősítendők a 031. kivételével a pszichoaktiv szer rendszeres használata, túladagolás, drogfogyasztás és a drogfüggőség, a megvonási és az amnestikus szindróma, valamint az egyéb psychotikus és szomatikus zavar. A drogszűréskor a drogvizsgálatra akkreditált, az MH HEK Tudományos Intézetében végzett nagyműszeres vizsgálattal igazolt pozitívitás esetén, hivatásos és szerződéses állományba vétel előtt (ideértve a katonai oktatási intézményi felvételt és HM ösztöndíjas szerződéskötést is) a minősítés csak „E” lehet. A szolgálatteljesítés során (ideértve a külföldi szolgálat előtti és utáni szűrővizsgálatokat is) észlelt nagyműszeres vizsgálattal megerősített drogpozitívitás esetén az egészségi alkalmassági minősítés „E”.

b) –

c) Pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés. Az első fokon hozott „E” minősítés elleni fellebbezés esetén a másodfokon eljáró bizottság a drogszűréskor biztosított és az MH HEK Tudományos Intézetében őrzött ún. hatósági „B” minta nagyműszeres vizsgálatát elrendelheti és a mérési eredmény alapján dönt.

d) –

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem igazolható.

2K17600N_32

033 Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendellenességek		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
033 Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendellenességek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelésre jól reagál, tünetmentes, nem ismétlődik	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F20–F29
2.	kezelésre maradványtünettel gyógyul, visszaeső	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F20–F29

a) Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó zavarok, schizoaffektiv és egyéb nem organikus pszihotikus rendellenességek.

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2, 4, 11–14, 15–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6, 8.

e) E szakasz megbetegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

2K17600N_33

034 Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek)		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
034 Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek)		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelésre jól reagáló, rövid lefolyású, tartósan tünetmentes	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F30–F39
2.	ismételten jelentkező vagy tartós lefolyású	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	F30–F39

a) Mániás epizód, depressziós epizód, bipoláris affektiv zavar, ismétlődő depressziós zavarok, perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036 alapján minősítendő.)

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 21, 24; F: 6.

e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

2K17600N_34

035 Alvászavarok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
035 Alvászavarok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	ritka előfordulás, kezelésre reagáló	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	G 47
2.	gyakori előfordulás, szomatikus tünetekkel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	G 47

a) Paraszomnia, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, „nyugtalan láb szindróma”, „periódikus lábmozgás zavar”.

b) Neurológiai, pszichiátriai, alváslaboratóriumi vizsgálatok, kezelések (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2, 11–12, 24; F: 1, 6.

e) E szakasz betegségei katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

2K17600N_35

036 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségek. Táplálkozási zavarok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	F40–42 F44–48
2.	kifejezett, kezelésre nem javuló	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	F50–51

a) Fóbiás, szorongásos zavarok (pánik, generalizált szorongás, kevert szorongásos és depressziós zavar), obsessiv-kompulziv zavar, disszociativ (konverziós) zavarok, szomatoform rendellenességek, egyéb neurotikus rendellenességek (neuraszténia), anorexia, bulimia nervosa.

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2–6, 12, 13, 15, 17, 23–24; F: 1–2, 4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

2K17600N_36

036/A

Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségek

BNO

a

b

c

d

1.

Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

F40–42

F44–48

2.

Kifejezett, kezelésre nem javuló

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

F50–51

2K17600N_37

036/B

Táplálkozási zavarok

BNO

a

b

c

d

1.

Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló

E

E

E

E

E

E

E

E

E

F40–42

F44–48

2.

Kifejezett, kezelésre nem javuló

E

E

E

E

E

E

E

E

E

F50–51

2K17600N_38

037 Személyiség- és viselkedészavarok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
037 Személyiség- és viselkedészavarok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
	személyiségzavar minden fajtája	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F60–65 F89

a) E szakasz szerint minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok, az „Auto-heteroagresszivitás”, melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens) valamint az éretlen személyiség. Az „Auto-heteroagresszivitás”-hoz sorolandók az öncsonkítás, az önsértés és az öngyilkossági kísérlet esetei.

b) Pszichiátriai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel összefüggés e szakasz szerinti minősítésnél nem ismerhető el.

2K17600N_39

038 Gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionalis) rendellenességek		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelésre jól reagál	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F90–98
2.	kezelésre nem reagál	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F90–98

a) Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikuszavar tic, nem organikus enuresis, dadogás.

b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_40

039 Lelki (pszichés) fejlődés zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
039 Lelki (pszichés) fejlődés zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelésre jól reagál	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F80–89
2.	kezelésre nem reagál	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F80–89

a) A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási, írászavar, számolási dyscalculációs zavar, mely a gyermekkorban kezdődött.

b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_41

040 Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	rövid lefolyással, tünetmentesen gyógyul	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F 43
2.	elhúzódó lefolyással, maradványtünettel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	F 43

a) E szerint minősítendők az abnormis fizikai és/vagy mentális stresszre adott reakciók, a poszttraumás stressz zavar (traumás élményre fellépő késői válasz), az alkalmazkodási zavarok (új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakulnak ki).

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 12, 13, 15, 17, 24, 25; F: 1–2, 6.

e) A szolgálat során az átlagos frusztrációt meghaladó fizikai vagy pszichikai stresszre kialakuló alkalmazkodási reakció, posttraumás stressz zavar lehet a katonai kötelmekkel összefüggő.

041 Mentális színvonal insufficienciája (szellemi vissza- maradottság)	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
	E	E	E	E	E	E	E	E	E	F70–79

a) Itt minősítendők, akiknél az intelligencia mutató 80 alatt van és mentális elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti.

b) Pszichiátriai vizsgálat (osztályos, ambuláns).

c) A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploráció által feltártakat is figyelembe kell venni.

d) –

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_43

042 A központi idegrendszer gyulladásos betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
042 A központi idegrendszer gyulladásos betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	maradványtünet nélkül	A	A	A	A	A	A	A	A	A	G00–09
2.	maradványtünettel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	G00–09

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornai phlebitis, thrombophlebitis kórképeket, amelyek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől, a letalis kimenetelűig terjed.

b) Kórházi kivizsgálás (indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot).

c) –

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21; F: 1–2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.

2K17600N_44

043 Az extrapyramidalis rendszer betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
043 Az extrapyramidalis rendszer betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	G20–26
2.	kp. súlyos, súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	G20–26

a) Itt minősítendő a Parkinson-kór, a másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, a tónuszavarok, a tremor, a chorea, a ballizmus, a myoclonus, a tic egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2, 4, 11–14, 16–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6, 8.

e) Amennyiben a mozgászavar katonai kötelmekkel oki és időbeni kapcsolata bizonyított, a katonai kötelmekkel való összefüggés ismerhető.

