A gépjárműtüzek száma évről-évre folyamatosan növekszik. Pedig ezek egy része kis odafigyeléssel megelőzhető lenne.
A legtöbb tűz a motortérben, valamilyen elektromos berendezés közelében, vagy az üzemanyag rendszernél alakult ki.
A tűz kialakulásához az éghető anyag, a gyújtóforrás és az oxigén együttes jelenléte kell.
A motortérben nagyon sok gyúlékony anyag van. Egy sérült szigetelés, egy kidörzsölt kábel, elöregedett alkatrész vagy folyó olaj könnyen okozhat tüzet.
A statisztikák szerint az esetek mintegy harmadánál pedig az utastérben keletkezik tűz, a műszerfal alatti kábelkötegeknél, elektromos zárlat során.
Mit tehetünk, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a tűz kialakulásának esélyét?
Az autó műszaki állapota nagyon fontos: a rendszeres karbantartást, szerelést bízzuk mindig szakembere!
Egy váratlan műszaki hibára természetesen nem lehet felkészülni, de ha rendszeresen karbantartjuk, szervízben átnézetjük autónkat, valószínűleg kisebb esély van arra, hogy a fent említett problémák miatt tűz keletkezzen.
Ezenkívül az is fontos, hogy NE tároljunk tűz- és robbanásveszélyes anyagot, hulladékot, aeroszolos terméket sem az autóban! Ne feledjük, hogy az alkoholtartalmú kézfertőtlenítőt sem szabad parkoláskor a tűző napon álló autó utasterében hagyni!
Mit tehetünk mégis ha kigyullad az autó?
Ha füst- vagy égett szagot érzünk vezetés közben, azonnal álljunk félre!
Ne feledjük, hogy minden esetben először az utasok biztonságáról kell gondoskodni, csak ezután foglalkozzunk az autóval!
Ha a füst a motortérből jön, csak lassan, oldalról nyissuk fel a motorháztetőt, hiszen ha a kezdődő tűz hirtelen levegőt kap, hatalmas lánggal kicsap és súlyos égési sérüléseket okozhat.
Ha van nálunk tűzoltó készülék, a motorháztetőt csak annyira nyissuk fel, hogy a résen keresztül megkezdhessük az oltást.
Ám abban az esetben, ha a lángok már túl nagyok ahhoz, hogy magunk eloltsuk, menjünk biztonságos távolságba és inkább a testi épségünk megóvására koncentráljunk.
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint:
- 107.§ (1) Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege
a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg, 1 db legalább 6 kg-os
b) meghaladja a 12 000 kg-ot, 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os
A, B és C tűzosztályú1) tüzek oltására alkalmas, szabványos2), por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.
1) A tűzosztályokra vonatkozóan lásd az MSZ EN 2:1992/A1:2005 „A tüzek osztályozása” c. szabványt.
2) Lásd MSZ EN 3.
(2) Az autóbuszon a járműtűz eloltására
a) 30 személy befogadóképességig 1 db legalább 3 kg-os,
b) 31–100 személy befogadóképesség között 1 db legalább 6 kg-os,
c) 100 személy befogadóképesség felett 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os
A, B és C tűzosztályú1) tüzek oltására alkalmas, szabványos2), por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
1) A tűzosztályokra vonatkozóan lásd az MSZ EN 2:1992/A1:2005 „A tüzek osztályozása” c. szabványt.
2) Lásd MSZ EN 3.
(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.
(4) A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább az (1) bekezdés szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(5) A városi forgalomban közösségi közlekedésben használt, 22 főnél több utas szállításra alkalmas (M3 I. osztályú) autóbuszt – a (2) bekezdésben meghatározott tűzoltó készülék mellett – el kell látni az autóbusz motorterében keletkezett tüzek oltására alkalmas, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélyével rendelkező önműködő, tűzoltótechnikai termékkel.