044 Központi idegrend- szer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavarai	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
	E	E	E	E	E	E	E	E	E	G10–13 G30–32 G80–83 G90–94

a) Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagra, fél és kétoldali bénulások ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_46

045 A gerincvelő betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
045 A gerincvelő betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	G95 G99
2.	kp. súlyos, súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	G95 G99

a) Itt minősítjük a syringomyelia, gerincvelő éreredetű bántalmait, spondylotikus, daganatos és egyéb myelopathiákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2, 4, 11–14, 16–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6–8.

e) A katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_47

046 A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	G35–37
2.	kp. súlyos, súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	G35–37

a) Itt minősítjük a sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedéseket.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2, 4, 10, 12–14, 17–19; F: 1–2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_48

047 Epilepsia		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
047 Epilepsia		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	alkalmi epilepsziás roham	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS	G40–41
2.	ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolható	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	gyakori rosszullét és/vagy psychés tünet	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Idetartozik a generalizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham. A csecsemőkori lázgörcs esetén a minősítés KLGS.

b) Neurológiai kivizsgálás.

c) –

d) K: 2–4, 6; F: 1–2.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés a katonai szolgálattal összefüggő trauma, központi idegrendszeri gyulladás után ismerhető el.

2K17600N_49

048 Migrén és egyéb fejfájás formák		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
048 Migrén és egyéb fejfájás formák		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	aura nélküli migrén, tenziós fejfájás	E	E	E	KLGS	E	A	E	A	A	G43–44
2.	migrén aurával, elsődleges fejfájás gyakori rohamokkal, cluster fejfájás	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	G43–44

a) Itt minősítjük az elsődleges fejfájásokat (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák).

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2–4, 6, 7, 11–15, 22; F: 1–2.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

049 Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességei	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
	E	E	E	E	E	E	E	E	E	G80–83 G90–99 Q85

a) Itt minősítjük a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok eseteit.

b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_51

050 Agyidegek betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
050 Agyidegek betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	maradványtünet nélkül	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	G50–G53
2.	maradványtünettel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	G50–G53

a) Idetartozik az agyidegek bénulása, sérülése, gyulladása, neuralgiája.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2–4, 6, 11–15, 17–19; F: 1–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxikus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.

2K17600N_52

051 Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
051 Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyul	A	A	A	A	A	A	A	A	A	G54–55 M5110
2.	gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkció- zavar nélkül	E	E	E	E	KLGS	K	E	KLGS	K
3.	műtétet nem igénylő rendellenesség és gerincműtét utáni állapot, maradványtünettel funkciókárosodással	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS

a) Itt minősítjük a porckorongsérvek és azok műtéte utáni állapotot, a plexusok és ideggyökök egyéb megbetegedéseit.

b) Neurológiai és/vagy idegsebészeti kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) Műtét után 2 évvel a 051.2 rovat minősítése minden esetben „A” tünet és panaszmentesség esetén. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vételkor, valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor viszont a minősítés „E”.

d) K: 1–12, 14, 16, 17, 21; F: 1–7.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés csak a szolgálati eredetű baleset után kialakult, azzal oksági összefüggésben fellépő folyamat esetén véleményezhető.

2K17600N_53

052 Az idegek elfajulá- sos károsodása (mono és poly- neuropathiák) és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe defektussal, mérsékelt funkció- zavarral	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	G56–64
2.	végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	G56–64

a) Itt minősítjük a perifériás idegkárosodásokat – kiváltó okoktól függetlenül –, alagút szindrómákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2, 3, 6, 7, 12–14, 18–20; F: 1–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.

2K17600N_54

053 Myopathiák és egyéb izombetegségek		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
053 Myopathiák és egyéb izombetegségek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	funkciót jelentősen nem befolyásoló forma, kezelésre jól reagál	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	G70–73
2.	jelentős funkciózavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	G70–73

a) Itt minősítjük a myasthenia gravis, és egyéb myopathiák, myotoniák, periodikus bénulás, gyulladásos myopathiák eseteit.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) K: 2–4, 6–9, 12–15, 18–21; F: 1–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

Érzékszervek betegségei (054–074)

2K17600N_55

054 A szemgolyó és az üvegtest betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
054 A szemgolyó és az üvegtest betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	látásromlást nem okozó szemsérülés maradvány- tünetekkel	E	E	E	KLGS	KLGS	K	E	KLGS	K	H44–H45
2.	áthatoló szemsérülés utáni állapot visszamaradt el nem távolítható idegentesttel	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	gyulladásos és degeneratív állapotok	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítató idegentestek pontos helyét Comberg-Sweet-röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

c) A 054.1/A2d, A3, A4 és A6 szerint „A”-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 054.1/A3 „E”.

d) K: 3–4, 6, 10–11, 21; F: 1–2, 4, 6.

e) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.

2K17600N_56

055 Az ideghártya leválása és defektusai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
055 Az ideghártya leválása és defektusai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkül	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	H33
2.	nem véglegesen kialakult műtét utáni állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
3.	eredménytelen kezelés után	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék indirect vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

c) Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is „E” a hivatásos, szerződéses állományba vétel vagy külföldi szolgálat vállalása esetén. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

d) K: 2–4, 11–12; F: 1–2, 6, 8.

e) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

– áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

– ha annak baleseti előzménye bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés stb.);

– a fej súlyos sérüléseinél vagy nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

2K17600N_57

056 Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea), szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe vagy kiújulásra nem hajlamos	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	H30–H32, H34–H36
2.	súlyos idült elváltozások	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	H30–H32, H34–H36

a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptatios vizsgálat, szükség esetén fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) –

d) K: 3–4, 6, 10–12, 14, 21; F: 1–2, 4, 6, 8.

e) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor ismerhető el, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.

2K17600N_58

057 Zöldhályog		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
057 Zöldhályog		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	látótérkiesés nélkül	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	H40
2.	zavaró látótérkieséssel	E	E	E	E	E	E	E	E	E	H40

a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, szükség esetén tonographia, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, az ún. tensiogörbe felvétele, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

d) K: 2, 4, 11–12, 14, 21; F: 1–2, 4, 6, 8.

e) A másodlagos glaucomában a szemnyomás-emelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után felépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.

2K17600N_59

058 Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
058 Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	egyik szemen, javítható esetben	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	H25–H27
2.	mindkét szemen	E	E	E	K	E	K	E	K	K	H25–H27

a) Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálásához mérlegelnie kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz).

d) K: 2–3, 6–7, 10–11, 13, 18, 22; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett ismerhető el:

– a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget;

– hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

– a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

2K17600N_60

059 Alkalmazkodási hibák		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
059 Alkalmazkodási hibák		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	eredményes kezelés után	E	E	E	KLGS	E	A	E	A	A	H52
2.	eredménytelen kórházi kezelés után	E	E	E	E	E	K	E	E	K	H52

a) Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

d) K: 2–4, 6–7, 10–11, 17, 22; F: 1–4, 6.

e) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

2K17600N_61

060 Színlátás zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
060 Színlátás zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	színlátás enyhe zavara (anomal)	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	KLGS	A	H53.5
2.	színlátás kifejezett zavara (anop)	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	H53.5

a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a fegyvernemi alkalmassági rendelkezésekben feltüntetett beosztásokat.

d) K: 2–3, 6, 8–9, 11, 20; F: 1–2, 6.

e) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.

2K17600N_62

061 A látóélesség csökkenése		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
061 A látóélesség csökkenése		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	1,0–0,9 nyers 1,0–0,8 visus	A	A	A	A	A	A	A	A	A	H53–H54
2.	1,0–0,7 szemüveggel 1,0–0,7	KLGS	A	A	A	KLGS	K	KLGS	KLGS	K
3.	1,0–0,7 szemüveggel 0,6–0,1	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	K	KLGS	KLGS	K
4.	0,6–0,3 szemüveggel 0,6–0,1	E	E	E	E	E	K	E	E	K
5.	egyik szem hiánya vagy gyakorlati vaksága fényérzéstől 0,08-ig	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
6.	szemüveggel javítva mindkét szemen kevesebb, mint 0,3	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata, ujjolvastatás, vagy a tárgylátás teljes hiányakor a retina fényérzőképességének a vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben kontaktlencse viselés esetén is szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni. A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javíthatóság felső határa szerződéses, ht. állományba vételkor vagy külföldi szolgálat vállalása esetén (A2a–d, A3, A5 rovat) , ±3,0 D sph. ±1,5 D cyl

A tényleges katonai szolgálatot teljesítők minősítése esetén (A4 rovat) ±7,0 D sph. ±3,0 D cyl lehet.

d) K: 2–4, 6–7, 10–11, 14, 22; F: 1–2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.

2K17600N_63

061/A Refraktív sebé- szeti beavatkozás utáni állapot		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
061/A Refraktív sebé- szeti beavatkozás utáni állapot		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	radiális keratotomia	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
2.	photorefraktív keratektomia	KLGS	KLGS	A	A	KLGS	A	A	A	A
3.	LASIK	KLGS	KLGS	A	A	KLGS	A	KLGS	A	A
4.	phakiás intraokuláris lencse	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS

a) Rövidlátás, távollátás, astigmia csökkentése, ill. megszüntetése céljából végzett műtéti beavatkozások a szaruhártyán, valamint nagyfokú rövidlátás miatt végzett műlencse beültetés utáni állapot a szemlecse megtartásával.

b) Az alkalmasság megállapításához szükséges a beavatkozás dokumentációja. Az alkalmasság megállapításakor a vizsgált látóképességét (061) is figyelembe kell venni.

c) A beavatkozás és az alkalmasság elbírálása között minimum 6 hónap eltelte szükséges. Progresszív myopia esetén műtét után is a minősítés KLGS.

2K17600N_64

062 A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulása		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	felszínes gyulladás ritka recidivák esetén	E	E	E	KLGS	KLGS	A	E	A	A	H10–H22
2.	hypertrophiaval járó idült kötőhártya- gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
3.	a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív elfajulása	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél 062.1/A3 „E”. A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

d) K: 3–4, 6–7, 10–12, 14, 21; F: 1–2, 4, 6.

e) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae ismerhető el a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

2K17600N_65

063 A szemhéjak gyulladásai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
063 A szemhéjak gyulladásai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	fekélyes kiújulásra hajlamos szemhéjszélgyulladás eredményes kezelés után	E	E	E	KLGS	KLGS	A	E	A	A	H00–H01
2.	kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	H00–H01

a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél 063.1/A3, „E”.

d) K: 2, 4, 6–7, 10–11, 13–14, 17–18, 21; F: 1–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a szemhéjgyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

2K17600N_66

064 A szemhéj egyéb betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
064 A szemhéj egyéb betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	műtéttel javítható, látásromlást nem okozó esetek	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	A	A	H02–H03
2.	műtéttel javítható, látásromlást okozó esetek	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K
3.	műtéttel nem javítható esetek	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS

a) Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A külföldi katonai szolgálatra alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

d) K: 2, 4, 6–7, 10–12; F: 1, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

2K17600N_67

065 A könnyszervek betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
065 A könnyszervek betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	gyógyítható esetekben	E	E	E	KLGS	KLGS	A	E	A	A	H04, H06.0
2.	nem gyógyítható esetekben	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS	H04, H06.0

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

c) Hivatásos és szerződés állománybavételkor a minősítés 065.1/A3 „E”. Postgradualis képzésre (065.1/A6) jelentkezők esetén elbírálásuk csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után lehetséges.

d) K: 2–4, 6–7, 10–12, 14–15, 17; F: 1, 3–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.

2K17600N_68

066 A szemüreg betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
066 A szemüreg betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	eredményes kezelés esetén látásromlás nélkül	E	E	E	KLGS	KLGS	A	E	KLGS	A	H05, H06.1– H06.3
2.	eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás esetén	E	E	E	E	E	K	E	E	K	H05, H06.1– H06.3

a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT.

c) A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt hivaátásos és szerződéses állományvavételkor a 066.1/A3 „E”. Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel, vagy fellépése várható.

d) K: 2, 4, 11–12, 14, 21; F: 1–2.

e) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.

2K17600N_69

067 A látóideg és látópálya betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
067 A látóideg és látópálya betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	látásromlás és látótérkárosodás nélkül	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K	H46–H48
2.	látásromlással és látótérkárosodással	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	H46–H48

a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

c) A hivatásos, szerződéses és a külföldi szolgálatra való alkalmasság elbírálása esetén a betegségek súlyosságától függetlenül csak „E” döntés hozható.

d) K: 2, 4, 6–7, 10–12, 14, 22; F: 1, 3–4, 6.

e) Bizonyított szolgálati baleset (pl. methylalkohol fogyasztása) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

2K17600N_70

068 Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binocularis) szemmozgások egyéb zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kísérő kancsalság	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	KLGS	A	H49–H51, H55
2.	szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképek nélkül	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
3.	szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképekkel	E	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.

b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. A kísérő kancsalság a 061 rovat alapján bírálandó el.

d) K: 6, 9, 11, 14, 22; F: 1–2, 4.

e) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

2K17600N_71

069 A külsőfül betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
069 A külsőfül betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K	H60–H62
2.	alaki torzulások, hallásromlással	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS	H60–H62

a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. Therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás diagnosisa felállítható, ha a glycerines dehydrálás után legalább három frekvencián 10 dB-es vagy nagyobb hallásjavulás mérhető.

d) K: 3–4, 6, 9, 11, 25; F: 1–2, 4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei elbírálása esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén ismerhető el.

2K17600N_72

070 A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	jó gyógyhajlammal	E	E	KLGS	KLGS	E	A	E	A	A	H65, H68–H69
2.	elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlással	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K
3.	elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodással	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS

a) Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

c) –

d) K: 4, 6, 8–9, 11, 14–15, 21, 25; F: 1–2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.

2K17600N_73

071 Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes hallás esetén	A	A	A	A	A	A	A	A	A	H66, H70–H74, H95
2.	szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét utáni állapot	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	KLGS
3.	szövődményekkel járó esetek, recidiva	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) A szerződéses és hivatásos állományba vétel (071.1/A3, A5), valamint a külföldi szolgálat vállalása (071.1/A2) otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is „E” a minősítés (071.1/A2c esetén KLGS), mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

d) K: 4, 8–9, 11, 14, 21, 25; F: 1–2, 4, 6.

e) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani esetén a katonai kötelmekkel való összefüggést az egység parancsnoka állapítja meg és baleseti jegyzőkönyvet készít.

2K17600N_74

072 Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai, hallóideg károsodás		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	jó gyógyhajlamú esetek, maradvány- tünetekkel	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	H81–H83, H93, H94
2.	Meniére-betegség (kezelésre resistens)	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	tartós labyrinthus- működési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál (kinetosis)	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis, tinnitus.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus forgatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

c) Az 1. alszakaszhoz tartoznak a hajó, a repülőgép és a gk. mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető. A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű – a roham alatt erősen romló – halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham, ezért a szerződéses és hivatásos állományba vételkor 072.1/A5 minősítése „E”. A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén Coriolis-vizsgálat szükséges.

d) K: 2–4, 6, 9, 11, 14, 25; F: 1–2, 4.

e) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként ismerhető el.

2K17600N_75

073 A belsőfül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis)		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K	H80
2.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	H80

a) Otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.

c) Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, enyhe formája is 073.1/A2a–d, A3 és A5 rovatokban „E” minősítést igényel.

d) K: 2, 4, 9, 11, 14, 25; F: 1–2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_76

074 Halláscsökkenés		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
074 Halláscsökkenés		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
Egyoldali:											H90–H91
1.	I. fokú	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	K	KLGS	A	K
2.	II. fokú	E	E	E	E	E	K	E	A	K
3.	III. fokú	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
4.	IV. fokú	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
Kétoldali:
5.	I–I. fokú	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	K	KLGS	KLGS	K
6.	I–II., II–II., I–III., II–III., I–IV. fokú	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
7.	III–III., II–IV., III–IV., IV–IV. fokú	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

I. fokú: 20–30 dB mérsékelt halláscsökkenés

II. fokú: 31–60 dB, kifejezett nagyothallás

III. fokú: 61–90 dB, súlyos nagyothallás

IV. fokú: 90 dB felett, gyakorlatilag süket

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 1966. július 1-jétől 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.

c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön kell értékelni a beszédzónában (500–1000–2000 Hz-en) észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. A 074 1. és 5. pontjában az E minősítés csak a beszédfrekvenciákon (500–1000–2000 Hz-en) mérhető I. fokú halláscsökkenés esetén javasolt.

d) K: 2, 4, 6, 8–9, 11, 14, 25; F: 1–2, 4.

e) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsökkenés szolgálati betegségként ismerhető el. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prognosisát.

A szív és az erek betegségei (075–093)

2K17600N_77

075 A szív gyulladásos betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
075 A szív gyulladásos betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	carditis utáni állapot vitium nélkül	A	A	A	A	A	A	KLGS	A	A	I00–I02, I09, I30–I33
2.	heveny, félheveny carditis következményes vitiummal	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	I00–I02, I09, I30–I33

a) Febris reumatica, vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo-, myo-, pericarditis), bacterialis endocarditis,

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, ASO titer LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echo-cg, szívizom biopsia, góckutatás.

c) A 075.1/A5 rovat szerint 4 éven belül a minősítés „I”, 4 év után vitium nélkül gyógyult esetben lehet „A”, zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet „E”. 075.1/A4 rovat szerint a gyógyulásig tartós eü. szabadság biztosítása válhat szükségessé.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_78

076 A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	szívelégtelenség tünetei nélkül	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	KLGS	I05–I09
2.	mérsékelt szívelégtelenség tüneteivel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS
3.	súlyos szívelégtelenség tüneteivel	E	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175-ös szakasz szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, sz. sz. EKG, terheléses EKG, Echo, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio).

c) A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. A systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

077	Magasvérnyomás-betegség	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
077	Magasvérnyomás-betegség	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	Praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formája	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	A	KLGS	I10-I15
2.	Hypertonia essentiális átmeneti vérnyomás- emelkedéssel, kezelésre jól reagáló	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K
3.	Hypertonia essentiális tartós vérnyomás-emelkedés	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
4.	Tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei mérsékelt és súlyos functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertoniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. A vérnyomást meg kell mérni mind a két karon, sőt a lábon is fekvő, valamint álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, Ca, P, húgysav, vizelet bacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin- vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia, echo-cg, ABPM, Holter vizsgálat.

c) Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensios jeleket komolyabban értékeljük és a 077 2. pont szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal. Hivatásos állományba szerződéses állományba vételkor (A3), valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor (A2a) a minősítés „E”.

d) K: 2–4, 6, 11–14, 16, 18, 21, 24; F: 1–3, 6, 8.

e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. meghűlés következtében kialakult idült uroinfekció talaján kialakult vesebetegség).

078	Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
078	Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	Koszorúserek elmeszesedése okozta ritka angina pectoris EKG-eltéréssel	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
2.	Szívizominfarctus utáni állapot stenocardia és decompensatio nélkül	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	Koszorúserek elmeszesedése okozta gyakori angina pectoris	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS
4.	Szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és decompensatioval vagy szívaneurysma	E	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Infarctus myocardii, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, coronarographia, Troponin I, CK szívizotóp vizsgálat.

c) 078.3/A6 rovat szerint, ha a kétdimenziós Echo-vizsgálat (non invasiv), vagy a ventriculographia (invasiv) jó, vagy viszonylag jó bal kamra functiot mutat, a minősítés lehet „K” fél vagy egyéves controll mellett. 078.4/A4 rovat szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után „KLGS”, sikertelen műtét után a minősítés „E”.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16, 18, 21, 24; F: 1–3, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy psychés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt). Állandó konfliktushelyzetek vagy tartós psychés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.

2K17600N_81

079 A tüdő-keringés betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
079 A tüdő-keringés betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni véglegesen gyógyult állapot functio- károsodás nélkül	E	E	E	KLGS	E	K	K	A	K	I26–I28
2.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt functiokárosodással, vagy idült pulmo- nalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja nélkül	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot súlyos functiokárosodással, vagy idült pulmo- nalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja esetén	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal, alvadási faktorok (örökletes alvadási zavar), echo-cg vizsgálat.

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is 079 1. pont A4 és A5 rovat szerint szigorúbb „K” elbírálás szükséges. Műtét vagy baleset utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16, 18, 21, 24; F: 1–3, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneumathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.

2K17600N_82

080 Szívizombántalom		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
080 Szívizombántalom		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	mérsékelt functiozavarral	E	E	E	E	E	K	E	E	K	I42
2.	súlyos functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	I42

a) Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg.

c) Dilatativ cardiomyopathia (DCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HCM, HOCM).

d) K: 2–4, 11–12, 14, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_83

081 A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
081 A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	A	E	A	A	I44–I49
2.	kp. súlyos formák	E	E	E	E	E	K	E	E	K
3.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros elektrofiziológiai vizsgálat).

c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető „magányos” csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemi-block.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú a-v block rendszeres gyakori controll mellett, másodfokú és pace-makerral jól corrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és cardiálisan compenzált chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block. Chronikus pitvari fibrillatio cardialis decompensatio tüneteivel és a pace-makerral rosszul corrigálható rhytmuszavarok esetén minden rovat szerint „E” minősítés hozható.

d) K: 1–4, 6, 11–12, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) Mivel a szív ingerképzés és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tünetei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.

2K17600N_84

082 Szívelégtelenség		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
082 Szívelégtelenség		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	rejtett elégtelenség esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	I50
2.	mérsékelt elégtelenség tüneteivel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS
3.	súlyos elégtelenség tüneteivel	E	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, echo-cg, coronarographia, mellkas rtg., testsúly.

c) 082.1. szerint kell minősíteni csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.

082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.

d) K: 2–4, 6, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.

2K17600N_85

083 Szívműtét utáni állapotok, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	I51, I97
2.	kp. súlyos formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratio myocarditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

c) A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A nyitott műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott, „A” minősítés adható. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II–III. stádiumban történnek.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_86

084 A központi idegrendszer keringési zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
084 A központi idegrendszer keringési zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	múló működési zavarok, nem organicus (reflexes) eredettel	E	E	E	E	E	K	E	A	K	I60–I69
2.	ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarok	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	mérsékelt defectussal	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
4.	tartós defectussal	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Itt minősítjük a TIA-t, a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, ill. az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, carotis Doppler, továbbá transcraniális Doppler, kezelés, sz. sz. angiographia, CT, koponya MRI, laboratóriumi vizsgálatok a differential diagnosishoz szükséges mértékben.

c) A 084.1., ill. 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

d) K: 1–4, 6, 9, 11–14, 17–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.

2K17600N_87

085 Érelmeszesedés		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
085 Érelmeszesedés		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	keringési zavar nélkül	E	E	E	KLGS	E	A	E	A	A	I70
2.	az érintett szerv mérsékelt keringészavarával	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
3.	az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes localisatio esetén	E	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, vércukor se kreatinin, UN, se összfehérje, elfo, szükség esetén autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG, mellkasröntgen, oscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat, angiográfia.

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

d) K: 2–4, 11–12, 14, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_88

086 Verőér helyi tágulata (aneurysma)		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
086 Verőér helyi tágulata (aneurysma)		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	tüneteket és panaszt nem okozó aneurysma	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	I71–I72
2.	aneurysma műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysma	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
4.	aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia, coagulogramm, összlipoid stb.), EKG, UH, CT, MRI, mellkas, arteriographia/DSA/, neurológiai, szemészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozhatnak krónikus tüneteket dislocatio, kompresszio, urusatio által, okozhatnak akut tüneteket ruptura, perforatio, embolisatio stb. révén.

Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula), gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség (n. recurrens paresis thoracalis aneurisma növekedése miatt), uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. Aneurysma okozta kompresszio). A hivatásos állományúakat a fentiek figyelembevételével kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban „E”.

d) K: 2–4, 11–12, 14, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_89

087 Egyéb perifériás érbetegség		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
087 Egyéb perifériás érbetegség		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
Angiopathiák:											I73
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS
Thromboangitis obliterans
(Bürger-féle betegség)
3.	hosszabb tünet- mentes stationaer állapot esetén	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K
4.	műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
5.	műtét utáni állapot súlyos maradvány- tünettel, valamint visceralis kerintési zavar esetén	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása a beteg által elmondottak vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, sz.sz. angiographia, bőr vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése 087.1/A5 szerint lehet „K”. Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. 087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

d) K: 2, 3, 6, 11, 15, 21; F: 1–2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_90

088 Verőeres vérrögösödés és embolia		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
088 Verőeres vérrögösödés és embolia		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	az érintett szerv mérsékelt functiozavara esetén	E	E	E	E	E	K	E	E	K	I74
2.	az érintett szerv súlyos functiozavara esetén	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	I74

a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak „E” minősítés hozható.

d) K: 1–4, 6, 11–12, 14, 21; F: 1–2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_91

089 A kis artériák gyul- ladásos elfajulása és rokon állapotok		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	tartós remissio esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	I77
2.	súlyos szervi laesio esetén	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	I77

a) Periarteritis nodosa, Wegener-féle granulomatózis, Takayasau-féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulítiszek.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb „K”-ra minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt hivatásos állományúak esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető (089.1/A4 és A6 esetén „A” minősítés is szóba jöhet).

d) K: 2, 4, 11–12, 14–15, 17–18, 21; F: 1–4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_92

090 Visszér és visszérrögösödéses gyulladás		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
090 Visszér és visszérrögösödéses gyulladás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	végtagok felületes venagyulladása vagy thrombosisa	E	E	E	KLGS	E	A	E	A	A	I80–I82
2.	végtagok nem ismétlődő mély venathrombosisa jó collateralis keringéssel	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K
3.	végtagok mély venathrombosisa mérsékelt helyi keringési zavarral	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
4.	végtagok ismétlődő mély venathrombosisa súlyos helyi keringési zavarral, valamint az egyéb visszeres embólia és thrombosis	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Thrombophlebitis, phlebitis suppurativa, vena portae thrombosis, thrombophlebitis migrans, Budd-Chiari- syndroma.

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) A 090.1/A5 rovata szerint végtagok ismétlődő felületes venathrombosisa esetén „E”, első esetben azonban kivételesen „I” minősítés is adható.

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul. A 090/A2d, A4, A6 rovat minden alszakasza szerint csak „E” döntés adható.

090.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

d) K: 1, 2, 4, 6, 11, 14; F: 1, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem ismerhető el. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset vagy tartós megterhelés okozta, és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.

2K17600N_93

091 Az alsó végtag visszértágulatai		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
091 Az alsó végtag visszértágulatai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	eredményes műtét utáni állapot	KLGS	A	A	A	KLGS	A	KLGS	A	A	I83
2.	kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophiás zavar nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	A	E	A	E	A	KLGS
3.	kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás vagy trophiás zavar esetén, valamint nagy kiterjedésű visszértágulat említett elvátozások nélkül	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	KLGS
4.	műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarral	E	KLGS	KLGS	KLGS	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
5.	műtét utáni állapot súlyos keringési zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Varicositas, ulcus varicosum (alsó végtagon, vagy egyéb lokalizációjú).

b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra phlebographia.

c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2. alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszár-oedemával.

091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszár-oedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

d) K: 3, 4, 6, 9, 11–12, 14, 21; F: 1–2, 4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_94

092 Aranyér		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
092 Aranyér		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés esetén	KLGS	A	A	A	KLGS	A	E	A	A	I84
2.	szövődménnyel, sikeres műtét utáni állapot esetén	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS	KLGS
3.	szövődménnyel, gyakori recidiva és ismételt műtét szükségessége esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS

a) Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

b) Digitalis és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső „aranyeres” csomók), esetleges szövődményeit.

c) A katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor 092.1–2/A2a, és hivatásos és szerződéses állományba vételkor (092.1/A3) a minősítés „E”.

d) K: 3; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_95

093 Alacsony vérnyomás		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
093 Alacsony vérnyomás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	A	A	I95
2.	kifejezett formák	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K	I95

a) Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica, collapsus (elhúzódó is), syncope.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, EKG fekvő és álló helyzetben, echo-cg, Holter vizsgálat a hypotonia aetiológiai tisztázása szükséges.

c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam), ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek (csapatorvosi jellemzés!), korlátozással alkalmas. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 093.1/A3 „E”.

d) K: 1, 2, 4, 6, 11–12, 14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A légzőszervek betegségei (094–105)

094	Az orrnyálkahártya daganata (orrpolyp)	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
094	Az orrnyálkahártya daganata (orrpolyp)	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	Egyik vagy mindkét orrfél érintettsége esetén műtét után tünet és panaszmentes recidíva nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	J33
2.	Mindkét orrfél nehezített légzése vagy teljes elzártsága esetén	E	E	E	E	E	A	E	E	KLGS
3.	Gyakran recidiváló, sokszor operált esetek	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS

a) Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus-sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. arckoponya CT, sz. sz. orr- és melléküregek endoscopos vizsgálata, allergológiai vizsgálat.

c) Ha a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095 1. pontja szerint történik.

d) K: 6, 14; F: 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_97

095 Az orrnyálkahártya idült betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
095 Az orrnyálkahártya idült betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	Enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	A	A	J30–J31
2.	Kp. súlyos formák	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K
3.	Súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrváladék bacteriológiai vizsgálata, allergológiai vizsgálat, szükség szerint kórházi kivizsgálás, orr-endoscopia, sinoscopia.

c) Az alkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő! Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a Prick teszttel, s ez, összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE 100 IU/ml, a spec-IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktivitását igazolja. Súlyosnak számít az a pollenosis is, amely katonai idő alatt olyan tünetekkel kezdődik, amely akut ellátásra szorul a csapatnál.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon), vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE értéke 50–100 IU/ml között van, spec-IgE kimutatható, de alacsony titerű.

Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív, spec-IgE nem mutatható ki. Ilyen esetben is feltétlenül kísérjük figyelemmel a beteget, szezonálisan felmentetjük a terepfoglalkozások alól. A 095.1/A4 rovat szerint a beosztás figyelembevételével „K” minősítés is adható.

Enyhe megbetegedési fokozat esetén, ha a szükséges gyógyszeres kezeléssel a beteg tünetmentes, egyéni mérlegelés alapján „A” és „K” minősítés is adható.

d) K: 21; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_98

096 Idült melléküreg-gyulladás		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
096 Idült melléküreg-gyulladás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	recidiváló sinusitisek	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K	J32
2.	torzító, műtét utáni állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	J32

a) Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. orr endoscopia, sinoscopia, punctio.

c) 096.1/A6 rovat szerinti minősítésnél műtét esetén, ha az állapotváltozás kedvező, „A” minősítés lehetséges. Sikertelen műtét esetén „E”.

d) K: 6, 21; F: 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_99

097 A gége, légcső idült betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
097 A gége, légcső idült betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe	E	E	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS	K	J37
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS
3.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica.

b) Indirect laryngoscopia, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. direct laryngoscopia, laryngomicroscopia, fiberoscopia, allergológiai vizsgálat, légzésfunctios vizsgálat.

c) 097.1. alszakasz szerint minősítendők a therápiásan jól befolyásolható esetek.

097.2. alszakasz szerint a tartós kezelés mellett recidivára való hajlam esetén.

097.3. alszakasz szerint minősítendők az éveken át tartó kezelés mellett is súlyos panaszokkal (aphonia, nehéz légzés) járó esetek.

d) K: 21; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csapatnál kedvezőtlen klímájú munkahelyen több mint öt éven át folyamatosan teljesített szolgálat esetén ismerhető el.

2K17600N_100

098 A hangszalagok és a gége bénulása		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
098 A hangszalagok és a gége bénulása		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	egyoldali recurrens bénulás hangképzési zavarral, jó légzésfunctioval	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K	J38
2.	kétoldali recurrens paresis súlyos hangképzési és légzési zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	J38

a) Laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia.

c) Minősítést a bénulás oldalisága, a hangképzési és légzési zavar súlyossága, a therápiás kísérletek eredményessége határozzák meg.

d) K: 17, 21; F: 3–4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhet a peripheriás eredetű hangszalag- és recurrensbénulás, ha az ideg szolgálati baleset következtében sérült.

2K17600N_101

099 Idült hörghurut és hörgőtágulat		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
099 Idült hörghurut és hörgőtágulat		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	kis kiterjedésű, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélkül	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	J40–J42, J44
2.	nagyobb kiterjedésű, sok köpettel, mérsékelt cardiorespiratoricus zavarral	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	nagy kiterjedésű, sok köpettel, súlyos cardiorespiratoricus zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Bronchitis chronica (simplex, obstructiva), bronchiectasia (congenitalis, szerzett, localisalt, diffúz).

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz-analysis, köpet bacteriológiai, eo-sejtszám és cytológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel (bronchiectasia esetén mellkas CT), légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmacodinamiás próba.

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. A bronchiectasia fennállása esetén az etiológia tisztázása különös jelentőséggel bír. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők – por, gáz, füst – kiszűrése). Szolgálatot teljesítőknél ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés, szükség szerint szanatóriumi beutalás. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzíbilis állapotra, a szerződéses állományba és hivatásos állományba vételkor a minősítés „E”.

A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek a totálkapacitás (TC) és a vitáikapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

– enyhe fokú: 76–60%,

– kp. fokú: 60–50%,

– nagyfokú: 50% alatt.

2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (FVC, FEV1, PEF, MMEF, MEF 25, MEF 50, MEF 75, FEV1/FVC, Tiffenau, IGV) határozzák meg. Pl. a FEV1 a kell-érték százalékában:

– enyhe fokú: 60–80%,

– kp. fokú: 40–59%,

– súlyos: 40% alatt.

A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5–5 vízcm/1/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés is jelentkezhet. 5 vízcm/1/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel. 10 vízcm/1/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz-analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

d) K: 2–4, 7–8, 11–12, 14–16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés bronchiectasia esetén nem igazolható. Az idült bronchitisnél, ha bizonyítható a katonai szolgálat teljesítése során az exogen tényező tartós, egyértelmű hatása, az összefüggés megállapítható.

2K17600N_102

100 Tüdőtágulat		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
100 Tüdőtágulat		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	J43
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K
3.	súlyos	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
4.	veszélyes	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Emphysema pulmonum, bulla(e) pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma.

b) We, teljes vérkép és vizelet, EKG, alfa 1 antitripszin meghatározás, mellkas-rtg. (kétirányú esetleg CT) átvilágítás, felvételek, légzésfunctio meghatározás (statikus, dinamikus paraméterek, testplethysmográfia, CO diffúziós kapacitás mérés) esetleg tüdőscintigráfia, ajánlott vizsgálat, továbbá a vérgáz-analysis.

c) A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki. A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, ill. a FEV 1 mennyivel csökkent.

d) K: 3–4, 6, 11–12, 14, 16–17; F: 1–4, 6, 8.

e) Fenti betegségek katonai kötelmekkel nem függnek össze.

2K17600N_103

101 Hörgi nehézlégzés		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
101 Hörgi nehézlégzés		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	rövid időtartam és ritka asthma rohamok jó cardiorespiratoricus functioval	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS	K	J45
2.	hosszan tartó, de ritka asthma bronchiale rohamok mérsékelt cardioprespiratoricus zavarral	E	E	E	E	E	K	E	E	K
3.	hosszan tartó és gyakori asthma bronchiale rohamok súlyos cardio- respiratoricus zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Extrinsic, intrinsic, vegyes, terheléses típusú asthma bronchiale.

b) Mellkas rtg., labor (vérkép quantitatív, qualitatív, alfa 1 antitripszin meghatározás), légzésfunkció (statikus és dinamikus parméterek, provokációs tesztek, aspecifikus, esetleg specifikus, hideg levegő, fizikai terhelés, farmakodinámiás vizsgálatok), Prick szerint bőrpróba. Negatív Prick teszt esetén a nutritív típusú allergénre való túlérzékenység, vagy rhinitis allergicara jellemző panaszok esetén össz. IgE és specIgE vizsgálat elvégzése javasolt. OMÜ. felvétel gégészeti szakvizsgálat.

c) A 101.1/A3 és A5 rovat szerint a szerződéses és ht. állományba vételkor a minősítés „E”.

d) K: 1–4, 6, 8–9, 11–12, 14–17, 21; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

2K17600N_104

102 Mellhártya- gyulladás		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
102 Mellhártya- gyulladás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	izzadmány vagy activ gümőkór említése nélkül	A	A	A	A	A	A	A	A	A	J85–J92
2.	izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bacteriális ok említésével	E	E	E	E	KLGS	K	E	KLGS	K
3.	bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, mérsékelt functiokárosodás esetén	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	KLGS
4.	bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, súlyos functiokárosodás esetén	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Itt minősítjük a nem gümőkóros mellhártyagyulladásokat (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax). Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

b) We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: köpetcytológia, mellkaspunctio, (laborvizsgálatok), hasi UH, szükség esetén pleura tűbiopszia, thoracoscopia, (inactív formákban), vérgáz-analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg testpletysmographia).

c) Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 102.2/A3 „E”.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a pleuritis szolgálati eredetű baleset (mellkas trauma) vagy baleset jellegű esemény (nagymérvű átnedvesedés vagy átfázás) következménye. A tünetek fellépésének időpontja az eseményt követően ne legyen több egy napnál.

2K17600N_105

103 Spontán légmell		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
103 Spontán légmell		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldott	E	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	A	A	J93
2.	egy alkalommal keletkezett, műtéttel megoldott	E	KLGS	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS	K
3.	ismételten keletkezett	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS

a) Pneumothorax (acutus, chronicus, spontaneus, secund., partiale, totale, tensivus, congenitalis, traumaticus) tünet és panaszmentesség esetén.

b) Törekedni kell az etiológia tisztázására. A kétirányú mellkas rtg. felvételeken túl szükségesé válhat a beteg részletes kivizsgálása, mellkas CT, tüdőizotóp vizsgálatok elvégzése, adott esetben VATS, thoracotomia.

c) –

d) K: 2–4, 11, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a katonai szolgálat teljesítésekor, mellkassérülés következtében fellépett pneumothorax esetén.

2K17600N_106

104 Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	légzésfunctios zavar nélkül	E	E	E	KLGS	KLGS	K	E	KLGS	K	J95
2.	mérsékelt légzésfunctios zavarral	E	E	E	E	E	K	E	KLGS	K
3.	súlyos légzésfunctios zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta). Az 1. alszakaszban az etiológiától függően akár „A” minősítés is adható.

b) EKG, mellkas átvilágítás, kétirányú summatios mellkas rtg. felvétel, szükség esetén mellkas CT, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, célzott rtg. rétegfelvétel, nyeléspróba.

c) A minősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunctió eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni. 104.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén „E”.

d) K: 2, 4, 6, 11–12, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6.

e) Fenti betegségek a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

2K17600N_107

105 Tüdőműtét utáni állapot		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
105 Tüdőműtét utáni állapot		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	segmentectomia utáni állapot	E	E	E	KLGS	KLGS	K	E	KLGS	K	J98
2.	lobectomia utáni állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	pulmonectomia utáni állapot	E	E	E	E	E	E	E	E	V

a) Itt minősítendő a segmentectomia, a lobectomia vagy a pulmonectomia utáni állapot. Lobectomia végzése után, az alapbetegség és ettől függően a beteg általános állapota figyelembevételével, a minősítés egyéni elbírálást igényel.

b) Vérgáz-analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, mellkas CT, légzésfunctios vizsgálat, testpletysmographia.

c) A minősítésnél a 104. szakaszban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (099. szakasz) leírtakon kívül lehetőleg egyénileg bíráljuk a ténylegesen kialakult állapotot, különös tekintettel a műtétet kiváltó többféle alapbetegségre. 105.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén „E”.

d) K: 2, 4, 6, 11–12, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a műtétet kiváltó körülmény, ill. betegség vizsgálata alapján történik.

Az emésztőszervek betegségei (106–125)

2K17600N_108

106 Foghiány		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
106 Foghiány		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	mérsékelt	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	A	A	K00
2.	súlyos	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	K00

a) Anodontia, hypodontia és oligodontia.

b) Anamnesis és status pontos leírása.

c) A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni az élelmezési sajátosságokat a rágóképesség csökkenése miatt. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A rágóképesség >50%-os helyreállítása esetén (rögzített, megfelelően funkcióképes kivehető fogpótlással, illetve implantátumon alkalmazott szuprastruktúrával) a minősítés lehet „A”. Szerződéses állományba, hivatásos állományba vételkor 106 1. pont A3 és A5 minősítés, valamint a 106 1. pont A2a és A2b minősítéskor a szanáció vagy a fogpótlás idejére a minősítés „I”.

d) K: 4, 6, 11; F: 1.

e) Szolgálati baleset következtében kialakult foghiány szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

2K17600N_109

107 Paradontosis		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
107 Paradontosis		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	második szakban	E	E	E	KLGS	KLGS	A	E	A	A	K05
2.	harmadik szakban	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	K05

a) A fogágykárosodás minősítésére szolgáló szakasz.

b) Teljes fogászati rtg. status vagy az ugyanezt biztosító alsó-felső „panoráma” rtg. esetleg orthopanthomográf rtg. felvétel.

c) A 107.1. szerint minősítendő a csontpusztulást nem mutató parodontiumkárosodás. A csontpusztulással és a rágófunctio jelentős romlásával járó parodontiumkárosodás a 107.2. alszakasz szerint minősítendő. Jó gyógyhajlam esetén a minősítés 107.1/A2d és A3 esetén lehet „A”. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 107.1/A3 „E”.

d) K: 4, 6, 11–13, 17–18, 21; F: 1–4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

107	Fogszuvasodás	A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
107	Fogszuvasodás	a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	Zománc káriesz	A	A	A	A	A	A	A	A	A	K02
2.	Dentin, illetve cement káriesz	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS	KLGS	K02

a) A fogszuvasodás minősítésére szolgáló szakasz.

b) A STANAG 2466 szerint DFC=2-nél a minősítés lehet „A”.

c) DFC=3-nál a minősítés „I” a szanáció idejére.

2K17600N_111

108 Fog-, arcanomáliák		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
108 Fog-, arcanomáliák		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	enyhe elváltozás mérsékelt functiozavarral	E	E	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS	KLGS	K06–K07
2.	a rágó- vagy beszédfunctio súlyos zavarával	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	K06–K07

a) Itt minősítendő az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elvátozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók.

b) A fogazat és az állcsontok elváltozásai esetén arckoponya rtg. és fogászati rtg. status.

c) A 108.1. szerint minősítendők azok az elváltozások, melyek enyhébbek, de functiozavart okoznak, és ide soroljuk a műtétek utáni hegesedést, ha működészavart okoz, vagy torzítja az arcot. Hivatásos, szerződéses állományba vételnél 108.1/A3 a minősítés „E”.

108.2. szerint minősülnek azok a súlyos torzulások vagy elváltozások, amelyekkel kapcsolatosan a beszéd- és rágófunctio jelentősen zavart vagy korlátozott, esetleg akadályozott.

d) K: 4, 6, 12, 21, 23–24; F: 1–2, 6.

e) Katonai kötelmekkel összefüggőnek csak a szolgálati baleset következtében elszenvedett torzulás vagy elváltozás ismerhető el.

2K17600N_112

109 Az állcsontokon és a szájüregszerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	mérsékelt torzulás vagy functiozavar	E	E	E	E	KLGS	K	E	KLGS	K	K09–K14
2.	súlyos torzulás vagy functiozavar	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS	K09–K14

a) Itt minősítjük az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményeit, valamint az e szerveken végzett műtétek utáni állapotokat.

b) Állcsontok rtg. vizsgálata.

c) A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után a katonák részére a szolgálatképességük teljes helyreállításáig egészségügyi szabadságot kell biztosítani. Alkalmatlannak kell minősíteni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után fennálló torzulás és functiozavar súlyos. Hivatásos, szerződéses állományba vételnél 109.1/A3 a minősítés „E”.

d) K: 2; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sérüléses esetekben lehetséges, megállapítása az állományilletékes parancsnok feladata.

2K17600N_113

110 A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
110 A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	mérsékelt nyelési zavarral	E	E	E	E	E	A	E	KLGS	A	K20–K24
2.	kp. súlyos nyelési zavarral	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
3.	súlyos nyelési zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) A nyelőcső betegségek közül e szakasz alapján minősítendők: achalasia cardiae, cardiospasmus, oesophagitis, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül kontrasztanyag-nyeletéssel végzett nyelőcső rtg. vizsgálat, nyelőcső tükrözés.

c) A nyelőcső gyulladások stádiumait nyelőcső tükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni. Heveny nyelőcsőgyulladás után eü. szabadság, idült nyelőcsőgyulladás után minősítési javaslat szükséges, szűkülettel járó hegesedés esetén „E” minősítést kell alkalmazni. A „reflux”-nyelőcső gyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, nyelőcső-tükrözéssel igazoljuk, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint minősítjük.

Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár, e szerint kell minősíteni. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. A ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő, tágítás szükségessége, vagy eredménytelen műtét esetében a minősítés itt is „E”. A nyelőcső fekélyeinek prognosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt. Ezért a ht. állománynál ismételt kiújulások esetén „E” minősítést kell adni.

A nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat) elsősorban röntgenvizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulumok esetén a ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő. Itt említendő a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat bizonyíthat. Véletlenül felfedezett, tünetmentes rekeszsérv minősítést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén ht. állománynál a „K” minősítés adható.

d) K: 4, 12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés szóbajöhet a nyelőcső baleseti eredetű károsodása esetén. Az összefüggés megállapítása az állományilletékes parancsnok feladata.

2K17600N_114

111 Gyomor- és nyombélfekély		A2				A3	A4	A5	A6	A7	BNO
111 Gyomor- és nyombélfekély		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A7	BNO
1.	inactiv, recidiva említése nélkül	E	E	E	A	KLGS	A	E	A	A	K25–K28
2.	activ, recidiva említése nélkül	E	E	E	I	KLGS	K	E	KLGS	K
3.	ritka recidiva esetén	E	E	E	KLGS	KLGS	K	E	KLGS	K
4.	gyakori recidiva esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	E	KLGS
5.	gyakori recidiva ismételten jelentkező vérzéssel, ha nem végezhető el a műtét	E	E	E	E	E	E	E	E	KLGS

a) Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet Weber, próbareggeli, gyomor rtg., szükség esetén gyomortükrözés, Helicobacter pylori.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 111.1–3/A3 rovat szerint a minősítés „E”.

Kémiai vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyuló fekély, ha a típusos „fekélybetegség” nem nyilvánvaló, „K” minősítést, vagy eü. szabadságot igényel. Ebbe a csoportba tartozik a stressfekély, a gyógyszerek okozta felmaródások (erosiók), az egy évnél rövidebb anamnesis, a bizonytalan rtg., a nem actív fekélyt igazoló gyomortükri kép esete.

Ht. állományúaknál a fekélybetegség felülvizsgálati megítélése alapvetően enyhébb, a szolgálati és életkörülményeket, a beteg egyéniségét is kell mérlegelni. „E” minősítés itt csak gyakori recidiva, ismételten fellépő szövődmények (perforatió, vérzés), rossz általános állapot esetén adandó.

d) K: 4, 12; F: 1.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Fire Box Kft.

Ajánlatkérés

Hírlevélre feliratkozás

7/2006. (III. 21.) HM rendelet

Fire Box Kft.

Munkavédelem

Tűzvédelem

Környezetvédelem